A világ számos országában keltik a feszültséget a Szcientológia Egyház különböző egységei, míg nem egy országban már végleg le is húzhatták a rolót, miután a felszínre kerülő visszásságok, pénzügyi visszaélések és morális aggályok miatt betiltották a néhol egyházként, máshol csupán bejegyzett vallási felekezetként működő szervezetet. Magyarországon egészen 2017 őszéig kellett várni az első komolyabb állami fellépésig, holott a szervezet működési furcsaságairól már számos esetben tájékozódhatott a közvélemény. Megkérdeztük Bonyai Péter ex-szcientológust, aki néhány éve könyvet is írt a vallási intézménynél átéltekről, és megszólaltattuk a magyarországi Szcientológia Egyházat a történtekről – ahogy az várható volt, merőben eltérő válaszokat kaptunk.

Amikor már azt hittük, hogy 2017-ben a kuruzslás és sarlatánság vádjával csak a motivációs előadókat, az ázsiai orvoslás terjesztőit és az ezoterikus műsorok „sámánjait” lehet illetni, akkor újra fény vetült a szcientológusokra. A magukra egyházként tekintő, jogilag egyesületként működő szervezetre ugyanis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) 20 + 20 millió forintos bírságot szabott ki.
„A magyarországi Szcientológia Egyház és központi szervezete is megszegte az adatvédelmi törvény előírásait, amikor jogalap nélküli adatkezelést végeztek, nem tettek eleget előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek, figyelmen kívül hagyták a célhoz kötött és a tisztességes adatkezelés elvét, az adatbiztonság követelményeit.” – indokolta a döntést Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, aki egy későbbi nyilatkozatában kifejtette, hogy 2200-2300 olyan dosszié van, amelyben súlyos visszaélések találhatóak az egyesülettel összefüggésben. „Sorolja fel az összes szexuális partnerét időrendi sorrendben, keresztnévvel, vezetéknévvel, foglalkozással” – ez csak egy a sok „adatigénylés” közül, amelyet a Szcientológia Egyház a leendő munkatársaitól bekért – írta meg a Magyar Nemzet. Ez elsősorban azért aggályos, mert olyan harmadik személyekről derültek ki bizalmas információk – melynek számát a NAIH még nem tudta megbecsülni –, akiknek semmi közük a szervezethez. Az ügy még hömpölyög, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) emberei házkutatást tartottak a Váci úti székházban, illetve további 30 helyen nyomoznak költségvetési csalás miatt. Ugyanakkor a Magyar Nemzet birtokába került egy rendőrségi határozat, amely szerint „a nyomozás során kémkedés gyanúja is felmerült”. Az említett aktát a Budapesti Rendőr-főkapitányság adta át a Nemzeti Nyomozó Irodának, amelyből kiderül, a feljelentő azt kifogásolta, hogy a szervezet tagjai kábítószerfüggők kezelését végzik képzettség nélkül, pénzért. Egy szó, mint száz, ég a ház a szcientológusoknál, könnyen lehet, hogy valami készül, hiszen hiába kerestük meg Péterfalvi Attilát, nem kívánt nyilatkozni.
„Ez egy koncepciós eljárás, Péterfalvi Attila elfogult” – körülbelül ez a két állítás jellemezte a Szcientológia Egyház védekezését, amelyet szóvivőjük, Miklovicz Attila a Magyar Nemzetnek adott interjújában, illetve több televízió műsorában is hangoztatott. Hozzátette, hogy ők nem adatgyűjtéssel, hanem vallási tevékenységgel foglalkoznak és – ellentétben Péterfalvi Attila állításával – tájékoztatják az érintetteket erről.

A hit börtöne

Nem ez az első kényes ügy, amely a szcientológiát érinti, ugyanakkor az emberek javarészt nincsenek tisztában a vallás eredetével, jelentőségével. Az HBO 2014-ben készített egy dokumentumfilmet, amelyben kilépett szcientológusok mesélnek az egyházról. A Szcientológia, avagy a hit börtöne című filmből is megismerhető, hogy a szervezet történetében két nagy alak bontakozott ki: az alapító L. Ron Hubbard, illetve a jelenlegi egyházfő, David Miscavige. Előbbi egy sci-fi író volt, aki több ezer könyvet publikált, gyakorlatilag az ő elméjéből pattant ki a szcientológia, tökéletesen ráillik az őrült zseni jelző mind megnyilvánulásai és külső jegyei alapján, amely részben magyarázza, hogy miért sikerült az egyháznak hívőket toboroznia. A terápiához hasonló „lélektisztító” auditálás, a hazugságvizsgálóhoz hasonlító E-méter, a Híd (a megvilágosodás szinonimája), amelynek az elején járunk, és a szcientológia tanait követve érhetünk a végére, mind tőle származnak. Az ő helyét vette át David Miscavige, aki megjelenésre és retorikára inkább egy politikusra vagy egy nagyvállalat ügyvezetőjére hasonlít. Kivívta az egyesült államokbeli adóhatóságnál (IRS) az adómentességet azzal, hogy vallássá nyilvánították a szcientológiát, egyúttal pedig eltöröltetett velük egy egymilliárd dolláros adótartozást. A dokumentumfilmben nyilatkozók közül páran meséltek egy rácsozott ablakokkal és ajtókkal rendelkező, Lyuk (vagy Gödör) névre hallgató házról, amelyben élniük kellett. Elmondásuk szerint sokszor érte őket abúzus azon a helyen: voltak ütések, verekedések, hideg vízzel nyakon öntések, illetve egy olyan eset is, amikor az egyik vezetőnek a nyelvével kellet „feltakarítani” a fürdőszobát. A nyilatkozók beszámolója szerint Miscavige számos alkalommal bántalmazta őket. Ezen események felkeltették a sajtó figyelmét, egyre több anyag készült a szcientológiával kapcsolatban, amely feltehetően rontott az egyház megítélésén. A film szerint, 2015-re mindösszesen 50.000 ezer aktív tagot számoltak, habár az egyház vagyona szárnyal, így nem meglepő, hogy elkezdtek ingatlanokba fektetni.

