Home»First Class»Tanár legyek vagy ügyvezető igazgató? – Nagyon nem mindegy

Tanár legyek vagy ügyvezető igazgató? – Nagyon nem mindegy

1
Shares
Pinterest Google+

A PwC Magyarország a korunkat leginkább foglalkoztató robotika versus emberi tőke kérdését vizsgálta, a kutatásból kiderül, hogy az emberek nem annyira borúlátóak, mint azt gondolnánk. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Bencze Róbert, a cég HR-vezetője, illetve Sóti Anett, a DreamJo.bs és a HR Fest társalapítója, HR-szakember válaszolt.

A munkavállalók nagyjából háromnegyede (74%) hajlandó új készségeket elsajátítani – derül ki a PwC Workforce of the future – The competing forces shaping 2030 kutatásából, amely a jövő munkavállalóival szemben támasztott elvárásokat és a szükséges kompetenciákat vizsgálta. Ezzel párhuzamosan egyre jellemzőbb, hogy az embereknek muszáj időt biztosítaniuk maguknak a tanulásra is, hiszen lépést kell tartaniuk a technológiailag fejlődő vállalkozásokkal. Az elemzés a munka világának közeljövőben megvalósuló négy lehetséges alternatíváját mutatja be, és vizsgálja, hogyan formálják a jövőt az egymással szemben álló megatrendek, beleértve az automatizálást, a mesterséges intelligenciát, valamint a globális felmelegedést és a demográfiai változásokat is. A kutatásból kiderül az is, miképpen alkalmazkodnak a munkavállalók az új környezethez, illetve hogy a technológiának mekkora befolyásoló ereje van.
Mindezek tükrében a válaszadók többsége (65%) úgy véli, a fejlődésnek köszönhetően kedvezőbb foglalkoztatási kilátásokkal rendelkezik majd, habár

az Egyesült Államokban (73%) és Indiában (88%) a munkavállalók bizakodóbbak, mint az egyesült királyságbeli (40%) vagy a németországi munkavállalók (48%).

Érdekes, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73%) gondolja úgy, hogy a technológiai vívmányok sosem fogják teljesen helyettesíteni az embert, a többség (86%) pedig kifejezetten úgy véli, hogy a humán készségekre mindig is szükség lesz.
Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási csoportjának igazgatója szerint az élethosszig tartó tanulás manapság rendkívül nagy jelentőséggel bír, függetlenül attól, milyen korosztályról beszélünk: „A tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók 60%-a szerint kevesen rendelkeznek majd stabil, hosszú távú munkahellyel a jövőben. Az emberek kezdik elvetni azt a gondolatot, miszerint egy adott képesítés egy életre szól. Ehelyett inkább néhányévente újabb és újabb területeken szereznek jártasságot, miközben az olyan egyéni készségeiket is fejlesztik, mint például a kockázatkezelés, a vezetői készségek vagy az érzelmi intelligencia” – szögezte le.

Aggodalom az van 

Habár a válaszadók úgy vélik, a technológiai fejlődésnek pozitív hatásai lesznek, és 37%-uk várakozással tekint a lehetőségekkel teli jövő elé, továbbra is sokan aggódnak azon, hogy az automatizálás bizonyos munkahelyeket veszélybe sodor majd. A válaszadók 37%-a tart attól, hogy emiatt veszélybe kerül a munkahelye – 2014-ben ez az arány még csak 33% volt. A megkérdezettek több mint fele (56%) pedig úgy véli, a kormányzatoknak kellene megtenniük a szükséges lépéseket, hogy megvédjék a munkahelyeket. „Ezek az aggályok alááshatják a munkavállalók magabiztosságát, illetve elvehetik a kedvüket az innovációtól. Tekintve, hogy a foglalkoztatottak egyharmada veszélyben érzi a helyét az automatizálás miatt, a munkáltatóknak komoly párbeszédeket kellene kezdeményezniük ennek kapcsán, és be kellene vonniuk a dolgozókat a technológiai fejlesztésekkel összefüggő vitákba. A munkavállalóknak így lehetőségük nyílna arra, hogy megértsék a technológiai fejlődés munkahelyükre gyakorolt hatásait, felkészüljenek ezekre, illetve továbbképezzék magukat. Ezek a változások gyökeresen átalakítják majd a munkamódszereinket, ezért a vállalatoknak nem szabad alábecsülniük azok jelentőségét.” – olvasható Bencze Róbert álláspontja a kutatásban.

