A szerzőről

Trapp Henci

Trapp Henci

Rendszer- és szabályellenes identitásomnak köszönhetem, hogy megtaláltam hivatásomat, az újságírást. 15 év után is úgy alszom el, hogy arra gondolok: De jó, ma is tanultam valamit, imádom a szakmámat! Ugyanis a klasszikus újságírás, a tényfeltárás, az oknyomozás tanulással jár. Kutatunk, új ismereteket szerzünk, emberekkel találkozunk, ismerkedünk, tehát tanuljuk a jelenkort, de amivel kitűnünk, az az, hogy dokumentáljuk is. Míg korábban jellemzően társadalmi és pszichológiai témák feltárása volt az asztalomon, az elmúlt években a digitális transzformáció és a IV. ipari forradalom cunamija a techkultúrát fújta elém. Smart future, ipar 4.0, technológiai innovációk, robotika, kiterjesztett és virtuális valóság, a jelenkor és az ember XXI. századi valósága, amik még csak nem is betűkből, hanem bitekből állnak. Ezért az újságírás is egyre kevésbé szól a klasszikus értelemben vett írásról, így bizakodással tölt el, hogy születnek még olyan magazinok, mint a Business Class Magazin, ahol dokumentálni lehet korunkat.

Van Magyarországon egy kis családi cég, amely a kilencvenes évek eleje óta szállítja az autóalkatrészeket a legnagyobb japán autógyárnak, és ahol egy sikeres exbírónő vette át a gyár vezetését, hogy családban maradjon a vállalat. Lássuk, hogyan lehet sikeres a generációváltás egy családi vállalkozás esetében!

A digitális forradalom, amely évtizedek óta zajlik, jelentős változást eredményezett a világban. A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig. A jövő biznisze az emberiség és a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét. Az ipar és a gazdaság fejlődéséhez – Széchenyi után szabadon – digitálisan kiművelt emberek sokaságára van szükség, hogy egy nemzet gazdasági ereje növelhető legyen.

Legyen szó regeneratív orvoslásról, személyre szabott medicinák meghatározásáról vagy rehabilitációs robotikáról, a 3D nyomtatás olyan szintet ért el mára, amelyről pár éve még csak sci-fikben olvastunk. Lehetővé vált összetett formájú, méretarányos szerveket nyomtatni, olyan egyszerű szövetekből, mint a porc, vagy épp olyan bonyolultakból, mint a tüdőszövet, hogy életünk hosszát minél tovább kitolhassuk, és egészségesebb, jobb életet élhessünk.

Az egészségügy egy rendkívül szerteágazó terület, amit a technológia segítségével okosabbá lehet tenni – vallják a Bene Studiónál, ahol innovatív egészségügyi megoldásokat létrehozó cégek között segítenek integrálni az iparági tudást.

Egy mérnöki szolgáltatásokat nyújtó cég egyik alapítójával beszélgettünk a kísérletezés fontosságáról. Varga Balázs, a MechatroMotive vezetője aktív társadalmi szerepvállalásban népszerűsíti a mérnöki szakmát és a vállalkozói létet. Mérlegre tettük az adatokat és az intuíciót, a mérnöki sikeresség tükrében.

Az ipari forradalmak közel sem olyan hevesek és gyors lefolyásúak, mint a társadalmakban végbemenők, sokszor évtizedek telnek el egy innováció megjelenésétől, annak forradalmi hatásainak megvalósulásáig. A digitális forradalom – amely évtizedek óta zajlik – jelentős változást eredményezett a világban.

Amikor gazdaságunk fejlesztése kapcsán az edukációról és a hozzáadott szellemi értékről beszélünk, rendszerint az intézményesített oktatásra és az innovációra ösztönző oktatási rendszerre gondolunk, holott már a műszaki és gyártó tevékenységeket végző gazdasági társaságok is jelentősen részt vesznek ezek megvalósításában. Riportunkban megnéztük, hogy egy kisvállalkozás, egy multinacionális vállalat és egy szellemi műhely milyen edukációs programmal dolgozik.