Home»Insider»Stressz és táplálkozás: életmódbeli hatások & megoldások

Stressz és táplálkozás: életmódbeli hatások & megoldások

0
Shares
Pinterest Google+

Nem sok olyan ember létezik, akinek a munkája teljesen stresszmentes lenne. A stressz és a rendszertelen életmód mára a mindennapjaink szerves részét képezik, így teljesen természetesnek vesszük, sőt, nemcsak a kudarc, de a siker velejárójának is tekintjük. Miközben tombol az egészségipar és szárnyal a mindenmentes élelmiszerek, a különböző diéták, az étrendkiegészítők piaca, nem fordítunk akkora figyelmet az egészségünkre a mindennapokban, mint amennyit kellene. A stressz, a teljesítmény és a táplálkozás között oda-vissza ható kölcsönhatásokat találunk, megfelelő életmódbeli faktorokkal befolyásolhatjuk a minket érő stressz káros hatásait, és javíthatunk vagy éppen jelentősen ronthatunk a szellemi teljesítményünkön is.

A jó, a rossz és a csúf: a krónikus stressz és hatásai 

Az már régóta közismert, hogy a stressz alapvetően nem egy negatív dolog. Valójában a szervezet egy veszélyhelyzetre adott válaszreakciója, ugyanazok a folyamatok zajlanak le most is a testünkben, amelyek pár ezer évvel ezelőtt megmenthették az ősember életét, amikor szembetalálkozott például egy kardfogú tigrissel. Stressz esetén megemelkedik az adrenalin és a noradrenalin hormonok szintje a vérben, ennek köszönhetően emelkedik a pulzus, nő a vérnyomás és a vércukorszint. Szintén emelkedik a kortizol (mellékvesekéreg által termelt „stresszhormon”) szintje is, ennek köszönhetően szénhidrát (glükóz) szabadul fel a raktárakból, hogy biztosítsa az agy és az izomzat megnövekedett energiaszükségletét. Ez a klasszikus „menekülj el vagy küzdj meg” reakció. Ma már a kardfogú tigrisek helyett inkább tárgyalások vagy épp munkahelyi (párkapcsolati, postán sorban állás alatti…) viták vannak, másfajta (stressz)helyzetekkel szembesülünk, amikkel meg kell küzdenünk. A „pozitív stressznek” köszönhetően átmenetileg megnő a szellemi és fizikai teljesítményünk, azaz serkentőleg hat, de rövid időn belül a szervezet visszatér a „normális kerékvágásba”. Az ún. negatív stressz inkább lelki folyamatoknak köszönhető, és általában egy adott, hosszan elhúzódó élethelyzet okozza, mint például egy válás vagy a rossz munkahelyi környezet.

Probléma akkor van, ha ezek a stresszhelyzetek gyakran, vagy épp szinte állandóan, tartósan fennállnak, mert ez a krónikus stressz kialakulásához vezethet. Ebben a helyzetben már komolyabb betegségek is megjelenhetnek. Ugyanis stresszhelyzetben, mivel az energiát másra csoportosítja át a szervezet, az immunrendszer elkezd gyengülni, gyulladások alakulnak ki, sőt fogékonyabbak lehetünk az allergiák kialakulására is. Egyes kutatások kapcsolatot feltételeznek a stressz és bizonyos daganatos megbetegedések, mint például a vastagbélrák között is, bár a témában még további kutatások szükségesek az egyértelmű bizonyításig. Tény azonban, a betegségek, így a daganatos megbetegedések, javarészt pszichoszomatikus hátterűek is, a genetikus hajlam és a környezeti behatások mellett, így az életforma és a lelki egészség halmozottan fontossá vált a korunk embere számára.

A krónikus stressz egyértelműen hajlamosít a magas vérnyomásra, a szív- és érrendszeri megbetegedésekre (szívinfarktus, stroke), az ingadozó vércukorszint pedig – főleg, ha rendszertelen étkezések társulnak hozzá – hozzásegíthet az inzulinrezisztencia, sőt, akár a cukorbetegség kialakulásához is. Emellett a tartós stressz hatására megfigyelhető a kognitív képességek beszűkülése, azaz a figyelem és a memória (átmeneti) romlása, valamint a mentális teljesítőképesség hanyatlása. Huzamosabb ideig tartó stressz esetén ezek az állapotok tartósan megmaradhatnak, nem véletlen, hogy gyakran jelentkezik depresszió és alvászavar is, illetve megnő az időskori demencia (elbutulás, szellemi hanyatlás), mint például az Alzheimer-kór kialakulásának az esélye.

Szintén gyakoriak a gyomor és a bélrendszer panaszai, a gyomorfekély és a reflux kialakulása. Az immunrendszer károsodásának egyik jele, hogy felborul a bélflóra egyensúlya, aminek gyakori következménye a látszólag ok nélküli hasi panaszok, mint a puffadás, és az emésztési nehézségek. 

Táplálkozás, stressz és kognitív teljesítmény 

Aki nagyon stresszes, viszonylag ritkán étkezik egészségesen, hiszen „fontosabb dolga” is van. A nem megfelelő táplálkozás súlyosbítja a stressz okozta tüneteket, de ugyanakkor vannak olyan életmódbeli faktorok, amelyek enyhíthetik a „stresszbetegségek” megjelenését vagy súlyosságát.

Evés szempontjából van, aki úgy reagál egy stresszhelyzetre, hogy „nem bír enni”, ha ez huzamosabb ideig tart, akkor a fogyáson kívül súlyosabb tápanyaghiány is felléphet, ami még tovább rontja a stressz okozta károkat. A másik véglet a stresszevők csoportja, akik a stresszt úgy fojtják le, hogy nagy mennyiséget esznek, általában zsíros vagy finomított szénhidrátokban (cukor, fehér liszt) gazdag ételeket. Itt a kialakuló túlsúly okozhat további megbetegedéseket.

A nap folyamán, az étkezések között a vércukorszint ingadozik, ha hosszabb ideig nem eszünk, a vér glükóz szintje leesik, ennek egyik következménye, hogy ingerültebbek, türelmetlenebbek leszünk, stressztűrő képességünk, de szellemi kapacitásunk is jelentősen romlik.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉBEDŐ ERŐ című lapszámában! 
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

21. századi olajláz – Mikor bőgnek fel az elektromos motorok?

Következő cikk

A divatvilág legbefolyásosabb asszonyai