A berni követ, a Félvilág és az Örök tél rendezője, Szász Attila Balázs Béla-díjas filmrendező új színvonalra emelte a magyar tévéfilmet, és állandó alkotótársaival együtt bebizonyította, hogy érdemes a kis képernyőre is moziminőséget gyártani. Legújabb alkotása, az Örök tél apropóján beszélgettünk.

Állandó forgatókönyvíród Köbli Norbert, hogy indult ez a közös munka?
A pályánk, egészen 2000-től kezdve, sokszor keresztezte egymást, és közben kiderült számunkra, hogy mindketten egyformán filmőrültek vagyunk, hasonló az ízlésünk, és hogy egy hullámhosszon vagyunk. A berni követ forgatókönyvének megvalósításához Lajos Tamás producerrel rendezőt kerestek, és felhívott Norbi, hogy érdekel-e olyan történelmi közegben játszódó tévéfilm, amit nem én magam írok. Ekkor éppen annyira nem akartak megvalósulni a játékfilmterveim, hogy minden rendezői lehetőség érdekelt.

Nem ijedtél meg attól, hogy tévéfilmbe oltott történelmi drámáról szólt a felkérés?
Néhány évvel korábban rengeteg ’56-os tematikájú film jött ki, emiatt kicsit túltelítettnek éreztem a témát. Azonban a forgatókönyvet elolvasva, szertefoszlottak az aggályaim, mert a történet ’58-ban játszódik Svájcban, ami nem a szokásos alapközeg. Nagy András operatőr barátom és alkotótársam megmutatta az általa fényképezett Szabadság – Különjárat című tévéfilmet, ami nagyon meggyőző volt. Azt éreztem, hogy a tévéfilm jó lehetőség arra, hogy csináljunk egy minimozifilmet.

 

 

 

 

 

Mennyire nyitottak a nézők a történelmi dráma műfajára?
Szerintem a nézőket abszolút érdekli ez a műfaj, különösen, ha a történet érdekes és izgalmas. Ráadásul a történelmi közegnek pozitív hozadékai is vannak. A berni követet például minden október huszonharmadikán levetítik, tehát folyamatosan aktuális marad, és mindig ott van a köztudatban. A jelenben játszódó filmek ráadásul gyorsabban elavulnak a technika és a divat változásai miatt. A történelmi filmek ebből a szempontból időtállóbbak.

Sok kritikus hiánypótló alkotásként tekint az Örök télre, mert nem született még a szovjet kényszermunkatáborok világát bemutató film. Társadalmi szinten vannak még szerinted feldolgozatlan történelmi események, amikről érdemes lenne beszélni?
A történelmi film, jellegéből adódóan, nagyon drága műfaj, ezért politikai akarat nélkül nehéz megvalósítani az ilyen jellegű filmterveket. Sok esetben az aktuális kormányzat vagy finanszírozó szervezet kiemelt projektként kezel bizonyos filmeket és témákat. Ilyen volt A Hídember, a Sorstalanság vagy éppen legutóbb a Kincsem, ezek mind több milliárd forintos támogatást kaptak. Rengeteg izgalmas és fontos esemény található a magyar történelemben, ráadásul úgy tűnik, a Filmalap is nyitott a múltunkat dramatizáló, feldolgozó ötletekre, de alaposan megvizsgálják, hogy ezekhez a grandiózus tervekhez megfelelő színvonalú forgatókönyv és felkészült alkotógárda társul-e. A Toldi például nem készülhetett el, és nekünk is van egy olyan Trianon-filmtervünk, ami inkább egy sportfilm, és csak érintőlegesen kapcsolódik a konkrét eseményekhez, de ez a téma úgy tűnik, még mindig darázsfészek, mert a Filmalap nem támogatta terv fejlesztését.