 

 

 

 

 

Vallásszabadság versus magánélet

„Mérlegelni kell, hogy habár ez egy fontos ügy, sok embert nem érintett. Egészen addig, amíg tavaly meg nem nyílt budapesti »csodapalotájuk«, nem tűnt úgy, hogy haladnak valamerre Magyarországon. Az egy ébresztő volt a hatóságoknak.” – nyilatkozta lapunknak Bonyai Péter, a Szcientológus voltam című könyv szerzője kérdésünkre, hogy vajon miért most zajlik eljárás az egyház ellen. Elmondása szerint a tagok vitatják, hogy az előírások betartása rájuk vonatkozik-e, mert az korlátozza őket a vallásszabadságukban. „Gyakorlatilag az elején el akarják vágni az egészet azzal, hogy ez az ő alkotmányos joguk, ez az ő vallásukban egy gyakorlat, amelybe nincs az adóhatóságnak beleszólása.”
Bonyai Péter szerint a szcientológia gondolata arra épül, hogy reinkarnálódik az ember egója, ellentétben például a buddhizmussal, ahol a lelki anyag „vándorol”, de nem ugyanaz a személy születik újjá. „Az a tézisük, hogy aki egy római centurio volt, abból egy barbár lesz a következő életében úgy, hogy közben megmarad ugyanaz az ember. Éppen ezért megy egyfajta hatalmas egó-polírozás az egyházban.” – fejtette ki kérdésünkre, amely további magyarázatot ad arra, hogy miért talál hívőket az egyház. Elmondása szerint a magyarországi szcientológiának ugyan vannak elnökei, de konkrét hatalommal nem rendelkeznek, megbízhatósági alapon kerülnek személyek pozíciókba. Nekik nincsen politikai befolyásuk, ugyanakkor számottevő gazdasági kapcsolatokkal bírnak.
„Ha megnézi a leggazdagabb magyarok listáját, akkor az első tízből minimum nyolcat már valahogy megpróbáltak megkörnyékezni” – állítja Bonyai Péter.

Magasabb célok

„A Szcientológia Egyház magyarországi megalapítása óta növekszik. Céljait az alapító, L. Ron Hubbard a következőképpen fogalmazta meg: »Egy elmebaj, bűnözők és háború nélküli civilizáció, ahol a rátermett emberek eredményesek lehetnek, a tisztességes lények jogai megadatnak, és ahol az ember szabadon szárnyalhat egyre magasabbra – ezek a Szcientológia céljai.« Az Egyház mind a vallási szolgáltatásaiban, mind társadalmi szerepvállalásában ezen célok elérésén dolgozik. Számos országban az előítéletektől mentes és a hisztériakeltésnek fel nem ülő hatóságok együttműködnek a Szcientológia Egyházzal, hiszen a céljaink egybevágnak. Nem gondoljuk, hogy az állam részéről érné támadás az Egyházat, hiszen minden olyan országban, ahol az Egyház már átesett hasonló helyzeten kiderült, hogy néhány vakbuzgó vallásellenes személy szította az ellenségességet.” – nyilatkozta lapunknak közleményen keresztül a Szcientológia Egyház. Elmondásuk szerint azok érdeklődnek irántuk, akik szeretnének személyesen fejlődni, szeretnének másokon segíteni és ehhez egy hasznos technológiát keresnek. Az egyház felépítése a világ minden részén hasonló: L. Ron Hubbard több ezer, a szervezet kialakítására és működtetésére vonatkozó irányelvet alkotott, amelyeket egyébként más világi szervezetek is sikerrel alkalmaznak – állítják. Minden szcientológiai szervezetnek van egy úgynevezett szervezési táblája, amely jellemzően 7 vagy 9 osztályból áll, és rögzíti a szervezetben a vallási szolgáltatás megvalósításához szükséges posztokat, illetve a kommunikációs vonalakat. Az egyház Központi Szervezetének törvényes képviselője Nagy Tamás filozófus, szociológus. Állításuk szerint Magyarországon körülbelül 5-6000 aktív tagjuk van, a világon pedig több milliós a szcientológusok közössége.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin VIRTUDÁS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!