Home»Trend»EGY DUNA-PARTI PLACC, AMELY ÚJRAÉRTELMEZI A KÖZTÉR FOGALMÁT: A VALYO KIKÖTŐ

EGY DUNA-PARTI PLACC, AMELY ÚJRAÉRTELMEZI A KÖZTÉR FOGALMÁT: A VALYO KIKÖTŐ

1
Shares
Pinterest Google+

A Város és Folyó Egyesület (Valyo) évek óta szenvedélyesen küzd azért, hogy a Duna-partra csalogassa a fővárosi lakókat. Formabontó, kreatív projektjeik által, az urbanisztikai állóvizet felkavarva budapesti szinten ritkán megtapasztalható közösségi értékeket és élményeket teremtenek. A legújabb dobásuk a Kikötő, amely másfél hónap alatt a város leglazább kultúrszpotjává nőtte ki magát.

A Müpa pompájától öt percre, a Rákóczi híd lábánál, egy elhanyagolt, barnamezős területen találhatunk rá a Kikötőre. Egy hűsítő hosszúlépés társaságában helyet foglalok egy asztalnál, feltolom a napszemüvegemet a fejem tetejére, és elmerengve figyelem a hely rezdüléseit. Két fiatal lány pórázzal és sörrel a kezében, egy raklapon ülve cseverészik, miközben a kutyáik önfeledten csaholnak a Dunában. Körülöttem kisgyermekek fogócskáznak, még kicsit arrébb épp elkezdődik a Tilos Rádió délutáni online adása. Két idősebb hölgy a konténer-kiállítóteremben a budapesti Duna-part múltját dokumentáló, fortepanos fekete-fehér fotókat nézegeti. Minden kellemes nyugodtsággal pezseg körülöttem. Egy apró, elégedett mosollyal nyugtázom, hogy jó helyszínt választottam a cikk megírásához.

VALYO

A Város és Folyó Egyesület 2011-ben azzal a céllal alakult, hogy közelebb hozza a budapesti lakosokat a folyóparthoz, a Dunához. A kezdetben négyfős csapat mára húsztagúra gyarapodott, és az évek során együttműködéseik révén közel 100 fős, leginkább önkéntesekből álló „holdudvart”, segítőgárdát építettek maguk köré. Az egyesület rengeteg külső, önkéntes segítséget kap a kezdeményezései megvalósításához. A Kikötő építése alatt meghirdettek egy kétnapos bútorkészítési projektet, amelyre annyi önkéntes érkezett, hogy egy nap alatt készen lettek az elvégzendő munkával. „Az emberek látják, hogy jó dolgokat csinálunk, és azt érzik, hogyha segítenek nekünk, azzal közvetve jobbá tudják tenni a környezetüket” – mesélte a Valyo projektvezetője, Tömör Miklós, aki egy Linztől Mohácsig tartó, Duna menti biciklizés során döbbent rá, hogy mennyire kihasználatlan a Duna-part Budapesten. A természeti értékei mellett rengeteg urbanisztikai és városfejlesztési lehetőség kínálkozik a területen, amelyekkel élhetőbbé, emberközelibbé lehetne tenni a várost. A Valyo csapatában az írótól kezdve az építészen át a dizájnerig mindenféle ember megtalálható, akiknek azonban a motivációjuk közös: budapesti lakosként szeretnék jobban kihasználni a város nyújtotta lehetőségeket és adottságokat. Budapest legnagyobb és legkarakteresebb természeti kincse a Duna és a Duna-part, amely jelenleg utakkal elhatárolt és nehezen megközelíthető az emberek számára.

KREATÍVAN A DUNÁÉRT

A Város és Folyó Egyesület és akciócsoport az eddigi fennállása során több mint ötven projekttel és mikrobeavatkozással próbálta használhatóbbá tenni a partszakasz bizonyos részeit.
A Kacsakődobó-bajnokság a legjobb bizonyíték arra, hogy a természeti adottságok figyelembevételével és egy jó ötlettel milyen egyszerűen ki lehet rángatni a négy fal közül a lakosokat. A tíz alkalomból álló bajnokságsorozat a kezdetektől fogva olyan népszerű, hogy a zökkenőmentes versenyzés érdekében egy komoly szabályrendszert kellett kialakítani.
A folyóparti kapcsolatteremtés egy szép példája volt a Valyo által életre hívott digitális palackposta, amelynek segítségével a Petőfi híd budai hídfője és a Belgrád rakpart két fix pontja között üzengethettünk másoknak és a nagyvilágnak.
A Duna-part téli holtszezonját megtörve egy buszba épített mobil szaunával próbálta kicsalogatni az embereket a Valyo. A mobil szauna kitűnő programlehetőségnek bizonyult kisebb baráti társaságoknak, amelyek tagjai izzasztó forróságban szerettek volna gyönyörködni a téli hidegben is fényesen ragyogó dunai látképben.
Az egyesület egyik leghíresebb kezdeményezése a Szabihíd projekt volt. Soha nem látott közösségi energiákat szabadított fel a városban az, hogy a városlakók „einstandolták” a lezárt Szabadság hidat. Ezt a hullámot meglovagolva, hosszú tárgyalásfolyamat után sikerült az egyesületnek elérnie a városvezetésnél, hogy 2017-ben és 2018 nyarán négy hétvégére újra lezárják és átadják a Szabadság hidat a városlakóknak.


Megkeresésünkre Tömör Miklós elmondta, hogy szerinte az egyesület eddigi legsikeresebb programja a Petőfi híd alatt lévő extrémsport- és gördeszkapálya kialakítása volt. Egy szépen felépülő, hároméves organikus fejlesztési folyamat része volt az extrémsportpálya megépítése. A terület előtte Budapest egyik legrosszabb pontja volt, konkrétan vizeldének használták az emberek. A Valyo fokozatos, apró akciókkal rehabilitálta a területet. Első lépésként közvilágítást és mobil illemhelyiségeket alakítottak ki, hogy megszüntessék a híd alatti rész nyilvános vécé jellegét. A következő feladat az adottságok figyelembevételével a megfelelő használati funkció megtalálása volt. A hídon közlekedő villamosforgalom miatt a terület nagyon zajos, normális ember csak úgy nem akarna itt időt tölteni, hacsak nem ő maga is hangos és zajos. Ennek a gondolatmenetnek a végére az egyesület tagjai számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gördeszkásoknak – akik hangosan gurulnak és trükköznek – tökéletes helyszínné válhatna ez a kis tér egy extrémsportpálya felépítésével.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin VEZETŐK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Kettészelt életek – Sikerfilm lett az HBO Europe legújabb dokumentumfilmje

Következő cikk

Aki megváltoztatta az öltözködési szokásokat – Coco Chanel