Az Örök Tél költségvetését a Gulág Emlékbizottság támogatta. A sajtó munkatársai moziban láthatták a filmet, a premier a televízióban volt és az alkotást tévéfilmként definiáltátok. Nem gondolkodtatok moziforgalmazáson?
Szinte minden kritika megemlíti, hogy ennek a filmnek moziban lenne a helye, és rengeteg visszajelzés érkezik a nézők részéről is, hogy szívesen megnéznék moziban is a filmet, de az Emlékbizottság által meghirdetett pályázaton és a megbízási szerződésben is televíziós sugárzás szerepelt. Jelen esetben nem is gondolkozunk moziforgalmazáson. Ha az elkövetkezendő hetekben és hónapokban körvonalazódik egy erőteljes nézői nyomás és igény, vagy bejelentkezik egy forgalmazó cég, mint a Félvilág esetében, akkor változhat a hozzáállásunk. A téma feldolgozatlansága miatt, sok középiskolai tanár jelezte, hogy a film tananyagként is felhasználható lenne. Több gimnáziumban is beszélgetéssel egybekötött vetítéseket tartottunk, nagyon jó volt megtapasztalni, hogy a film felkeltette a diákokban az érdeklődést a téma iránt. Minden esetben sokat kérdeztek és rengeteget beszélgettünk. Ha a későbbiekben a film DVD-kiadásra kerül, minden középiskola kaphatna egy példányt. Igyekeztünk úgy megcsinálni a filmet, hogy minden generáció újra és újra elő tudja majd venni.

A tv-premier után egy hétig elérhető volt a Médiaklikk felületén a film. Ki döntött erről, és milyen nézettséget hozott ez az időszak?
A tévéfilmnek megvan az a hátránya – a heteken, hónapokon át tartó moziforgalmazáshoz képest –, hogy csak egy adott napon, egy adott időpontban látható, olyan, mint egy koncert, jól be kell hirdetni a vetítési időpontot. Sokan hálálkodtak, hogy egy hétig még elérhető volt a Médiaklikk felületén, és ott be tudták pótolni, akik lemaradtak róla. Kicsit úgy lett ez tálalva, mintha a mi ötletünk lett volna, de nem, ez egy automatikus folyamat. A tv-ben körülbelül 150 ezren nézték meg, a köztévéhez képest ez nem rossz szám. A Médiaklikken pedig eddig több mint 120 ezren látták. Persze azonnal felkerült a YouTube-ra is több példányban, ezeket egymás után szedetjük le onnan, de az együttes nézettségük már meghaladta a 60 ezret. A különböző online felületekkel együtt, eddig összesen legalább 350 ezer emberhez juthatott el a film.

Véleményed szerint hogyan változnak a jövőben a forgalmazási trendek? Minden elérhető lesz bármikor egy online platformon, vagy megmegmarad a mozi?
Az jól látható, hogy folyamatosan változnak a nézői szokások és a forgalmazási modellek. Sorra bukkannak fel az olyan cégek, mint a Netflix, akik sokmillió dolláros filmeket finanszíroznak, amik kizárólag a saját platformjaikon érhetőek el online stream vagy VOD-formában, náluk már szó sincs moziforgalmazásról. Ennek ellenére én nagyon remélem, hogy a mozi versenyképes marad. Széles vásznon nézni egy filmet soha nem lesz semmi máshoz hasonlítható.

A Félvilág is elérhető Netflixen.
Igen. A latin-amerikai régióban elérhető, portugál és spanyol nyelven. Teljesen felbolydult a film Facebook-oldala, amikor az argentin és brazil nézők felfedezték a filmet. Napról napra jelentek meg portugál nyelvű kritikák a Félvilágról, lett egy kisebb rajongótábora Dél-Amerikában, új kontinenst talált magának a film. Kovács Patrícia, a film egyik főszereplője a napokban posztolt egy képet, hogy az egyik világutazó ismerőse egy indiánok lakta argentin kis faluban rábukkant a Félvilág egy kalóz DVD-kópiájára. Valahol az is a siker egyik mércéje, hogy a dél-amerikai indiánok ismerik és szeretik az alkotásodat.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin PLAKÁTVAGÁNYOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!