Home»Kult»FURCSASÁG, AMI MINDIG FURA MARAD – TÖVISHÁZI AMBRUS, TARISKA SZABOLCS ÉS PÉTERFY BORI AZ AMORF ÖRDÖGÖK VISSZATÉRÉSÉRŐL

FURCSASÁG, AMI MINDIG FURA MARAD – TÖVISHÁZI AMBRUS, TARISKA SZABOLCS ÉS PÉTERFY BORI AZ AMORF ÖRDÖGÖK VISSZATÉRÉSÉRŐL

0
Shares
Pinterest Google+

2015-ben visszatért, a saját elmondása szerint kacatpopot játszó, 2007-ben feloszlott Amorf Ördögök zenekar, melynek alapító tagjai többek között a Magashegyi Undergroundnak, Odettnek vagy a Péterfy Bori & Love Bandnek is dalszöveget író TARISKA SZABOLCS; az utóbbi zenekarból ismert, ám más formációknak is zenéket író billentyűs-zeneszerző TÖVISHÁZI AMBRUS és az immáron saját zenekarral rendelkező, régebben a Krétakör társulatában és a Nemzeti Színházban is játszó színész-énekesnő PÉTERFY BORI. A három alkotóművészt többek között zenekaruk visszatéréséről, a zenészek közti barátságról és a magyar könnyűzenéről kérdeztük hármas interjúnkban.

 

Az Amorf Ördögök zenekarral idei egyetlen koncerteteket adtátok augusztus 4-én a Budapest Parkban. Létezik egyáltalán ez a zenekar úgy, hogy évente két-három fellépése van? Mostanában a Kispál és a Borz csinálta ugyanezt.
TSZ: Az augusztus 4-i koncert a kétéves nosztalgiaturnénk utolsó állomása.

Azért bukkantunk fel ennyi szünet után, hogy meglássuk, élnek-e még egyáltalán ezek a dalok, emlékszik-e rájuk valaki.

Most viszont már addig nem tervezünk koncertezni, ameddig valamilyen új anyaggal – esetleg új lemezzel – nem állunk elő. Tervben van, hogy csinálunk egyet, de hogy mikorra készül el, vagy elkészül-e egyáltalán, azt nem tudjuk.
PB: Az egy kis különbség a Kispál-visszatérésekhez képest, hogy ez alapvetően „ugyanaz” a zenekar, vagyis a Péterfy Bori & Love Band, csak Szabolcs és Tompa Ákos trombitás gyakorlatilag beálltak egy összeszokott zenekarba. Olyan ez, mint egy másik repertoár, amit nagyon ritkán veszünk elő, és ezért talán könnyebb, mint más zenészekkel dolgozni. Éjjel-nappal együtt vagyunk. Önmagunknak is bizonyítanunk kell, hogy el tudjuk játszani a régi számokat, és régebben még nagyon bénák voltunk élőben (nevet).

A zenekar profilja viszont teljesen más, mint a Love Bandé.
PB: Igen, inkább ez a nehéz benne.
TA: Valóban a szemére szokták hányni ezeknek az öreg zenekaroknak, mint például a Kispál, hogy miért jönnek vissza ennyiszer. A hiúságon és a színpadra vágyáson kívül ebben van egy olyan tényező is, ami a dalokról szól. Szabi jól mondja: ez egy teszt, egy lakmuszpapír, hogy a mai időkben mit mond a dalszöveg; de az is benne van – legalábbis én ezt szoktam érezni –, hogy nem ér ennyire elhanyagolni a dalokat.

Nem ér, hogy ilyen jó számokat írtunk, és azokkal most semmi sincs.

PB: Nekem a tavalyi Fishing on Orfű fesztiválon adott koncertünk volt olyan élmény, hogy azt éreztem, annyira élvezik az emberek, és olyan a hangulat, mintha valami friss és új dolog lenne, amit már vártak. Fura, mert nem olyan emberek voltak ott, akik ismerték a zenekart, inkább olyanok, akik csak odatévedtek.

Ez azt is jelenti, hogy nem fáradt el a dolog.
PB: Szerintem az Amorf Ördögökben mindig is benne volt egyfajta ufóság, ami a dalszövegekben és a zenei stílusban is megmutatkozik. Ez egy mindenen kívüli, teljesen fura dolog, és ez a fajta furaság és önazonosság, ami akkor megszületett, illetve a fiúkból akkor kijött, időtálló – és emiatt bármikor használható. Egy furcsaság, ami mindig fura marad.

