Home»Cross»Közlekedj okosan – Önvezető autók hazai garázsból

Közlekedj okosan – Önvezető autók hazai garázsból

0
Shares
Pinterest Google+

Napjaink legfontosabb közlekedést érintő kérdései a villany-, illetve az önvezető autók körül gyűlnek össze. Mindkettő, ha úgy vesszük, elsősorban energetikai kérdés, de jelentős társadalmi hatásuk is van. Egy magyar, AImotive névre hallgató vállalkozás az utóbbi tárgykör halmazán belül igyekszik forradalmasítani szoftverét.

Manapság a negyedik, digitális ipari forradalom aktualitásai rendre feltűnnek az újságok, folyóiratok hasábjain. Ezzel mi is igyekszünk lépést tartani, bemutatva a legfontosabb témákat, különösen, ha azok hazai vonatkozásúak. Ennek a jelenségnek rengeteg technológiai nagyágyúja van – kezdve a Facebooktól a Google-on át egészen az Apple-ig –, akik futószalagon „gyártják” a jobbnál jobb ötleteket, ami nem csoda, hiszen az ágazati életben maradás kiköveteli tőlük. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg a korra jellemző vállalkozásokról, a startupokról sem: nincs nap, hogy ne állna elő valaki egy új formabontó elképzeléssel. Ezeknek a cégeknek, társaságoknak a „Mekkája” a Szilícium-völgy, de feltűnnek Nyugat-Európában, illetve a Közel-, és a Távol-Keleten is. És, habár a hazai ökoszisztéma messze nem olyan előrehaladott, mint az említett régiókban, azért „mi” is meg tudjuk váltani a világot.

A LogMeIn, a Prezi, illetve a Ustream volt az első ilyen „sikercsokor”, de – ahogyan arról a BC Magazin rendszeresen beszámol – a következő generáció már döngeti az ajtókat, elég csak a Tresoritra, a ChimeInre vagy a Bitrise-ra gondolni.

Ugyanakkor az olvasónak attól sem kell tartania, hogy a soron következő hazai startupokat elfelejtenénk papírra vetni, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az e cikk középpontjában álló vállalkozás, amely ezúttal a nemzetközi közlekedésen igyekszik segíteni.

ADAS to AI

Ha valakinek az AImotive név nem mond semmit, viszont hiányolja a piacról az ADASWorksöt, annak megnyugtató információval tudunk szolgálni: a két társaság egy és ugyanaz. „Amikor a cég 2015-ben megalakult, az itt-dolgozók mesterségesintelligencia-alapú képfelismeréssel foglalkoztak, amely tulajdonképpen egy ADAS-funkció (advanced driver assistance systems – fejlett vezetéstámogató rendszerek). Ezek a limitált rendszerek tulajdonképpen már a mai autókban is működnek, viszont nem lehet önvezetés-támogatónak nevezni őket.” – nyilatkozta lapunknak Takács Árpád, az AImotive szakmai kommunikációs vezetője. Elmondta továbbá, hogy miután elkezdtek fejleszteni, jöttek rá, hogy az ADAS korlátozza őket, hiszen a megkeresések leginkább ezekre a funkciókra irányultak, miközben ők már „teljes önvezetéssel” foglalkoztak. „Ezért döntöttünk úgy, hogy megváltoztatjuk a cég nevét AImotive-ra (a szóeleji AI, az artificial intelligence-nek, a mesterséges intelligenciának felel meg, a szó második fele pedig az automotive-ra utal – a szerk.), ezzel is kommunikálva, hogy egy teljes mesterséges intelligenciaalapú fejlesztést végzünk” – tette hozzá. Tehát – mint, ahogyan azt a szakember elmondta – a névváltoztatás mögött nemcsak marketing, hanem stratégiai okok is voltak: „Horizontálisan kiterjesztettük azt, amivel foglalkozunk.”
How it’s made?

Takács Árpád ez év februárjában, a szebb napokat is megélt VS.hu-n publikált egy írást A jövő csakis az önvezető járműveké címmel, amelyből kiderül, hogy az AImotive-nél egy full-stack szoftver fejlesztése áll a középpontban. „Ennek három komponense van. Az egyik az aiDrive, ez az a szoftver, amely az autón fut, ez felel az önvezetéshez szükséges funkciókért: környezetfelismerés, lokalizáció, döntéshozatal, illetve vezérlés. A másik az aiKit, amely tulajdonképpen egy eszköztár, ennek a feladata, hogy segítse az aiDrive fejlesztését. Ebben található például kalibrációs, illetve tanító eszköztár, de ide tartozik a tesztelés, a verifikáció és a szimuláció is. És végül a harmadik része ennek a teljes ökoszisztémának az aiWare. Ugyanis nagyon sok olyan művelet van most ezekben a szoftverekben, amelyekre nincs optimalizált hardver a piacon.”

