Egyre nyugtalanítóbb, hogy a számítógépeinken tárolt információk gyakorlatilag „sehol sincsenek biztonságban”, erre pedig jobb idejében felkészülni. Egy adattitkosítással foglalkozó cégnek, a hazai IT-világ reménységének, a Tresoritnak viszont úgy tűnik, sikerül megoldást találnia a kínálkozó problémákra. A cég vezérigazgatóját, Lám Istvánt kérdeztük.

„Úgy látjuk, hogy egyre nagyobb az igény az adatok titkosítására. Az utóbbi idők adatbiztonsági, adatlopási botrányai, valamint a Snowden-ügy még inkább felkeltette az érdeklődést a biztonságos megoldások iránt. Másrészt a szabályozási környezet is változik Európában, a jövőre életbe lépő GDPR (General Data Protection Regulation – az Európai Unió adatvédelmi rendelete – a szerk.) egységesen szigorú adatvédelmi követelményeket támaszt az európai uniós állampolgárok adatait kezelő cégekkel szemben.
A cégeknek ezentúl még inkább oda kell figyelniük a személyes adatok védelmére, hiszen ha nem felelnek meg a szabályoknak, akár globális bevételük 4%-ának megfelelő összeggel is megbírságolhatják őket. Mivel a végpontok közötti titkosítás védi az adatokat egy esetleges adatszivárgás esetén is, jelentősen megkönnyíti az egyébként eléggé bonyolult szabályok betartását. Emiatt egyre több cég keresi a Tresorithoz hasonló, biztonságos felhőszolgáltatásokat is” – nyilatkozta Lám István, az említett cég vezérigazgatója.
A szakember a Business Class Magazinnak elmondta, hogy a Tresoritnak jelenleg több mint 10.000 fizetős, céges felhasználója van. Ezen ügyfelek kétharmada európai, főként a német nyelvterületről (Németország, Svájc, Ausztria) származnak, ahol kiemelkedő az adatvédelmi tudatosság. Ezen kívül az észak-amerikai régióban is növekszik az ügyfélbázisuk. Ügyfeleik változó méretűek, az 5–10 fős, kisebb cégektől kezdve a nagyobb, száz–pár száz fővel rendelkező cégeken át a nagyvállalati ügyfelekig, nagyon változatos társaságok használják a fájlmegosztó szolgáltatást. „Jellemző ügyfeleink például a tanácsadó cégek, a pénzügyi szolgáltatók, az ügyvédi irodák, a kutatóközpontok, a nagyvállalatok marketingcsapatai, továbbá az oktatással foglalkozó intézmények. Különleges felhasználóink emellett a nonprofit szervezetek, akiknél az adatok védelme kiemelt jelentőségű.” – hangsúlyozta.

 

 

 

 

 

Valós félelem

„Az utóbbi évek óriási hackertámadásai és adatkezelési botrányai megmutatták, hogy sajnos igen, van okunk az aggodalomra. Elég csak a legutóbbi globális zsarolóvírus-támadásra gondolni, amikor kórházak álltak le, mert a támadás miatt az orvosok nem fértek hozzá a betegek adataihoz.

Mivel egyre több információt tárolunk felhőben, és az IoT-eszközök is növekvő mennyiségű dokumentumot állítanak elő, egyre több a data breach (vagyis olyan biztonsági esemény, amelynek során az adatok valóban jogosulatlan kezekbe kerülnek, és nem csupán ennek lehetősége áll fent – a szerk.) és a hackertámadás is.”

– hangsúlyozta Lám István.
Elmondása szerint az adatainkat nem csak a hackerektől kell védeni. A privacy, az adatainkkal való önrendelkezés joga arra vonatkozik, hogy tudatos döntést hozunk arról, ki férhet hozzájuk. Például beleegyezünk-e abba, hogy az ingyenes böngésző kiegészítő alkalmazása továbbítja a böngészési előzményeinket egy harmadik félnek. Ahhoz, hogy a felhasználók tudatos döntést hozzanak ezzel kapcsolatban, arra van szükség, hogy érthető tájékoztatást kapjanak, és el is olvassák azt. A határ mindenkinél máshol van, sokszor a kényelmi szempontok is felülírják az adatvédelmi szempontokat, de a privacy arról szól, hogy mindenki maga hozza meg a döntést.
„Sokan azt gondolják, nem tárolnak olyan adatokat, amelyeket rejtegetniük kell. Így nem foglalkoznak az adatbiztonsággal, nem olvassák el a legtöbbször, sajnos, érthetetlen jogi nyelven megfogalmazott adatkezelési szabályzatokat, a privacy policyket.

Azoktól, akik azt gondolják, hogy nincsen rejtegetni valójuk, mindig azt szoktam kérdezni, hogy örülnének-e, ha például nyilvánosságra kerülnének a banki adataik, vagy tudtuk nélkül megjelennének a fotóik.”

– szögezte le Lám István.
Véleménye szerint az adatvédelmi és informatikai biztonsági tudatosság növelése nagyon fontos, ők is próbálnak a felhasználóik számára könnyen érthető tanácsokat adni. A szakember adott néhány gyors tippet a mindennapi felhasználók részére: „Használjanak erős jelszavakat, és ne alkalmazzák ugyanazt a jelszót egyszerre több szolgáltatásnál. A másik fontos lépés, aminek be kell épülnie a digitális szokásaink közé: a szoftverek és alkalmazások rendszereinek frissítése. A frissítések ugyanis fontos biztonsági javításokat tartalmaznak, ha nem frissítjük a programjainkat, akkor védtelenek leszünk a hackertámadások ellen.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÓDHATALOM című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!