Home»Startup»Útkeresés a zeneiparban – élményközpontú, multidimenzionális közösségi zenéléssel

Útkeresés a zeneiparban – élményközpontú, multidimenzionális közösségi zenéléssel

1
Shares
Pinterest Google+

Mi a megoldás akkor, ha többen akarnak közös zenei projektet indítani, de képtelenek összehangolni a próbák és a stúdiómunka időpontjait? Ehhez nyújt segítséget egy új online zenei platform, ahova a résztvevők korlátlanul feltölthetik a hangszerük sávját, amelyhez a többiek is csatlakozhatnak a sajátjukkal, megvalósítva a közös zenélést idő- és pénzspórolósan, az utazások, egyeztetések elkerülésével, kényelmesen, otthonról. A Phonic Chat alapítójával, Poór Dénessel beszélgettünk az élményközpontú rendszer lehetőségeiről. 

Hobbiból vállalkozás

A Phonic Chat zenei startup ötlete a Gárdony Coworking irodából indult lassan két évvel ezelőtt. „A helyi vagy távmunkában dolgozó, különböző értékeket teremtő szakembereknek szerettem volna nyitni egy helyet, ahol az egyéni munkamenet mellett egymással is kapcsolatba kerülhetünk. Itt találkoztunk a projekt résztvevőivel, miután lassan kiderült, hogy a közös érdeklődésünk a zene volt: mindenki játszott egy-egy hangszeren, vagy dalszövegeket írt” – mondta el Poór Dénes, a vállalkozás egyik alapítója. Kezdetben csak hobbiprojektjeik voltak, különböző zenei livestreameket közvetítettek ki az irodából, élőben énekeltek, zenéltek együttesek, majd másfél évvel ezelőtt elkezdtek tudatosan törekedni arra, hogy zeneipari szereplőknek vállaljanak el olyan munkákat, mint a webfejlesztés, az internetmarketing, honlapok, YouTube-csatornák és Facebook-fiókok menedzselése.

A munkájuk kapcsán jött a Phonic Chat ötlete, hiszen amikor zenei témájú projekteket szerveztek, akkor különböző infrastrukturális szinten lévő internetes alkalmazásokat kellett használniuk: a Messengeren beszélgettek egymással, egy programmal felvettek egy zenei betétet a számítógépre vagy iPadre, amelyet aztán feltöltöttek a SoundCloudra, és szintén a Messengeren írtak arról, hogy hol találhatóak meg az elkészült livestreamek. „Arra gondoltunk, hogy milyen szuper és mennyivel hatékonyabb lenne, ha mindent egy platformon tudnánk megcsinálni” – magyarázta az ötletgazda. Így Balcsik-Tamás Kinga bölcsésszel, aki kommunikációs és menedzsmentfeladatokat vállalt, illetve Máté Gergő grafikussal, az arculat és a design megtervezőjével megalapították a Phonic Chatet. A projekt zenei vezetője Horváth Márk, aki gitárművészként sokféle formációban játszik.

Az alapítók víziója – paradigmaváltás a zenei élményben

 „Próbálunk a régmúlthoz visszanyúlni, amikor a zene nem egy elkészített termékként volt definiálható – mint az elmúlt évtizedekben, hogy a zenészek a stúdióban legyártják az albumot, és piacra dobják –, hanem összegyűlve az asszonyok és férfiak kezdtek énekelni, időnként hozzáhegedült egy zenész, és így organikusan alakították ki a hallgatók és a zenélők a produkciót. Sosincs kétszer ugyanaz a lejátszás, akárcsak a Phonic Chaten.

A célunk a termékközpontú zenélés helyett az élményközpontúság”

– magyarázta Poór Dénes.

Az internet virtuális közösségi és interaktív jellege technikailag egyszerűsíteni tudja azt a folyamatot, hogy mindenki a saját hangszerével és hangsávjával formálhatja a zenét, mindemellett szemléletformáló hatással van az alkotói folyamatokra.

Az alapítók már lefektették a multidimenzionális közösségi zene szabványát: le van jegyezve a modell, hogy mit foglal magába a „song”, a „track”, a „rating”-ek, kik a szereplői a rendszernek, és egy zeneszám milyen hozzáadott információkat tartalmaz (ki játszotta föl, hol, mikor, milyen hangszeren, pontosan milyen eszközöket használt a felvételhez). Az alapítók kifejlesztettek egy mobilapplikációt, amely jelenleg egy produkciót tartalmaz, a Music is The Message című dalt, amelynek szövegét Balcsik-Tamás Kinga írta, a zenéjét pedig Poór Dénes. „Ezt a techprojektet 150 zenésszel vettük fel, a demó verzióban most 10-12 zenész szerepel összesen, és most azon dolgozunk, hogy kerüljön még bele legalább 20-25 produkció. Amikor ez elkészül, akkor tesszük publikussá az applikációt, amelyet az alkalmazásból le lehet majd tölteni” – magyarázta az ötletgazda. Jelenleg erre a platformra manuálisan tudnak föltölteni produkciókat és trackeket, tehát a leginkább a hagyományos, multitracker zenekészítő szoftverekkel felvett trackeket tudják újrahasznosítani. „A feltöltött nyers sávokat átküldi nekünk a hangmérnök, amelyekből költséghatékony módon tudunk Phonic Chat rendszerű zenét készíteni. Ezekkel a zenékkel lehet játszani majd az alkalmazásban, és a következő lépésként készítjük el ennek a felvevőváltozatát is, amikor az iPaddel rögzíthetők lesznek a felhasználó saját sávjai.”

A célközönség főként a félprofi és amatőr zenészek. „Azt tapasztaljuk, hogy a zenehallgatók között is van egy zeneértő réteg, akik jellemzően játszanak valamilyen hangszeren. Ezeket a fogyasztókat szeretnénk bevonni a fejlesztési folyamatokba, fontosak a visszajelzéseik, hiszen nem egy meglévő paradigmát akarunk eladni, hanem egy új paradigma mentén elgondolt szabványt hoztunk létre azoknak, akik szeretik a közösségi zenélést, és aktívan akarják átélni a zenealkotáskor megtapasztalható flow-t.” A Phonic Chat alkalmazásának lényege nem a produktum, hanem a létrehozás folyamata és annak átélése.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin POPSZAKMA című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Szurkolunk nekik, ahogy magunknak is – Az Aranyélet sikere és a Miklósi család két és fél évad tükrében

Következő cikk

Háttérzenével az arculatépítéshez – a 3G Multimédiával