Home»Lifestyle»Fogalommá válni: 15 éves a Mai Mano Kávézó

Fogalommá válni: 15 éves a Mai Mano Kávézó

0
Shares
Pinterest Google+

A Mai Mano Kávézó tavaly év végén ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Kapva az alkalmon, felkerestük Vén Zsolt tulajdonost, akit arról kérdeztünk, mi lehet egy kulturális kávézó hosszú életének titka, illetve hogyan lehet kialakítani és megtartani egy már családias hangulatot nyújtó törzsközösséget a belváros szívében.

Alapok: a Mai Manó épülete 

A Nagymező utcában elhelyezkedő nyolcszintes épület 1894-ben készült Mai Manó fotográfus megrendelésére. A tizennégy hónap alatt megépült különleges palotácskát 1931-ben a fényképész fiától Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai Mici, művésznevén Miss Arizona vásárolta meg. Ők építették fel az addig üres udvarban a háromszintes Arizona mulatót, amely 1944-ig működött, amíg a tulajdonosokat el nem hurcolták. Mint ismert, itt játszott esténként például Cziffra György zongoraművész is. A háború után a Mai Manó Ház fél évszázadon át a legkülönfélébb célokat szolgálta. Több mint fél tucat állami intézmény váltotta egymást falai között, működött itt iskola, bemutatóterem, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át, de egy időben tanácsi bérlakásokat is kialakítottak benne. A neoreneszánsz stílusú palotát ipari és művészettörténeti fontossága miatt 1996-ban műemlékké nyilvánították. Ugyanebben az évben a Magyar Fotográfiai Alapítványnak sikerült a lakóktól kivásárolnia a bérleti jogokat, és megnyílt a Mai Manó Galéria, majd a Magyar Fotográfusok Háza. Az udvarban álló Arizona mulató épülete az elmúlt években a Krétakörnek, majd a Thália Színháznak adott helyet. Így érthető, hogy a ház legalsó szintjén működő Bonbon Hemingway édességüzlet 15 évvel ezelőtti megszűnését követően a helyiségben megnyitott Mai Mano Kávézó főként a művészek, köztük is a színészek kedvenc törzshelye.

Vén Zsolt, a kávézó tulajdonosa megkeresésünkre kifejtette, hogy

a belső teret a szecessziós-eklektikus épület mintájára keleties stílusú ötvözéssel tervezte, visszahozva a ház domborzatán is megfigyelhető „ékszerdobozságot”.

A fennmaradás kulcsa – az állandóság látszata

Vén Zsolt érdeklődésünkre elmondta, Pusztási Attila üzlettársával, aki a cég gazdasági részét menedzseli, illetve Szabó Tünde üzletvezetővel hisznek az állandóságban. „Apróságokkal bővült a kávézó, de ezt a csempét 15 éve én terveztem, és gyártattam le.” – mutatott a bárpult alatt végighúzódó kerámiaburkolatra. Kicsit a 30-as évek hangulatát idéző, melegséget árasztó falvédők is a kezdetektől díszítik a kávézó belső terét, akárcsak az ülőhelyeken elhelyezett színes párnák, amelyek már szinte hívogatják a betérő vendéget, hogy heveredjen le, és akár egész napra kuckózza be magát a laptopjával. A harmonikus, meleg színek mellett a megvilágítás is igazán hatásos. Ráadásul a falvédők fölött elhelyezett tükrök csak fokozzák a színes kavalkád nyújtotta bensőséges érzetet.

Az állandóság nemcsak a berendezésben mutatkozik meg, hanem az üzletvezetésben is. „Szabó Tünde gyakorlatilag a Mano anyja, Attila gazdasági vezetőként a ráció, én pedig vendéglátóként az invencióval foglalkozom, kiállításokat, eseményeket szervezek. Azért működik olyan jól a kávézó, mert 15 éve dolgozik együtt ez a jól kiépített csapat.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PÉNZFORGATÓK című lapszámában! 
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Star Wars univerzum: kellenek az új Jedik?

Következő cikk

A Budai pék- és gasztrobirodalom cégére a minőségnek és a vevőorientált gondolkodásnak