De az új lemez terve nem sugall némi megújulást is?
TSZ: Még annyira az elején vagyunk a dolognak, hogy nem tudjuk, hova fog kifutni, vagy elkészül-e egyáltalán.
TA: Azt gondolom, hogy Szabi most túlságosan titkolózó vagy szerény, mert azért elég valószínű, hogy lesz lemez. Kilenc dal már konkrétan gyártás alatt van: ezek olyan dalok, amiket én és Szabi az évek során felhalmoztunk. Ezekben a körökben Bori annyira még nincs benne, habár van olyan dal is, amit Bori-lemezre szántunk, és onnan valahogy lepottyant.
PB: Nekem azért vannak ezzel fenntartásaim. Azért, mert káoszt okoz a fejekben. Az emberek nem tudják szétválasztani a két zenekart, és ez zavart okoz. Meghallják, hogy én egy ilyen vagy olyan számot énekelek, és azért nem jönnek el.
TA: Mindenesetre az biztos, hogy, habár 2007-ben megszűnt az Amorf Ördögök, az alkotói része a mai napig létezik. Az első Bori-lemez kulcsdalainak szövegét Szabi írta, és az utána levő lemezeken is sokszor közreműködött. Az alkotói kör tehát nem szűnt meg, például csináltunk egy gyerekeknek szóló, teljesen elmeháborodott lemezt (Amorf Lovagok – a szerk.), illetve nagyon sok tervünk van, amikből viszonylag kevés mutatkozott még meg.

Miért döntöttetek úgy 2007-ben, hogy nem folytatjátok az aktív koncertezést?
TSZ: Egyrészt Bori folyton a világ körül turnézott a Krétakör Színházzal, zavaró volt az a felállás, hogy egy koncerten ott van, aztán négyen meg nincs. Megpróbáltuk vokalista lányokkal helyettesíteni, de az nem volt az igazi. Másrészt igazából mi Ambrussal főleg számokat írni szerettünk, mintsem hogy sokszor előadjuk ugyanazt. Inkább alkotó emberek vagyunk, mintsem előadók.

Ambrus, te mostanában már jó sok mindennel foglalkozol – producerkedsz, illetve filmzenét is írsz… A te zenei karriered szempontjából fordulópont volt az Amorf Ördögök megalapítása?
TA: Az összes dolog, amit azóta csináltam, az Amorf Ördögökből nőtt ki, ezért a zenekart ebből a szempontból egy ebihalhoz vagy embrióhoz tudnám hasonlítani. Volt egy pici nemzetközi karrierem, csináltam egy szerzői lemezt, ami Erik Sumo Band név alatt jelent meg 2005-ben, ezzel az albummal európai koncertjeim is voltak szép számmal – és ez is az Amorf Ördögök miatt lett, mert ahhoz képest akartam valami mást kipróbálni. Ha úgy vesszük, Bori zenekara is az Amorf Ördögök miatt lett, hiszen kinőttük magunkat, ezért a korábbi formát levetettük, és rájöttünk, hogy sokkal hatékonyabban és sokkal több ember számára értelmezhető módon tudunk valamit csinálni akkor, ha egyszerűen Bori a szólóénekes, aki leginkább alkalmas hármunk közül arra, hogy frontember legyen. Ez így is lett. Az egyéb megkeresésekben – ami zenével, filmzenével vagy más alkalmazott zenével kapcsolatos – benne van azért az is, hogy akik felkérnek, azok általában ismerik a múltamat, és valamennyire szeretik is.

Az Amorf Ördögök volt az iskola, mindennek az eredője, az első lépcsőfok.

És nem lehetne a zenekart integrálni a Péterfy Bori & Love Bandbe, vagy bizonyos dalokat átvenni egymástól?
PB: Minimálisan van ilyen, hiszen például a Dunántúli slágert – ami nem is a mi számunk, hanem egy Tom Waits-dallam és Ujj Zsuzsi írta a szövegét – továbbviszi mindkét zenekar. De ez inkább úgy működik, hogy mikor új lemezen dolgozunk, Ambrus ír zenéket, amikre Szabi ír szöveget, és én pedig feléneklem. Majd azt mondjuk, hogy ez inkább olyan, mint egy Amorf-szám.

Mert olyan amorf…
TSZ: Igen, és ezekből az elmúlt években elég sok összegyűlt…

Ez a mondat most olyannak tűnt, mintha kicsit szégyellnétek az Amorf-korszakot…
TSZ: Nem, nem, ez csak egy más világ.

