Home»Cross»Amikor már nem vicc a cikizés – cyberbullying

Amikor már nem vicc a cikizés – cyberbullying

0
Shares
Pinterest Google+

Nem is annyira régen még teljesen ismeretlen fogalom volt a cyberbullying, azaz az internetes zaklatás. Talán még tíz éve egyetlen szülő sem tartott attól, hogy gyermekét bármikor támadás érheti az interneten. Ez sokkal súlyosabb formája a hétköznapi kiközösítésnek, mint az offline térben végbemenő, mezei kicikizés. A cyberbullyingnak rengeteg változata van, de minden esetben az a legfontosabb, hogy idejében felismerjük: gyerekünk internetes zaklatás áldozata. 

MI IS AZ AZ ONLINE ZAKLATÁS, AZAZ A CYBERBULLYING?
„Olyan szándékos, ismétlődő viselkedés az online térben, melynek célja, hogy hatalma demonstrálása érdekében, a zaklató fizikális vagy pszichés fájdalmat, illetve kárt okozzon egy nem provokáló, magát megvédeni nem tudó diáknak.” – szól a definíció Dr. Jármi Éva klinikai szakpszichológus részéről.

MIÓTA BESZÉLHETÜNK ONLINE ZAKLATÁSRÓL?

„Alapvetően azóta nőtt meg a zaklatásos esetek száma (amely folyamatosan növekszik is), amióta a társas életüket a fiatalok egyre inkább a neten keresztül bonyolítják.

A 2000-es évek elején használták először a kifejezést, megjelenése pedig kéz a kézben járt az okostelefonok elterjedésével és használatával.” – vallja Dr. Jármi Éva klinikai szakpszichológus, akinek szakterülete a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás vizsgálata.

ONLINE – NAGYKÖZÖNSÉG ELŐTT

Az online tér ugyanis megfoghatatlan – a kiterjedését tekintve. Nemcsak fizikailag, de időben is végtelen, hiszen netezni a nap bármely időszakában, jóformán már bárhonnan tudunk, így az internetes zaklatás is, ennek megfelelően, végtelen kiterjedésű. A bántalmazottat időben és térben bármikor elérhetik a bántalmazók, így a kutatások azt mutatják, hogy az érzelmi megterhelés még súlyosabb, mint korábban, amikor még „csak” valós térben érték el az áldozatot. „A bántalmazásnak új formái jelentek meg az interneten. Például egy közösségi oldalon hamis profilt készítenek valakiről, valakinek. Majd ezen a profilon keresztül küldözgetnek bántó üzenteket. A másik új forma, hogy olyan helyeken tesznek tartalmakat közzé, amik azonnali megosztást tesznek lehetővé. Míg a hagyományos bántalmazásnak akkor van igazán komoly pszichés hatása, ha például heti rendszerességgel fordul elő, addig neten elég egyetlen egy ilyen durva megosztás, mondjuk egy intim fotó közzététele, máris olyan, mintha egymilliószor ismétlődött volna meg maga, hiszen olyan sokan osztják meg ezután a tartalmat. Ráadásul nem látni az eredményét, a síró gyereket, akit a bántalmazás ért, így az elkövető nem látja az áldozatát, nincs szembesülés sem.” – teszi hozzá Dr. Jármi Éva.A szakember naprakész adatokat is tudott mondani a hazai helyzetről: „A magyar adatok azt mutatják, hogy a cyberbullying inkább a serdülő korosztályban az elterjedtebb, elsősorban a közösségi oldalak miatt. Manapság 12–14 éves kortól ugrik meg a nethasználat. Egy 2015-ös felmérés szerint, amely közel 9.000 diákot érintett, a 9–10. osztályos diákok körében az áldozatok aránya 13%, az összes netező fiatalból pedig a lányoknál 14%, míg a fiúknál 10%, és kb. ugyanilyen arányú az elkövetők megoszlása is: a fiúk 17%-a volt már elkövető, míg a lányok 12%-a.”

KIK AZOK, AKIK LEGINKÁBB ÉRINTETTEK LEHETNEK?

„Elsősorban a serdülő lányok, akik sok időt töltenek a neten. Nekik általában a kapcsolatrendszerük sem igazán támogató,

vagyis nincsenek igazi barátaik. Épp ezért igénylik a társas elismerést. Ők nagyon sokat hajlandóak bevállalni azért, hogy begyűjtsenek valamilyen elismerést, ezért sokat posztolnak, és igyekeznek minél több helyen jelen lenni és tényezővé válni.”

AZ ONLINE ZAKLATÁS FORMÁI:
• e-mailes, chates, blogos felületen
• személyes adatok módosítása által (például hamis profil létrehozásával és egy adott személy támadásával)
• közösségi térben, posztolással (például befeketítéssel, azaz rosszindulatú dolgok posztolásával valakiről)
• szexuális töltetű üzenetek által
• mobiltelefonos zaklatással (például névtelen hívások által, megalázó üzenetek küldésével)
• lángháborúval, azaz erőszakos, durva üzenetek küldésével

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÓDHATALOM című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Szerelmem: Bali, avagy egy spanyol mecénás igaz története

Következő cikk

Harmadszor írják ki a fiatal vezetők díját