Home»Kult»Szerelmem: Bali, avagy egy spanyol mecénás igaz története

Szerelmem: Bali, avagy egy spanyol mecénás igaz története

2
Shares
Pinterest Google+

Bali csodálatos természeti kincseiről és az ott élő balinézek kultúrájáról még ma is csak keveset tudunk. Az indonéz szigetvilág, amely a nászutas párok és a világjárók közkedvelt úti célja, még mindig rengeteg felfedezésre váró titkot rejt magában. Ilyen titok Mario Blanco balinéz festő és fotós története is, akit ma már okkal neveznek a Távol-Keleten Bali Dalinak.

Él egy már-már legendás, spanyol-balinéz képző- és fotóművész Balin, akit a szigetvilágban ma már csak Bali Daliként ismernek tisztelői. Egy férfi, aki már ötéves korában olajképet festett, egy művész, akinek szürreális képzelete azóta is lélegzetelállítóan összemosódik a Távol-Kelet misztikus kultúrájával és annak természeti szépségével. Ő Mario Blanco, aki édesapja, Antonio Blanco és az akkori kortárs festőművészet legnagyobbja, Salvador Dalí nyomdokain járva, nem kisebb missziónak szenteli életét, minthogy hihetetlen látásmódján keresztül, mind vásznon, mind fotópapíron, halhatatlanná tegye Bali kulturális és történelmi pillanatait, s megmutassa a balinéz emberek igazi arcát.
Mario Blanco egy híres spanyol festő gyermekeként született 1962-ben Balin, július 4-én. Mivel édesapja révén születésétől fogva körbevette a művészet, alig múlt ötéves, amikor először ecsetet ragadott. Művészi kiteljesedését aztán az Udayana Egyetem művészeti karán megszerzett diplomájával koronázta meg.

Képzőművészetét, apja mellett, annak egykori festőművész társa, a világhírű spanyol Salvador Dalí is inspirálta.

Szürreális képzeletének köszönhetően, tájképein mesteri kifinomultsággal jeleníti meg a titokzatos Balit, bele-belecsempészve a varázslatos balinéz kultúra különleges pillanatait. Mario Blanco, aki apjától nemcsak tehetségét, kitartását, elszántságát, de mérhetetlen jóságát és empátiáját is megörökölte, munkásságának köszönhetően a Bali Dali nevet is méltán kiérdemelte. Hiszen nemcsak a festészetben, hanem fotóin is igyekszik a Távol-Kelet esszenciáját és Bali egzotikus világát, kulturális hagyatékát lencsevégre kapni, olykor bizony szürreális módon, hogy annak igazi arcát is megmutathassa a nagyvilágnak.
Emellett számos más, tehetséges művészt is felkarol, kiállításokat szervez nekik, lehetőséget biztosít számukra művészi kiteljesedésükhöz, amiért mind nevét, mind munkáját hatalmas tisztelet övezi szerte Indonéziában. Mecénássága mellett az indonéz nemzeti tévében több műsort is vezet, amelyben hetente más és más, érdekes, művészeti és fotográfiai eseményeket mutat be, sőt, együtt is alkot a bemutatott művészekkel.
2014 óta pedig már egy saját, fotográfiával foglalkozó műsora is van, a Mata Lensa, amelyben lehetősége van arra, hogy bemutassa Indonézia legkülönlegesebb helyeit, Szumátrától Jáváig. Kiemelkedő szerepet tulajdonítanak neki a helyi művészvilágban is, hiszen nemcsak felkarolja a tehetséges fiatalokat, de magát az alkotóközösséget is összetartja és élteti amellett, hogy folyamatos pezsgésben tartja az édesapja által alapított Blanco Renaissance Museumot. Nevéhez számos fesztivál, kiállítás megszervezése is szorosan kapcsolódik, így kicsit elkanyarodva a festészettől, fotós munkáinak, illetve fotós túráinak is érdemes néhány gondolatot szentelni.

