A szerzőről

Moharos Melinda

Moharos Melinda

Gyerekként sok minden érdekelt, gyakran párhuzamos karrierutakat is terveztem magamnak: rendőr, ügyvéd, egyiptológus-régész, de mindenekelőtt egy nemzetközileg is szupersikeres, Robin Hood-szerű műkincstolvaj szerettem volna lenni, „ha majd nagy leszek”.
A széles érdeklődési köröm megmaradt, bár az egyházi középiskola után, a műkincstolvaj-egyetem helyett végül az egészségügyi tanulmányoknál kötöttem ki. Nagyjából 10 éve írok az egészséges életmód témájában cikkeket, elsősorban szaklapokba, de a tudományon kívül érdekel az utazás, a gazdaság, a szociológia, a startupvilág, és még sorolhatnám.
Hiszem, hogy minél többet látunk a világból, annál könnyebb rácsodálkozni, hogy mennyire hihetetlenül érdekes, sokszínű (jó, néha sötét és szomorú), izgalmas Földön élünk.
Ma már a régészet és a kincsvadászat helyett az az igazi kaland számomra, amikor tehetséges, intelligens és inspiráló emberekkel, vagy új ötleteikkel találkozhatom.
Külön öröm, ha ezeket a számomra építő beszélgetéseket megoszthatom önökkel a magazin hasábjain.

A lassúság manapság szinte a luxus szinonimája, sőt, kifejezetten negatív képzetek társulnak hozzá, úgymint a lustaság, a rossz munkavégzés vagy éppen a tétlenség. Azonban aki egy kis időt tölt Krajcsó Nellivel, a Slow Budapest mozgalom megalapítójával, teljesen más szemszögből tekint majd a lassítás témakörére.

Manapság egy irodaháznak sokkal többet kell nyújtania annál, minthogy könnyen megközelíthető helyen legyen, kényelmes irodákat alakítsanak ki bennük megfelelő számú munkaállomással, és esetleg egy minőségibb büfével. A Futureal-csoport egy fogadással egybekötött eseményen mutatta be azokat a trendfordító megoldásokat, amelyek a jövő irodaépületeit meghatározzák. 

Nem sok olyan ember létezik, akinek a munkája teljesen stresszmentes lenne. A stressz és a rendszertelen életmód mára a mindennapjaink szerves részét képezik, így teljesen természetesnek vesszük, sőt, nemcsak a kudarc, de a siker velejárójának is tekintjük. Miközben tombol az egészségipar és szárnyal a mindenmentes élelmiszerek, a különböző diéták, az étrendkiegészítők piaca, nem fordítunk akkora figyelmet az egészségünkre a mindennapokban, mint amennyit kellene. A stressz, a teljesítmény és a táplálkozás között oda-vissza ható kölcsönhatásokat találunk, megfelelő életmódbeli faktorokkal befolyásolhatjuk a minket érő stressz káros hatásait, és javíthatunk vagy éppen jelentősen ronthatunk a szellemi teljesítményünkön is.

Gyakran hallani összeesküvéselméleteket a „gonosz” gyógyszeriparról, azonban a laikusoknak sok esetben fogalmuk sincs arról, hogyan születik meg egy új, originális gyógyszer, mennyi időt és pénzt emészt fel annak kikísérletezése, majd előállítása. Ebbe ad egy kis betekintést dr. Németh György, a Richter Gedeon Rt. orvostudományi igazgatója, aki az elmúlt évek egyik magyar sikertörténetének számító Cariprazine gyógyszer példáján keresztül ismertette a gyógyszerfejlesztés igen költséges és gyakran veszteséges valóságát.

Mi a helyzet az itthon bevételt generáló, de magyarországi adókötelezettséggel nem rendelkező (leggyakrabban multinacionális, online) cégek esetében? Az utóbbi pár hónap egyik kiemelt híre volt, hogy ezt a problémát a reklámtörvény módosításával próbálják megoldani. A változtatásnak köszönhetően a Google és a Facebook – mint a digitális reklámpiac két óriása – felkerült a NAV több mint 100 millió forintot meghaladó adótartozók feketelistájára.

A PwC Magyarország a korunkat leginkább foglalkoztató robotika versus emberi tőke kérdését vizsgálta, a kutatásból kiderül, hogy az emberek nem annyira borúlátóak, mint azt gondolnánk. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Bencze Róbert, a cég HR-vezetője, illetve Sóti Anett, a DreamJo.bs és a HR Fest társalapítója, HR-szakember válaszolt.

A vállalkozó családok szerepe a gazdaságban megkérdőjelezhetetlen, becslések szerint a családi vállalatok adják a magyar GDP közel felét. Ezeknél a vállalkozásoknál gyakori probléma a generációváltás folyamata, ami sokkal összetettebb kérdéskör annál, hogy úgy aposztrofáljuk: az apa átadja a fiának a cég irányítását. Mára egy külön szervezet is igyekszik támogatni ezt …

Az Aranycipó Kft. egy 1991-ben alapított családi vállalkozás, amely Pécsváradon indult, kezdetben hat fővel, meglehetősen szerény körülmények között. Ma már a dél-dunántúli régióban abszolút piacvezetőnek számítanak, termékeik országszerte megtalálhatóak a multinacionális cégek polcain, szakboltjaik pedig jelen vannak Baranyán kívül Győrben és Budapesten is. A családi vállalkozást jelenleg az alapítók gyermekei, az üzleti végzettségű Büki László és testvére, az élelmiszermérnökként végzett Büki Tamás vezetik szüleikkel közösen, így az Aranycipónál jelenleg is zajlik a generációváltás. A testvérpárt kérdeztük.

A Facebook idén lett 13 éves. Fiatal kora ellenére már alapvetően és visszavonhatatlanul megváltoztatta kapcsolattartási és információfogyasztási szokásainkat. Szinte felfoghatatlan mennyiségű adat halmozódik fel a legnépszerűbb közösségi portálon és annak szerverein, amely szinte mindent tud rólunk, de mi, a felhasználók is innen tájékozódunk, legyen szó akár valamelyik ismerősünk életéről, vagy épp a világ híreiről. Időről időre felmerülnek összeesküvés-elméletek nemcsak arról, hogy mihez kezd a rólunk megszerzett adatokkal a FB, de gyakran megkérdőjelezik az információszerzés korrektségét is, hiszen gyakorlatilag átláthatatlan honnan, hogyan szerzi be a cég az adatainkat, és még kevésbé tudjuk, hogy mikor és hogyan használja fel.

A szükséges információk elérhetősége a szakemberek számára gyakran döntő fontosságú a gyógyítás folyamatában. A korábbi papíralapú és sokszor nehézkes rendszert idén novemberben felváltotta az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely a várakozások szerint – informatikai szempontból – európai szinten is élvonalbelivé teheti a magyar egészségügyet. Vartus Gergelyt, az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztost kérdeztük az EESZT jelenlegi állapotáról, a tapasztalt nehézségekről és a távlati tervekről.