Hat lépcsőfok

Az AImotive az önvezető autózás tekintetében a nemzetközi Autóipari Mérnökök Szövetségének (SAE) hatfokú szintjéhez alkalmazkodik. „Nulladik szinten kizárólag emberi felügyelettel és irányítással történik a közlekedés, az első szinten már a kormányzást vagy a sebességtartást az autó oldja meg, vagy éppen visszarángat a sávra, ha úgy érzékeli, hogy elhagynánk. Az autógyártók nagy része most tart a második szinten, amikor a kereskedelemben kapható autókban már az előzőeket egybehangolják. A harmadikon már komplexebb feladatokat is ellát az autó, mert intelligenciával szerelik fel, dinamikus vezetésre képes, de a sofőrnek is oda kell még figyelnie – ez most nagyjából a Tesla Autopilot funkciója.” – olvasható a VS.hu-n. Az AImotive kezdetben még csak a második szinttel foglalkozott (amelyről már feljebb írtunk, a névváltoztatás kapcsán), de bővülésüknek köszönhetően – például járműmérnökök, mesterségesintelligencia-kutatók is csatlakoztak a céghez – a kompetenciák szintjén horizontálisan is terjeszkedtek annak érdekében, hogy a legmagasabb, ötödik szintű önvezetést megvalósítsák. „Az autóipar egy nagyon lassan változó terület, amelynek mindig is az volt az érdeke, hogy amikor valami kikerül a piacra, az rögtön eladható is legyen. Emiatt a gyártók hosszadalmasan propagálják a magasabb szintű önvezetést. A harmadik szint, amelyen nagyon sokan dolgoznak, azt jelenti, hogy

az autó képes önmagától döntéseket hozni. Tehát nem csak segíti a sofőrt, hanem bizonyos helyzetekben, például az autópályán, meg tudja ítélni, hogy mikor kell sávot váltani, amelyet meg is tud tenni gond nélkül, biztonságosan, a vezető jóváhagyása nélkül.”

Takács Árpád elmondta, hogy ezt nagyon nehéz termékesíteni, mert „bezavar a képbe a mesterséges intelligencia”, hiszen ennek a tesztelése egy nagyon bonyolult és érdekes folyamat: „Nem mindig tudjuk pontosan, hogy mit miért csinál az autó. Ezért a gyártók még nagyon óvatosan közelítik meg ezt a kérdést, illetve ennek köszönhető, hogy sokan csak az egyes, illetve kettes szintű vezetéstámogató rendszereken dolgoznak. Mi olyan technológiai komponenseket próbálunk egymáshoz illeszteni, amelyek skálázhatóan el tudják hozni ezt a mértékű önvezetést.” A szakember elárulta, hogy az AImotive-on belül fejlesztenek hármas szintű önvezetést támogató rendszereket (mesterséges intelligenciát alkalmazva a környezetfelismerés, a lokalizáció és a döntéshozatal területén belül) fejlesztenek, de a cél az ötödik szint elérése.

Mikor érünk már fel?

„Körülbelül fél-egy éve megkérdezték a szakembereket, hogy az ötös számú szintet mikor fogják elérni, akkor a legtöbben öt-tíz évet mondtak, de voltak olyanok is, akik húsz évre saccoltak. A helyzet az, hogy minél közelebb érünk a jelenhez, annál kevésbé mernek a hozzáértők találgatni. Emögött az autóipar konzervatív fejlesztési hozzáállása áll. Tudni kell, hogy maga a technológia nagy valószínűséggel néhány év múlva, a 2020-as évek eleje-közepe felé biztosan létre fog jönni. De ahhoz, hogy »bemenjél a boltba, és azt mondd, hogy egy ötös szintű önvezető autót szeretnék«, biztosan sokkal több évet kell várni, amelynek nem technológiai, hanem jogi és etikai okai vannak.”

Kényelmes, mindig csak kényelmesen
Bár lényegében merőben más kérdésről beszélünk, megtudakoltok az AImotive kommunikációs vezetőjétől, hogy mi a véleménye a jelenlegi zöldautó-tempóról, és mikorra tehető a globális átállás időpontja. „Tény és való, hogy a mobilitás mindig is foglalkoztatta az embert, mert a kényelmet szolgálja. A villany-, illetve az önvezető autók elterjedése attól függ, hogy mikor fognak nagyobb kényelmet nyújtani, mint a jelenlegi járművek. Ehhez viszont az elektromos autóknál szükséges lesz, hogy legalább akkora távot tudjanak megtenni, mint a jelenlegi dízeles társaik, illetve, hogy a töltőállomások jobban elterjedjenek ország- és világszerte.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉN-KÉPZÉS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

 

Előző cikk

Erasmus, az elvándorlás előszobája – Önmegvalósítás vagy menekülés?

Következő cikk

Elindult a Soundtrash - Kovács Kati és a posztapokalipszis