Fotókba zárt valóság

Mario Blancónak, a festészet mellett, egy másik nagy szenvedélye is van, ami nem más, mint a fotózás. És miként a festészetben, úgy a fotózásban sem éri be önmagával a fényképekkel, hiszen nemcsak megmutatni, hanem láttatni is szeretné az emberekkel, a világgal a misztikus Balit. Éppen ezért évente több fotós túrát is szervez, amelyre a világ minden tájáról egyaránt érkeznek profi és amatőr fotósok. E túrák alkalmával több látványos természeti, vallási-szertartási és egyéb, különleges fotótémába nyerhet betekintést a túrázó, a kalandokkal és káprázatokkal teli úton pedig egy indonéz csapat kíséri végig a maximum 14 fős csoportot. Ezzel azonban még nem érnek véget a teendői, ugyanis

a workshopok tematikáját is maga Mario Blanco állítja össze, és ő is vezényli le azokat.

A túrák szervezésének pedig magyar vonatkozása is van, hiszen mindebben egy, Mario Blanco számára nagyon kedves művészházaspár, Szük Norbert festőművész és Dezséry-Szük Dorottya fotóművész, a DoNor Art alapítói nyújtanak segítő kezet. A páros barátsága már-már mesébe illő, hiszen Szük Norbert és Dezséry-Szük Dorottya Bali iránt táplált érzései igazi „meglátni és megszeretni” történet, aminek szerelmüket, gyermeküket és Mario Blancóval való barátságukat is köszönhetik. Szük Nobert, miután rátalált a festészetre, szürreális látomásvilágában pedig Salvador Dalí művészetére, különféle művészeti rendezvények, fesztiválok, alkotótáborok és kiállítások szervezésében próbált kiteljesedni. Majd, hogy kipihenje ezen édes fáradalmakat, feltöltődésként az utazásnak szentelte megmaradt szabadidejét. Így jutott el egy szép napon Bali szigetére is, ami olyannyira rabul ejtette a szívét, hogy mindent hátrahagyva, fogta magát, és új életet kezdett a szigetországban. Az új ingerek és egy másik világ és kultúra felszabadító érzése iránti vágya végül Baliig repítette, ahol az óceánpart, a mesés templomok és a természeti kincsek felfedezése mellett rátalált a szerelem is egy magyar lány, Dorottya személyében, aki végül a felesége, majd gyermeke édesanyja lett. A spiritualitásba és a jelekbe vetett hite ekkor még nem hatotta át az életét, azonban, amikor megismerte későbbi feleségét, akit elutazása előtt „megjövendöltek” neki, valami megváltozott benne. Elkezdett érdeklődni, többek között, a nevek jelentéstartalma és a spiritualitás iránt is. Bali iránti szenvedélye művészetét is felvillanyozta, látásmódja sokkal színesebb, élénkebb és szürreálisabb lett, mint annak előtte. Ekkor hallott egy nagy tiszteletben álló, bali művészemberről is, akinek nagyságát Salvador Dalíhoz hasonlították, és akivel úgy érezte, mindenképpen találkoznia kell. A jól hangzó név, a Bali Dali pedig nem mást takart, mint Mario Blancót, akivel végül egy életre szóló barátság és művészi együttműködés alakult ki. Mario Balncónak köszönhetően bepillantást nyerhetett Bali spirituális világába, megnézhette annak titokzatos szertartásait, helyszíneit és megismerhette annak tanítóit is. Ahogy fogalmazott:

„Balin van egy mondás, miszerint Bali szigete vagy befogad, vagy kitaszít. Azt hiszem, engem befogadott.”

Ez a barátság pedig a páros hazatérte után sem szakadt meg, mivel a házaspár azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a jövőben Mario Blancóval közösen szerveznek különböző művésztáborokat és fotós túrákat mind Balin, mind Európában, beleértve Magyarországot is. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy Mario Blanco és Indonézia művészete, valamint Bali kultúrája nagyobb ismertséget kaphasson a világban. Szinte egész évben indítanak 13–17 fős túrákat, 2017 októberétől pedig már minden hónapban lesz egy. Minden túra más és más, hiszen az alkotótábortól kezdve a fotós workshopon át egészen a nyaralásig és kalandtúrákig, mindenféle utazással várják a fotózás, a művészet és a kultúra szerelmeseit. Aki pedig esetleg a karácsonyt vagy az újévet is szívesen ünnepelné Balin, azoknak külön megálmodtak erre is egy úgynevezett BaliBuli-programot.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÓDHATALOM című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

 

Előző cikk

Az illetéktelen kezek ellen – adattitkosítás itthonról

Következő cikk

Amikor már nem vicc a cikizés – cyberbullying