És másoknak szól…
TSZ: Azzal nem igazán foglalkoztunk, hogy kinek szól, vagy hogy mit szólnak hozzá az emberek.
TA: Ez nem arról szól, hogy az egyik zenekar „ilyen”, a másik pedig „olyan”, vagy az egyiknek „ilyen”, a másiknak pedig „olyan” közönsége van. A dolog sokkal egyszerűbb ennél: vannak olyan dalok, amiket Borinak nem kényelmes elénekelnie, vagy a személyiségének nem állnak jól, tehát belőle más jönne. Ha Szabi ír egy szöveget, az nem mindig áll jól Borinak, és ez rám is ugyanúgy vonatkozik. Az Amorf Ördögökben az volt a könnyebbség, hogyha egyikünknek nem állt jól egy dal, azt mondtuk, hogy akkor énekelje el a másik. Bori zenekarában nincs ez, hiszen ott mindent ő énekel, tehát azért mondjuk a „kiesett” számokra, hogy „ez lehetne egy Amorf-szám”, mert ha Bori nem tudja elénekelni, akkor senki más.

A zenélésen kívül van olyan dolog, ami hármatokat szorosan összeköt? Barátok vagytok egyébként?
TA: A fortyogó gyűlölet egymás iránt (nevetnek). Lehet mondani, igen, barátok vagyunk, de azt gondolom, hogy azért ez több mint egy barátság. Sülve-főve együtt vagyunk, főleg Borival. Szabival is, bár vele inkább plátói a viszony, mert leginkább az internet és a technológiai eszközök segítségével tartjuk a kapcsolatot.

Egy ennyire hosszú zenei munkakapcsolatban nem értelmezhető a barátság.

Akárhányszor kérdezik erről Szörényi Leventét és Bródy Jánost, ők sem tudnak mit mondani. Csinálunk külön is dolgokat, párhuzamosan is vannak útjaink. Szabinak van egy számomra nehezen értelmezhető mainstream popzenei karrierje, és nekem is vannak olyan dolgaim, amiket ő nyilván nem annyira ért. De ha jön egy zenei felkérés, akkor mindig Szabi jut eszembe először, hogy szöveget írjon. A rengeteg közösen megírt dal olyanfajta kapocs, ami nehezen jellemezhető a barátsággal, vagy hasonló kategóriákkal.
TSZ: A megszülető dalok olyanok, mint egy vitának a konszenzusai. Nagyon eltérő személyiségek vagyunk Ambrussal, tűz és víz, rá az állandó mozgás és a folytonos ötletelés a jellemző, rám pedig inkább az egyhelyben maradás, az adottságaimból való kiindulás. Az életben azért sincsenek közös kimozdulásaink, mert más tempóban élünk.

Az AMORF ÖRDÖGÖK zenekar 1994-ben alakult. A sanzon, a diszkó, a balkáni népzene, a tangó és a reggie stílusokat keverő eklektikus zenekar saját elmondása szerint kacatpopot játszik. Alapítói, azaz Tövisházi Ambrus (billentyűs, zeneszerző, énekes) és Tariska Szabolcs (dalszövegíró, énekes) még az angyalföldi Németh László Gimnázium iskolarádiós stúdiójában ismerkedtek össze. Majd találkoztak Péterfy Borival (énekes, színész), az akkori Krétakör társulatának színésznőjével, és bevették az induló zenekarukba. 2000 októberében jelent meg első albumuk, a sanzonok és az elektronikus zene kereszteződésében fogant Betyár a Holdon című lemez. Az első lemez megjelenése után fokozatosan egyre élőbb hangzásúvá váló, és az elektronikát lassan háttérbe szorító zenekar egyre sikeresebb lett. A 2002 őszén megjelent album, a Molylepke Minibár inkább afrikai, ázsiai és dél-amerikai motívumokból táplálkozott. 2005 tavaszán jelent meg a Cellux-szimfónia című album, amely az addigi leginkább élő hangzású lemez volt, és amelyen a Honvéd Férfikar hattagú különítménye, a Szerenád Kommandó is szerepelt. A zenekar 2006-tól kevés koncertet adott, végül 2007-ben bejelentették feloszlásukat. Az Amorf Ördögök utolsó formációjának nagyobb része ugyanebben az évben megalakította a rockosabb hangzású Péterfy Bori & Love Band nevű zenekart. Az Amorf Ördögök alapító tagjai sokoldalú művészek: Tariska Szabolcs hazánk egyik legtermékenyebb dalszövegírója (Superstereo, Magashegyi Underground, Odett) Péterfy Bori igazi dívává nőtte ki magát, és a színházban olyan szerepeket kap, mint a Száll a kakukk fészkére című darabban Ratched nővér, Tövisházi Ambrus többek között írt zenét a Kiscsillag, az Erik Sumo Band, a Hó Márton és a Jégkorszak zenekaroknak, de több lemez producere, illetve a Liza, a rókatündér című magyar film zeneszerzője is.

Fotó: Kiss András

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin SZÍVÜZLETEK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Ízek, imák, szerelmek – Mi kell az életben maradáshoz a túlcsordult italpiacon?

Következő cikk

Valódi felhasználókkal tesztelt felhasználói felületetek