Négy külön világ

A tanulmány négy jövőbeni forgatókönyvet mutat be arról, hogyan fog kinézni a munka világa 2030-ban: egyesek azoknak a változásoknak alehetséges kimeneteleit szemléltetik, amelyek az elkövetkezendő tíz évben a megatrendek, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a gépi tanulás hatására feltehetően bekövetkeznek majd.
„A tanulmány négy rendkívül különböző világot mutat be, amelyek jelentős mértékben átalakítják a munkáról alkotott képünket. Egyikünk sem lehet egészen biztos abban, hogyan fog kinézni a világ 2030-ban, az azonban valószínű, hogy a bemutatott különböző forgatókönyvek egyes aspektusai valamikor, valamilyen formában megjelennek majd. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia sokkal hatékonyabb tervezést tesz majd lehetővé számunkra, ez azonban nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várhatjuk, hogy a munka világának jövője magától kibontakozzon. Azoknak a vállalatoknak és dolgozóknak lesz a legnagyobb esélye sikert aratni, akik tisztában vannak a lehetséges jövőképekkel, megértik azok hatásait, és ennek megfelelően előre terveznek” – vélekedik Bencze Róbert.

Nem múlt, jelen 

Bencze Róbert szerint már most is léteznek a fentebbi, lehetséges jövőképek, és valószínű, hogy továbbra is egymás mellett fognak működni, csak a jelenlegi állapotnál sokkal érzékelhetőbb különbségekkel. Léteznek nagy multinacionális vállalatok, ismert a közösségi finanszírozás, a profit mellett a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás is egyre hangsúlyosabb szerepet kap, valamint szintén nem ismeretlen a független (al)vállalkozók, szakértők jelenléte a munkaerőpiacon, akik külsősként vesznek részt projektekben – válaszolta a szakember a Business Class Magazin kérdésére.
Ahogy arról esett már szó, a munkavállalók egyik nagy félelme, hogy a robotizáció, a mesterséges intelligencia térhódítása miatt elveszítik a munkájukat. A szakértő ezt más szemszögből látja: „Az automatizálás már megjelent, itt van. Megnéztük az európai munkaerőpiaci helyzetet, és ez nemhogy nem veszély, hanem az európai munkaerőhiány miatt, az egyetlen válasz a növekedésre.” A tudásalapú tevékenységek jelentős része könnyen automatizálható, ezért valószínűleg bizonyos munkahelyek el fognak tűnni, de ugyanakkor rengeteg olyan szakma megmarad, ahol szükség van az emberi tényezőkre,

kreativitásra, törődésre, motiválásra, ugyanis ezek nem pótolhatók, nem robotizálhatók.

Ugyanakkor természetesen számos új ágazat is meg fog jelenni, amiről jelenleg még fogalmunk sincs, hogy milyenek lesznek. „Éppen ezért – bár lehet, hogy most furcsán hangzik – azt tanácsolnám egy mai gyereknek, hogy inkább menjen el tanárnak, mint könyvelőnek. Az emberi tényezők révén a vezetők is idesorolhatók, hiszen egy robot nem tud motiválni, lelkesíteni, arra csak ember képes.” – tette hozzá.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PÉNZFORGATÓK című lapszámában! 
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Szenvedélyből üzlet: a Flaar sikertörténete

Következő cikk

„Manapság egy jól futó videóklip a legjobb reklám"– Interjú Soltész Péterrel, a Punnany Massif menedzserével