A Tesla Motors nem csak azért érdemli ki az autógyártás leginnovatívabbja címet, mert környezettudatos és modern autót tervez, hanem mert képes megújulni és reagálni a felmerülő igényekre. Elon Musk pedig nem áll meg itt, legnagyobb terve nem a Tesla bevételeinek növelése, hanem egy általa szentnek hívott cél, amely szerint a Marson akar meghalni.

A Tesla Motors története 2003-ban indult, amikor Martin Eberhard, Elon Musk, JB Straubel, Marc Tarpenning és Ian Wright megalapította a céget (közülük már csak ketten dolgoznak a vállalatnál, Elon Musk és JB Straubel; utolsóként Martin Eberhard távozott a Teslától még 2008-ban). Az elektromos autókat gyártó vállalat nem kisebb személyről nevezte el az új, üstökösként száguldó céget, mint Nikola Tesláról, minden idők legnagyobb és leginnovatívabb feltalálójáról. A Palo Altó-i gyártó először 2008-ban lépett piacra termékével, a Tesla Roadsterrel, amely egy elektromos sportautó volt. A Tesla sikerei már ekkor sejthetőek voltak, hiszen a cég által gyártott, összesen ezer autóra azonnal lecsaptak az amerikai vásárlók. A Roadster hivatalos forgalmazása 2009-ben kezdődött, ekkor mindössze 250 autó került eladásra. A Tesla-sorozat második modellje a Tesla Model S lett, amely egy elektromos meghajtású Sedan volt, ezt követte 2012-ben a Tesla Model X, a crossover gyártása, amelyet végül két évre, 2014-re halasztott el a cég, mivel pénzügyi megerősödése prioritás volt, valamint szerették volna elérni az S-szel szemben kitűzött, 20 ezer darabos eladást, mielőtt az új modell legördülne a gyártósorról. Ezt sikerült is felülteljesíteniük, ezért Hollandiában létrehoztak egy új üzemet, amelynek, a gyártás mellett, az európai piaci igények kiszolgálása volt a másodlagos célja. Terveik között évi tízezer Tesla-autó értékesítése szerepelt, csak az öreg kontinensen. Ezt a célt szolgálta az E-modell bevezetése, amely középkategóriás áron már családok és szerényebb jövedelmű vásárlók számára is elérhető közelségbe hozta volna az addig igencsak prémium kategóriásnak számító Teslát. Ezen kívül megalapították a Tesla Energie Groupot, amely az autók energiatároló rendszereinek fejlesztését és továbbértékesítését végezte. Közben Elon Musk, a Tesla CEO-ja egy interjúban bejelentette, hogy a cég beszáll a vezető nélküli autók kifejlesztésére irányuló versenybe, és 2016-ig megalkotja saját modelljét.

 

 

 

 

 

Bár a Teslát sokan kétkedéssel kezelték, a 2014-es év vízválasztónak bizonyult a cég történetében. A támadássorozatot az amerikai kereskedők indították, akik elérték, hogy több államban is megszűnjön a Tesla S modelljének kereskedők általi értékesítése. Amerika mellett Kína is a média középpontjába került, ami a Tesla rossz sajtóját illeti, előfordult, hogy egy elégedetlen vásárló szétverte a Tesláját, de akadt, akinek hackerek törték fel autójának számítógépes rendszerét. A legnagyobb gond azonban – ami egy elektromos autó esetében felmerülhet –, hogy a hatóságok ellenezték az olyan, új típusú töltőállomások kiépítését, amelyek Tesla-kompatibilisek lettek volna. Ráadásul egy cégnév bejegyzési botrány is tovább rontotta a vállalat hírnevét. Talán az egyre fokozódó ellenséges hangulat és a vásárlói elégedetlenség vezetett oda, hogy

a cég 2014 június 13-án bejelentette, hogy az addigi összes szabadalmát, amelyet az utóbbi 11 évben megszerzett, elérhetővé teszi saját honlapján,

nem kevesebbet kockáztatva ezzel, mint hogy ellopják a vállalat legféltettebb kincseit. A Tesla célja ugyanakkor éppen ez lett volna, hiszen ha a piaci ellenfelek is átállnak a Tesla által képviselt gyártási technológiára, akkor általánosabbá és elterjedtebbé válhat az, amit most annyian bírálnak és olyan sok szabályozási nehézség korlátoz, így például a töltőhálózatok kiépítése.

A 2014-es év alapvetően eredményesen zárult: a Model S eladások csúcsot döntöttek, és egyértelmű árbevétel-növekedés volt tapasztalható. Az év végén megjelent a Tesla Model S P85D, amely az eredeti Model S újragondolása volt. Ez két elektromotorjával hozta a sportautó teljesítményét, miközben rendelkezett a személyszállításhoz szükséges kapacitásokkal is.

A Tesla részvénypiaci árfolyama soha nem látott magasságokba emelkedett,

az innovációnak köszönhetően elérte a 291,5 dolláros szintet, ez a cég árfolyamának 50 százalékos erősödését hozta.

2015-ben a Tesla bejelentette, hogy belép a háztartási és ipari energiatárolás-piacra Powerwall és Powerpack termékeivel, amelyek a cég nagy kapacitású integrált lítium-ion akkumulátorai. Ez azért is volt fontos döntés, mert a Tesla-technológia, legyen bármennyire is szimpatikus, környezetkímélő elgondolása, továbbá újszerű kivételezései és megoldásai miatt nem korlátok nélküli. Az akkumulátorok újratöltése jelentősen behatárolja a Tesla és az elektromos autóhasználat világát, a töltőállomások lefedettségének hiányából adódóan

pedig a Tesla még mindig a piac egy szűk szegmensében tapogatózik,

és képtelen kitörni ebből a korlátok szabta skatulyából. Ennek egyik megoldási lehetőségeként még 2012-ben bejelentette a cég, hogy ingyenes újratöltő-hálózat kiépítésébe kezd, az állomásokat pedig napelemekből származó energia látja majd el. 2014 elejére 74 töltőállomás üzemelt, és elhelyezkedésük lehetővé tette, hogy februárban két Model S (váltott sofőrökkel) 76,5 óra alatt megtegye a Los Angeles és New York közötti távot, bebizonyítva ezzel a hálózat
használhatóságát.

Időközben olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a Teslát felvásárolhatja valamelyik nagyobb tech guru, és Elon Musk is megerősítette a Bloomberg televíziónak, hogy találkozott az Apple illetékeseivel. Felvásárlás helyett azonban Musk lítium-ion akkumulátorgyár építésébe kezdett. Az ötmillió dollárból megvalósuló projektnek végül Nevada adott otthont.

(Fotók: Tesla.com)