Sharing economy- a megosztásra épülő üzleti modell sikertörténete

Mit jelent a megosztásra épülő gazdaság, és mely cégek a zászlóvivői? Mekkora szeletet hasítanak ki maguknak a világgazdaságból? Miért tiltották be Berlinben az Airbnb-t, mikor Szöul polgármestere szerint a sahring economy egy csodálatos dolog? Vajon csak egy divatos trendről van szó, vagy a hosszú távú siker a közösségi startupok kezében van? Cikkünkben körbejárjuk a sharing economyt érintő legfontosabb tényeket és információkat, létrejöttének gazdasági hátterét és várható kifutását. A megvilágításban három szakértő segítségét kértük: Berkovics Dalma, sharing economy szakértő, az OuiShare alapítója és képviselője. Dr. Parragh Bianka a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem adjunktusa, jogi szakokleveles közgazdász. Ságvári Bence szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, főbb kutatási területei az ifjúság, az információs társadalom és a társadalmi hálózatok.

Y sajátosság

A sharing economy digitális platformokon keresztül internetes elérésű eszközökkel használható, fő elve a bizalom és embereket kapcsol össze egymással. Mindez persze nem teljesen újszerű, ha nem is gazdasági vagy piaci értelemben. A web 2.0 elterjedésével elsődlegesen a tartalomszolgáltatás területét jellemezte hasonló megújulás. Bárki indíthatott blogot, a közösségi oldalak elterjedésével frissíthette aktuális állapotát, megoszthatta fényképeit, élményeit, gondolatait. Az egyéniség, az individuum került középpontba, amelyről aztán azok a közösségek, amelyeknek az online térben részévé vált, eldönthették, hogy mennyire tartják érdekesnek. Ez alapján gyűjthette maga köré hallgatóságát, vagy más szóval a követőit. Talán nem véletlen, hogy sokan az Y generációhoz kötik a sharing economyt, ahogy az azt működtető startup világot is elsősorban az Y tagjai töltik ki.
(Az Y és a Z generációk megismeréséhez olvassa el interjúnkat Tari Annamária pszichológussal, generáció szakértővel.)

 

 

 

 

 

Berkovics szerint az Y generációnak valóban nagy szerepe van a sharing economy rendszerek kialakításában, amelyek az alacsony belépési korláttal (bárkiből lehet szolgáltató) és könnyebb hozzáféréssel (bármi elérhető a felhasználói oldalon) megteremtettek egy eddig ismeretlen gazdasági formát. „A peer-to-peer technológiákat, az internetet, az okostelefont a fiatalabb generációk használják masszívan, de létezik ellenpélda is. A Telekocsi átlagfelhasználói 40–45 év közöttiek. Emellett elmondható, hogy az Y generáció a sharing economy átlagfelhasználója, bár ez nem annyira generációs kérdés, mint amennyire függ a hozzáállástól.”

Dr. Parragh Bianka úgy véli, hogy a sharing economy sokkal inkább kereslet-kínálat alapú gazdasági működést feltételez, amelyben jobban érintett az Y és a Z generáció. Ságvári szerint ugyanakkor magyar vonatkozásban a mai huszonévesek és a harmincas korosztály esetében nem annyira dominálnak az Y generációt jellemző alapértékek. Szerinte egy szűk, jellemzően urbánus és jól edukált réteg nevezhető inkább kozmopolitának, a többség azonban szülei és nagyszülei nyomdokába lépve továbbra is inkább a stabilitást és a kiszámíthatóságot keresi. „Kevesen tagjai az önkéntes szervezeteknek, vagy olyan csoportosulásoknak, amely társadalmi értékkel bír. Más országokra inkább jellemző az összefogás és az alulról építkezés, ugyanakkor a fiataloknál már látható a váltás igénye. Felnőtt egy generáció, amely tudatosan meghaladja a régi rossz reflexeket” – mondta a szociológus.

A cikk előző része itt, a második itt olvasható.

(Forrás: potfolio.hu; Kalóz Eszter: A közösségi gazdaság: elméleti megfontolások és a gyakorlat jellemzői, PricewaterhouseCoopers, sharingeconomy.hu)