Home»First Class»Közösségteremtés a családi vállalatok generációváltásának megsegítésére: FBN-H

Közösségteremtés a családi vállalatok generációváltásának megsegítésére: FBN-H

1
Shares
Pinterest Google+

A vállalkozó családok szerepe a gazdaságban megkérdőjelezhetetlen, becslések szerint a családi vállalatok adják a magyar GDP közel felét. Ezeknél a vállalkozásoknál gyakori probléma a generációváltás folyamata, ami sokkal összetettebb kérdéskör annál, hogy úgy aposztrofáljuk: az apa átadja a fiának a cég irányítását. Mára egy külön szervezet is igyekszik támogatni ezt a folyamatot: a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület (FBN-H), társelnökével, Boross Dáviddal és az alapítóval, Kürti Tamással készítettünk páros interjút.

Boross Dávid és Kürti Tamás is jelentős tapasztalattal rendelkezik a családi vállalkozások területén: Boross Dávid az Oázis Kertészet ügyvezetője, Kürti Tamás pedig a KÜRT Akadémia tulajdonosa és intézményvezetője, korábban a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatójaként is tevékenykedett. Saját cégükben mindketten maguk mögött tudnak egy-egy sikeres generációváltást, és az FBN-H-nak köszönhetően még szélesebb rálátásuk van a családi vállalkozások és a generációváltás területére.

Saját vállalatukat hova pozicionálnák a piacon, a magyar és a nemzetközi vállalatokat figyelembe véve?
BD: Mi alapvetően szakmai cégnek indultunk, szüleim kertészmérnök végzettségűek. Ez egy klasszikus, a rendszerváltáskor indult sikersztori: befektetői tőke és

Boross Dávid

multinacionális háttér nélkül, az ő kétkezi munkájuknak köszönhetően, organikusan növögetett a cég. A 2000-es évek közepén találtuk ki, hogy franchise-rendszerben kezdünk el terjeszkedni, ennek köszönhető, hogy cégünk ugrásszerű növekedésnek indult. Jelenleg 23 üzletünk van itthon és Szlovákiában.
KT: A KÜRT Zrt. Magyarországon piacvezető, külföldön úgy fogalmaznék, észrevehető vállalkozás.

Az Oázis és a KÜRT is egyértelműen családi vállalkozás. Mennyire volt magától értetődő, hogy Önök és a testvéreik is a vállalkozásban dolgozzanak?
BD: Mi négyen vagyunk testvérek, nálunk ez nem is nagyon volt kérdés, belenevelkedtünk a cég tevékenységébe. Gyerekkorom óta dolgozgattam a cégnél, ebben nőttem fel. Én közgazdász vagyok, Bálint öcsém kertészeti, Gábor szociológia szakon végzett, Bence pedig pénzügyi területen tanul jelenleg. Azaz mások a képességeink, de épp ez adja az erősségünket is.
KT: Édesapám és nagybátyám alapították a céget. A családi vállalkozásban tipikus dolog, hogy a gyereknek a cégnél éveken át tart a nyári gyakorlat. A másik dolog, ami szerintem a világ minden gyerekében ott van, hogy szeretne túlnőni az édesapján. Én egészen Amerikáig mentem, hogy a saját tudásomért ítéljenek meg. Apám azt mondta, hogy nekünk nem családi vállalkozásunk van, hanem magastechnológiai cégünk. Arra utalt, hogy meritokratikus a munkavállalókkal szembeni elvárás, akkor is, ha családtag. A generációváltásnál egyértelműen kiderült, hogy lehetünk egyszerre családi és magas technológiai vállalkozás is. Sőt, azt is megértettük, hogy kiválóságra törekvésünket, mérnöki és vállalkozói kompetenciáinkat szociális és kommunikációs képességeink teszik sikeressé.

Melyik a kedvenc tevékenységi körük a cégen belül?
BD: Jelenleg ügyvezető vagyok a cégnél, és a stratégiai tervezés áll hozzám a legközelebb, a munkaköröm fő része, hogy előre lássam a jövő kereskedelmi trendjeit, itthon és külföldön egyaránt, illetve azt, hogy hogyan alakulnak át, vagy épp tűnnek el piacok, változnak meg a vásárlói szokások, például az online vásárlás következtében.
KT: Eredetileg termék- és nemzetközi üzletfejlesztésekkel foglalkoztam, ebből lett a kutatás-fejlesztési üzletág, amit 5 évig vezettem. Alelnökként a cég és a család tulajdonosi stratégiáját dolgoztam ki, aminek eredményeképp ma a holdingban nem dolgozik családtag, és a tulajdon jórésze is a menedzsmenthez került. Ezt megelőzően kivásároltam a KÜRT Akadémiát a holdingból, az öcsém pedig egy másik családi innovációra épülő online oktatási céget visz, a Tabellót. Ma leginkább azt élvezem, amikor cégvezetők, tulajdonosok együttműködését fejlesztem, közepes és nagyvállalatok digitális transzformációját támogatom jelentős tapasztalatú partnereinkkel, illetve a jövő foglalkozásait oktató programokat dolgozzuk ki.

