Home»First Class»Panamázó techóriások? Adóhézagok a Facebook és a Google háza táján

Panamázó techóriások? Adóhézagok a Facebook és a Google háza táján

0
Shares
Pinterest Google+

Mi a helyzet az itthon bevételt generáló, de magyarországi adókötelezettséggel nem rendelkező (leggyakrabban multinacionális, online) cégek esetében? Az utóbbi pár hónap egyik kiemelt híre volt, hogy ezt a problémát a reklámtörvény módosításával próbálják megoldani. A változtatásnak köszönhetően a Google és a Facebook – mint a digitális reklámpiac két óriása – felkerült a NAV több mint 100 millió forintot meghaladó adótartozók feketelistájára.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért pont ezt a két céget emelték ki, sőt, szakértők szerint egyenesen miattuk módosították a reklámadót. Az adótörvények – szinte mindenhol a világon – a fizikailag az adott országban lévő, azaz ott bejegyzett székhellyel rendelkező adózókra lettek „kitalálva”. Azonban az elmúlt évtizedben egyre inkább elterjedtek az online világban tevékenykedő (például többek között reklámtevékenységet végző) multinacionális vállalatok.

Ezek a cégek már nincsenek fizikai, földrajzi országhatárok közé szorítva, és bár bevételeik több országban keletkeznek, adózási kötelezettségük csak a székhellyel rendelkezőben van. Egyelőre az egyes országok (nem csak Magyarországon, de szerte az Európai Unióban) még csak keresik a megoldást erre a problémára.

Mind a Google, mind a Facebook európai leányvállalata Írországban van bejegyezve, azaz oda irányítják át a többi európai országban termelődő bevételeiket, és ott fizetnek adót a helyi adórendszernek megfelelően.

Letarolták a hazai reklámpiacot

„A kiemelt figyelem oka elsősorban az említett két cég bevételeinek a nagyságrendje” – mondja Gulyás János, a Wavemaker Hungary ügyvezető igazgatója. „A Google és a Facebook letarolta a digitális reklámpiacot, a globális szereplők részesedése több mint 50%-a a hazai online reklámköltéseknek.

A magyar internetes reklámköltés 2016-ban közel 66 milliárd forint volt (Reklámtorta 2016), ráadásul ez az összeg 22%-os növekedést mutatott az egy évvel (!) korábbihoz képest. Az IAB Hungary Adexpect-kutatás eredményei szerint is 68,38 milliárd forintot tett ki a reklámpiac digitális szegmense, ezen belül a kereső hirdetések, melyek gyakorlatilag kizárólag a Google felületein jelentkeznek, 27 milliárdot (!) tesznek ki, és a display hirdetések (egyéb internetes képes hirdetések) piacából is további 7-8 milliárd forintot visznek el a nemzetközi szereplők (jellemzően a Google és a Facebook).

„Sem a Google, sem a Facebook nem állít elő tartalmat, »csak« megoszt, elérhetővé tesz. Ezáltal hagyományos értelemben a content előállításáért nem kell fizetniük, szemben például egy újsággal – ami szintén hirdetési felület –, itt egy igen jelentős összeget »spórolnak« meg, ugyanakkor nyilván más jellegű kiadásaik vannak (például szerverek, fejlesztések stb.). Azonban köszönhetően annak a technológiának, amit létrehoztak, és amiben egyeduralkodók az online világban – egyszerűen megkerülhetetlenné váltak a reklámpiacon (is).” – folytatja a reklámszakember. „Például egy Kecskeméten legyártott Mercedest, ha Írországban adnak el, bár a vételár után keletkező nyereség után Magyarországon (is) adóznak, Írországban is hajt bizonyos nemzetgazdasági és adózási »hasznot«. Például az értékesítő autószalon adózik a nyeresége után, de az adott országban kerül sor a szervizelésre, ott vesznek bele benzint, kötnek rá biztosítás, stb. Ez a globális online cégek esetében – a termékeik jellege miatt – nem így működik, egyszerűen az online hirdetésekből származó bevételeket átutalják a leányvállalat számlájára, és hiába keletkezett Magyarországon a bevétel, járulékos költségek hiányában ezek a szereplők itthon már nem fektetnek be, hiszen nem költenek. Ez így talán nem tűnik fairnek, azonban mindenképp leszögezném, hogy

ezek a cégek nem adócsalók, egyszerűen éltek a globális piac és az európai uniós adórendszer adta lehetőségekkel.”

Ki fizessen?

A reklámadó hátteréről – a Google és a Facebook szempontjából – Balogh László, a reklámadóblog szerzője ad némi hátteret:
„A reklámadót a közzétevők fizetik (például a webhely tulajdonosai), de a Google-hirdetéseknél a Google pakolja be az egyénre szabott hirdetéseket az adott felhasználó preferenciája alapján, erre a webhely tulajdonosának semmilyen ráhatása nincs. A reklámadó szerint vagy a közzétevők fizetnek, vagy a megrendelő, amennyiben a közzétevő nem ad nyilatkozatot arról, hogy ő megfizette a reklámadót. A törvény logikája az volt, hogy nyilván nem akarnak többet fizetni a megrendelők, ezért olyannál fognak hirdetni, aki befizette a reklámadót, és erről nyilatkozott. Azonban kiderült, hogy a Google és a Facebook nem kerülhető ki, vagy helyettesíthető be a reklámpiacon.

Forrás: Teljes Reklámtorta 2016, reklámadoblog.hu, iabhublog.com

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PÉNZFORGATÓK című lapszámában! 
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

„Nem hat rám bódítóan a siker” – Interjú Borbély Alexandra színésznővel

Következő cikk

Gyógyszeripari mérföldkő: Cariprazine – Egy magyar nemzetközi sikertörténet