A szerzőről

Gaszner Veronika

Gaszner Veronika

Hétévesen újságot szerkesztettem édesanyám munkahelyén, majd az elkészült négyoldalas kiadványt, sokszorosítás után, bedobáltam társasházunk lakóinak. Azóta sok év telt el, rengeteg ismeretet, tapasztalatot és tudást szereztem. Ám ahogy minden szakmához, úgy az íráshoz is csak alázattal lehet közelíteni, legyen az egy beszélgetésből szőtt riport, egy interjú vagy egy saját gondolat, ami megérett a publikálásra. Ennek tükrében szerkesztem és írom szerzőtársaimmal a Business Class Magazint, amely nem csak témaválasztásában keresi a sokszínűséget, de igyekszik mindig update és trendi is lenni, megőrizve decens mértéktartását és őszinte érdeklődését. Portréinkkal, beszámolóinkkal picit közelebb hozzuk az üzleti világ rejtettebb, személyesebb oldalát, írásainkkal megízlelhetővé válik a sikeres vállalkozói attitűd, de kellemes elmélyülést szolgálnak kulturális és életmód cikkeink is, hiszen ahogy az életet, úgy ezt is együtt érdemes élvezni!

Ez csak rajongással és hozzáértéssel megy: a négy legnagyobb hazai képregénykiadó

A millenniumokkal ellentétben a Z-erek születésük óta az interneten élnek, és 91%-uk azt állítja, hogy a vállalat technológiai eszközeinek és megoldásainak kifinomultsága befolyásolná a döntésüket egy-egy cég mellett. Ezenkívül jellemző rájuk a DIY-attitűd (Csináld magad!) a YouTube-oktatóvideók korszakának elindulásával, hogy egyszerre több szerepet tölthetnek be egy pozícióban, és a FOMO érzés (lemaradok valamiről) is meghatározó számukra. A munkaadóknak szembe kell nézniük a ténnyel, hogy ez a generáció már egészen más tapasztalatokkal, igényekkel és munkához fűződő viszonnyal lép be a munkaerőpiacra, mint elődei. De mit kezdjenek a munkaadók és a HR-szakemberek a lassan a munkavállalók közé becsatlakozó Z generációsokkal? Cikkünkből kiderül!

A Budapest Music Centerben rendezték meg a SCIndikátor 2019 országos döntőjét, amely a tavaly november óta tartó felkészítő program végeredménye, és amelyen a szervezők szerint a legkiválóbbnak ítélt természettudományi, műszaki, informatika és matematika szakos felsőoktatási hallgatók vehettek részt és mérették meg magukat folyamatosan. Ellátogattunk az eseményre, ahol a két díjazottal is beszélgettünk, az ifjú startupperrel, a komposztálási technológiát fejlesztő Lévay Krisztinával és a közönségdíjas Horváth Ivett Szalómével, aki különleges, versbe szőtt gyógytornájával segít elsős gyerekeken.

„Volt egyfajta kisugárzásom, amit aztán 15 évig utáltam magamban, amiért még mindig ezt látják bennem” – mondta el Dobó Kata, aki úgy véli, sokak szerint nem járta végig azt az utat, amelyet elvártak volna tőle, ami aztán egy kereszt lett az életében. Most azonban úgy érzi, megerősödött, és megtalálta a saját útját. Első filmje február 14-én debütál, a Kölcsönlakás kapcsán beszélgettünk vele a film elkészültéről és új „szerepéről”, jövőbeni terveiről és arról, milyen előnyei vannak az elhúzódó énkeresésnek. 

Lajos Tamás a saját alapítású Film Positive filmgyártó cég producere, aki olyan filmeket jegyez, mint A berni követ, a Félvilág, az Örök tél vagy a márciusban a mozikba kerülő Apró mesék. A Nemzeti Kulturális Alapban is vezető pozíciót betöltő filmes szakemberrel a történelmi filmek megújulásáról, a magyar film brandingjéről és nézettségéről, a karrierjéről, a filmjeiről és a vezető pozícióiról beszélgettünk. És persze megkérdeztük tőle, hogy elvállalná-e a Magyar Nemzeti Filmalap vezetését.

A Filmalap születése és a filmgyártás hazai átszervezése komoly munkát igényelt, és aggasztó jelenségek előzték meg. Mára szabályozott keretek között, mondhatni, virágzik a hazai filmgyártás, számos rangos nemzetközi elismerést kapnak az elkészült filmek. A Filmalap utódlásánál is nagyobb kérdés, hogy valójában kinek is készülnek a mai filmek, és miért nem fogyasztunk idehaza magyar filmeket?

Életének 75. évében elhunyt Vajna András György, akit mindenki csak Andy Vajnaként ismert, továbbá aki többek között a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, valamint a TV2 tulajdonosa volt. A nemzetközileg elismert producert nehéz elhelyezni a magyar oligarchák polcán, hiszen korántsem volt aggályoktól mentes a tevékenysége, viszont a kormánybiztosi működése alatt a hazai filmipar szárnyalni kezdett. 

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2014 nyarán kezdett működni, vezetését pedig pár hónappal később az addig a privátszféra illusztris cégeinél főbb beosztásokban tevékenykedő Ésik Róbert vette át. Az elmúlt évek során a vezetése alatt számos külföldi magántőke-beruházás és bővítés ment végbe Magyarországon, amelynek elismeréseként 2018-ban a régió legjobbjának választották az ügynökséget egy rangos elismeréssel. A HIPA elnökével az idei legnagyobb beruházás, a BMW mellett a szervezet működéséről, a regionális különbségekről, a hozzáadott érték és a K+F jelentőségéről, valamint a 2018-as eredményekről beszélgettünk.

Az átalakuló pénzügyi tranzakciós formákról és a mobilfizetés erősödéséről, valamint a nagy techcégek új, pénzügyi szolgáltatási kilátásairól is szó esett a Portfolio Banking Technology 2018 konferenciáján.

Szamos László cukrászmesterrel, Szamos Mátyás fiával és a Szamos második generációs képviselőjével a két éve nyílt, Kossuth téri Szamos kávézó felső szintjén, a Csokoládé Múzeumban volt szerencsénk beszélgetni. A múzeumi bejárás után, amelynek során Szamos László minden fontosabb történeti elemet és eszközt bemutatott nekünk a marcipán- és csokoládékésztés múltjáról és a családi legendáriumról, egy finom kávé és két szelet sütemény – a szőlős, fehér csokoládés Budapest desszertje és egy mandulás szelet – társaságában leültünk beszélgetni az Országház szomszédságában. (Egy Országház-makett egyébként a múzeumban is van, és mi másból készült volna, mint marcipánból, de az ablakból is a Parlament látható.) Hosszú és kedélyes beszélgetésbe kezdtünk családról, cukrászatról, tradícióról, marcipánról és manduláról, generációkról, jövőről és múltról, és persze a siker titkáról.