Hogy az internet jó pénzkereseti lehetőségeket kínál, az jó ideje nem titok senki előtt, de hogy milyen tartalommal vagy éppen reklámcéllal történik mindez, illetve hogy melyik platformon megy végbe a profitszerzés, az már az üzleti vállalkozás egy másik, rejtettebb oldala. Hogy alaposabban körbejárjuk a témát egy korábbi riportalanyunk, Horváth Ádám segítségét kértük, aki a NuHeadz Talent Management alapító tulajdonosaként pontosan látja, mennyi munkát és milyen minőséget, továbbá milyen személyes értéket kell egy kampányhoz szolgáltatni azért, hogy az influencer sikeres és eredményes legyen.

Hová tűnt, Atyám?

A Médiapiac oldalán olvastuk az influencerek népszerűségét vizsgáló legújabb, a Morpho és a SentiOne első közös kutatását. A két social monitoring cég listázta a hazai influencereket, magyarosabban azokat az ismert és elismert véleményvezéreket, akik a legtöbb követővel bírnak. Ehhez a két cég az összes csatornát figyelembe vette a Facebooktól az Instagramon át egészen a YouTube-ig. Az eredmény talán nem meglepő (lásd grafikánkat, amely a Médiapiac oldaláról származik), ugyanakkor Horváth Ádám, a NuHeadz Talent Management alapítója felhívta a figyelmet egy érdekes és szembeötlő hiányosságra, amely a témában jártasabbak számára is azonnal szemet szúrhat: a listáról kimaradt Tibi atya. Ez azért is meglepő, mert a bort és olcsó vicceket propagáló lelki vezető Facebook-oldala 1,3 milliónál is több követővel bír, ez alapján pedig rögtön az első helyezett Dancsó Péter után következne, harmadik helyre utasítva az így ezüstérmes Pamkutyát. Hogy a döntést mi indokolta, erkölcsi vagy üzleti megfontolás, azt Szabó Kata válaszolta meg a Morpho képviseletében. „Tibi Atya és más hasonló jellegű felületek (pl. Vágvölgyi Noémi) azért nem kerültek fel a listára, mert a mi influencer-definíciónkba ők nem fértek bele. Inkább tartalomgyártónak tartjuk őket. Eszerint a definíció szerint a toplista azokat a véleményvezéreket vizsgálta, akik a közösségimédia-csatornákon véleményt formálnak termékekről, szolgáltatásokról, aktuális eseményekről, társadalmi kérdésekről és egyéb témákról, ezzel közvetve vagy közvetlenül befolyással lehetnek az őket követő emberek véleményére, gondolataira, vásárlási szokásaira. A definíciónak megfelelően nem kerültek a felmérésbe olyan, a közösségi médiában nagy követőszámmal rendelkező személyek, akik oldalaikat csak saját termékeik, szolgáltatásaik vagy tevékenységük népszerűsítésére használják, illetve olyan social csatornák gazdái, akik csak saját tartalmaikat teszik közzé, de csatornájuk márkaegyüttműködésre nem alkalmas.”

Horváth Ádám kitért rá, már jó ideje léteznek ilyen típusú kutatások, ahogy listák is készülnek – például a Variety vagy a Forbes magazinok is rangsorolják a véleményvezéreket, népszerűségük alapján, míg kis utánajárással találunk kutatást arra vonatkozóan is, hogy egyes területeken belül kik a vezető médiaszemélyiségek (Star Network). Szabó Kata elmondása szerint azért most került sor a kutatásra, mert még nem volt olyan elemzés vagy felmérés, ami az influencerek teljes social birodalmát rangsorolta volna, és ez alapján beszél róluk.

 

 

 

 

 

„A korábbi listákkal mindig csak egy-egy közösségi csatornát vizsgáltunk, és olyan sem igazán volt még, hogy pontos adatokat vettünk volna figyelembe, ehelyett inkább szakemberek értékelték vagy pontozták az influencereket. Ez így sokkal objektívebb és jobb képet ad az elképesztő elérésekről és követőszámokról, no meg arról is, hogy például a követőszám sem minden. A cél pedig az is, hogy edukáljuk a szakembereket, illetve a közönséget is az influencerekkel kapcsolatban, és nagy képet mutathassunk a piac ezen szegmenséről.

Három csatorna (Instagram, Facebook, YouTube) nyilvános követőszámait vettük alapul, és itt az egy-egy influencerhez kötődő minden releváns és élő csatornát számításba vettünk. Továbbá a SentiOne rendszerének adatai adták a többi számot (elérések és említések), akikkel együttműködtünk a kutatásban.”

A képernyő a lényeg!

Horváth Ádám megerősítette, az ilyen listákat az hívja életre, hogy a youtuberek mára átvették az ismertséget és a befolyást a hagyományos celebektől a tekintetben, hogy a fiatalabbak kiben bíznak meg leginkább, kire hallgatnak. A jelenség egyszerűen magyarázható: a Z generáció már nem néz tévét, ám a követhető személy igénye nem múlt el, csak a szó szerinti és átvitt értelemben vett csatorna cserélődött le, így a hagyományos műsorvezetők szerepét átvették a vloggerek. Hogy ennek milyen veszélyei lehetnek, arról majd később.

Sok, a bulvárújságok címlapjait töretlenül uraló médiaceleb felismerve az új trendet, reagál is minderre, így például Ördög Nóra vagy Istenes Bence is vlogolni kezdett. „Az első pár videó eléggé tévésre sikeredik, a celebek elsőre nem mindig találják el ennek a közegnek a kötetlen és közvetlen hangját, de rövid időn belül saját kézbe veszik a kamerát, és elkezdenek vlogolni, általában ekkor kezd el működni a dolog” – fejti ki Horváth Ádám.

Hogy a celebeket mi motiválja, a jelenlét vagy a pénz, arra az egyértelmű válasz, hogy mindkettő. A hagyományos televíziózási szokások megváltozásával egyesek felismerték, hogy ott kell lenniük a képernyőn, mindegy, hogy az milyen eszközön vagy csatornán kerül közvetítésre. A transzformálódás persze idő, ugyanakkor nagy helyzeti előnyt jelent számukra. Horváth Ádám úgy fogalmaz, hogy a YouTube sok esetben azt a feladatot látja el, mint a bulvármédia, azzal a kitétellel, hogy itt a reality show műsorvezetője magát teszi hozzáférhetővé, míg a hagyományos tabloid újságírás irányítottan akar információt közölni. A hozzáférhetőség tehát őszintébben és sok esetben hitelesebben tud megjelenni a YouTube-on, legyen akár bulvártartalom. Márpedig ezek fontos pillérei a platformnak.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PLAKÁTVAGÁNYOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!