Home»Cross»„Előbb nyúl a telefonjához, mint magához”

„Előbb nyúl a telefonjához, mint magához”

1
Shares
Pinterest Google+

Merni és tudni kell lekapcsolódni, mert a háló valójában nem minden, jelentette ki Zacher Gábor a Smart konferencia keretében tartott, digitális függőségekkel kapcsolatos előadásán.

A technológiai függőség egyenértékű a kábítószerfüggőséggel

Az utóbbi idők egyik leggyakoribb témájáról, a technológiai függőségekről tartott gondolatébresztő előadást Zacher Gábor, aki szerint magához a „függőség” kifejezéshez negatív alaphangulat fűződik – tévesen. A magyarok azonnal alkohollal, kábítószerrel, nikotinnal, szerencsejátékkal társítják, pedig a szó alapvetően ragaszkodást, kötődést jelent. „Azt gondolom, hogy hagyjuk meg ezt a kifejezést egy semleges szónak, és mindig a szöveg legyen az, ami a történetet valójában meghatározza” – hívta fel a hallgatók figyelmét.

Zacher Gábor szerint fel sem tudjuk fogni, hogy a nap 24 órájában hányfajta függőséggel találkozunk, hiszen ezek közé tartozik a koffein, a gyógyszer, a vásárlás, a szex, az edzés vagy az evés, és ezekhez adódnak hozzá még a technológiai kütyük is. „30 évvel ezelőtt ha valaki elment a mosdóra, mit vitt magával? Újságot. Ma ugyanúgy lapulunk a fajanszon, csak a saját készülékeinket nyomkodjuk”, mutatott rá. Kiemelte, hogy a különböző függőségek között vannak alapvető különbségek, például a vásárlás vagy a szex, illetve az ezekkel járó tünetek nem okoznak közvetlen életveszélyt, ugyanez azonban nem mondható el a kábítószerfüggő napi droganyagától való megvonása esetén.

„Drogot, cigarettát alapból nem adunk a gyermek kezébe, viszont érdekes, hogy a telefont már igen. Miért? Hiszen ma már ez abszolút evidencia, hogy pont olyan függőséget okoz, mint ha valaki elszív egy marihuánás cigarettát vagy felszív egy csíkot. A mai fiatal korosztály előbb nyúl a telefonjához, mint magához”

A fiatalok elfelejtenek olvasni

Zacher Gábor úgy véli, a technológiai függőséggel átalakulnak a hétköznapi és hétvégi szabadidős programok, a legtöbb időt a videós tartalmak fogyasztásával töltik a fiatalok, értendő ezalatt a YouTube és különféle élő streamek. A háztartásban tárolt könyvek mennyisége pedig csökken. „Persze ott van az a néhány elektromos könyv, ami bekerül a rendszerbe, de a magyar lakosság 25 százaléka ma már funkcionális analfabéta”, hívta fel a résztvevők figyelmét, példával támasztva alá. „Gondoljunk csak bele, hogy

a letöltött sorozatot ma már csak akkor nézzük meg, amikor van magyar szinkronja. Mert a legtöbb ember már nem képes olyan sebességgel olvasni a szöveget, hogy megértse a történetet, és pillanatok alatt elveszíti a lába alól a talajt.”

Úgy véli, a magyar fiatalok elfelejtenek olvasni, bár hihetetlenül jó kötelező olvasmányok vannak. „Azt gondolom, egy 14 éves fiatalembernek az Aranyember egy olyan irtózatosan izgalmas történet, hogy csak úgy falja, nem beszélve a Szent Péter esernyőjéről”, jegyzi meg némi szarkazmussal, mi a hallgatók sorából pedig keserűen nevetgélünk, visszaemlékezve, hogy a mi fiatal éveinkben valóban élvezettel töltött el ezeknek a regényeknek az olvasása. „Kellene egy kicsit változni ennek a világnak, újra megtanítani a fiatalokat olvasni, például a modern magyar irodalom nagyjain keresztül”, tette hozzá. Úgy véli, az „okosodó” lakások, háztartások mellett a telefonok is státuszszimbólummá váltak, hiszen ezek jelentős részét nem is tudják kihasználni a felhasználóik, de ha van valakinek egy 300-400 ezer forintos készüléke, az „sokkal magasabbra fogja őt helyezni”, mint egy klasszikus nyomógombos készülék, ez pedig újabb szorongást vált ki a mostani felnövekvő generációban. „A tavaly eladott 2 és fél millió telefonból 2 millió okoskészülék volt, ami azt bizonyítja, hogy több okostelefon van Magyarországon, mint okos ember.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ROBOTOK ÉS EMBEREK  című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

A Q ereje: kvantumszámítógép, a jövő csodafegyvere

Következő cikk

A JÖVŐ AZ ÁLMODOZÓK KORA LESZ