Egy családi vállalkozásnál a családtagoknak nehéz összeegyeztetni a munka terén a profizmust és a belső viszonyokat?
BD: Egy családi vállalkozásnál az a legfontosabb, hogy fel kell ismerni a határokat, és be kell tartani azokat. Aki azt mondja, hogy teljesen külön tudja választani a családi és a céges gondolkodását, az nem mond igazat. Az esetleges családi konfliktusokat tudatosan kell kezelni, és meg kell próbálni távoltartani az üzlettől, és fordítva, de ez szerintem nagyon is működik. Nekünk van egy családi alkotmányunk, egy szervezeti felépítésünk, a családi és az üzleti megbeszéléseket teljesen külön szervezzük. Ráadásul egyszerre vagyunk családtagok, menedzserei és tulajdonosai is a cégnek, általában ez is más típusú döntéshozatalt jelent, hiszen egy menedzser alapvetően a cég fejlesztésére fókuszál, a tulajdonos pedig elsősorban profitorientált döntéseket hoz. Azt mondják, hogy családi vállalatban dolgozni, ha minden jól működik, a lehető legjobb dolog, és a lehető legrosszabb, ha nem.
KT: Én kevés jobb testvérpárt tudok elképzelni, mint amilyen az apám és a nagybátyám volt, akár testvérként, akár tulajdonostársként. Nálunk a családi fórumokon a család együtt foglalkozott a cégtulajdonlási, a menedzsmenttel kapcsolatos és a családirányítási kérdésekkel. A stratégiailag kiemelt ügyeket apámmal ketten vittük. Egy vállalkozócsaládban két nagyon fontos dolog van, az egyik, hogy ne felejtsük el, hol a család kályhája, a másik, hogy folyamatosan szervezni kell, hogy fókuszáltak legyünk a felvállalt vállalkozói és tulajdonosi felelősségeinkkel kapcsolatban.

Kürti Tamás

A sikeres vállalkozások szerencsére gyakran fordítanak energiát a társadalmi felelősségvállalásra, jótékonyságra. Hogyan jelenik meg mindez az Önök szervezeteiben, és mennyi figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek?
KT: A társadalmi felelősségvállalásunk elsősorban arról szól, hogyan tudunk hátrányos helyzetű gyerekeket megtanítani a hatékony tanulásra. A legrégebbi ilyen kezdeményezésünk a Kürt Alapítványi Gimnázium, ahol azonkívül, hogy angol- és informatikaközpontú az oktatás, demokráciát és önmegvalósítást tanulhatnak a gyerekek. A H2O (Hátrányos Helyzetűek Oktatása) programban pedig hátrányos helyzetű iskolákat „fordítunk meg” egy többelemű rendszer segítségével.
BD: Számunkra igen fontos a környezetvédelem. Egyrészt a cég profiljához is kapcsolódik, másrészt nem titok, hogy a legtöbb ilyen jellegű törekvésünk praktikus, észszerű és hosszú távú gazdasági előnyei is vannak. Ilyen például, hogy az összes áruházunkban lecseréljük a hagyományos izzókat ledes fényforrásokra. Összegyűjtjük az esővizet, és ezzel locsolunk, nem csak azért, mert ingyen van, hanem jobb minőségű vizet kapunk, mintha csapvizet használnánk. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, de ez szerintem egy cégnél ma már magától értetődő kell hogy legyen.

2009-ben több sikeres itthoni vállalkozóval közösen alapították a FBN-H-t. Miért érezték úgy, hogy erre szükség van?
BD: Tamás volt az alapító, mi egy évvel a megalapítás után csatlakoztunk. Én eleinte a kommunikációban vállaltam szerepet, 2013 óta pedig a társelnöke vagyok az Egyesületnek.
Hiányzott egy olyan közösség, ahol a családi vállalkozások jellemző és egyedi nehézségeit, a családi és az üzleti vonal kényszerű vegyítését, a generációváltás kihívásait meg tudjuk beszélni.
KT: Ez a saját elesettségemből fakadt. Amikor átadtam a kutatás-fejlesztési üzletág vezetését, azt mondtam az apámnak, hogy felelős tulajdonos leszek, csak éppen a gyakorlatban fogalmam sem volt arról, hogy ez mit jelent, hiszen Magyarországon senkitől nem lehetett megtanulni, mindössze 25 éve van tulajdon- és tulajdonosi kultúra. A felelős tulajdonlást csak olyanoktól lehet elsajátítani, akik generációk óta művelik. Ezért elkezdtem világot járni, és megtaláltam a Családi Vállalattulajdonosok Nemzetközi Szervezetét, majd megalapítottuk a hazai szervezetet, ami olyan sikeres lett itthon és a régióban egyaránt, hogy felkértek, a nemzetközi szervezet szakmai vezetésében is vegyek részt.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin UTÓDOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

„Ragaszkodjunk saját országunk gyártóihoz” – Fabak bútorgyár

Következő cikk

Hozzáadott érték – Milyen erőt képviselnek a legnagyobb hazai cégek?