A szerzőről

Haragonics Zalán Áron

Haragonics Zalán Áron

Haragonics Zalán vagyok, és már gyerekkoromtól fontos része az életemnek az írás. Mesékkel kezdődött, amelyeket csak a családnak, később az osztálytársaimnak mutattam meg. Majd drámák írásába kezdtem, illetve néhány novellámat irodalmi portálon publikálhattam is, mostanában
azonban leginkább dalszövegeket írok. A szépirodalom mellett ugyanúgy pici koromtól kezdve vonzott az újságírás – a családomnak jelentettem meg a kézzel rajzolt Abulti magazint, majd az iskolában Sulilap címen alapítottam havilapot, melynek körülbelül két évig főszerkesztője is voltam.
A Business Class Magazin Kult rovatába írni – hab a tortán, pont az i-n. Megtisztelőnek tartom a feladatot, és igyekszem helytállni. Szenvedélyesen merülök bele egy-egy témába, a magyar kulturális élet szereplőinek őszinte, nyitott válaszaira, leginkább a személyükre és cselekedeteik mozgatórugóira vagyok kíváncsi. Próbálok az aktualitások mellett egyedi, személyre szabott kérdéseket feltenni nekik. A kultúra közkincs, ennek szolgálatában állni pedig nemes feladat és nagy felelősség – ehhez mérten igyekszem szövegeimből a maximumot kihozni.

Nem szereti a semmittevést, ezért örül, hogy a zenélés mellett dolgozik, tanfolyamra jár és tanít. Nem is szereti csupán zenészként meghatározni magát. Ennek ellenére több zenekart megjárt, mire a Szabó Benedek és a Galaxisok nevű együttesével országos sikerre tett szert. A harmincéves zenész-dalszerző szerint alaphozzáállás, hogy elhiggyük magunkról, ha tehetségesek vagyunk valamiben, ugyanakkor olyan típusnak vallja magát, akit a saját elégedetlensége visz előre. Szabó Benedekkel a zenetanulás, a dalszövegírás és a magyar alternatív műfaj mellett a nyugati identitásról és a sikerhez vezető útról is beszélgettünk.

Nevéhez sok címkét ragaszthatnánk: költő, műfordító, dalszövegíró, dramaturg, rapper. A sokoldalú művész éppen egy Feydeau-átiraton dolgozik, miközben „lerohan” beszélgetni a Kelet Kávézóba. Szeptemberben jelent meg harmadik verseskötete, amiért nemrég neki ítélték a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. Rengeteg írói munkája mellett doktori képzést folytat az ELTE-n. Habár sokan az Akkezdet Phiaiból ismerik, sosem volt „gengszterrapper”, és ma már színpadi szerzőként és költőként is számontartják. Závada Péterrel többek közt családi háttérről és tehetségről, a jó drámaátiratról, új verseskötetéről és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Magyarországon novemberben, 1-jén reggel 7 órától 30-a este 7 óráig tart a Száraz november és valljuk be, legalább ennyit illene kibírni édes és keserű, testes és könnyed nedűk nyalogatása nélkül, ha nem is az önmegtartóztatás miatt, hanem például a WHO tavalyi felmérése tükrében, amely szerint a magyarok évente fejenként 12,3 liter alkoholt fogyasztanak. De miért olyan nehéz mégis megállni az ivást, és hogyan lehet boldogabbá tenni ezt az óraátállítással megterhelt, utolsó őszi hónapot, ami már délután 4-kor ránk sötétedő napokat és csípős hideget ígér? Ahogyan oly sok esetben, itt is a közösség ereje és az összefogás lehet a megtartóerő. Egy havi önuralom és lemondás – a Száraz november kulturális és médiaerejéről.

Prózát írni nem gyerekjáték. Felismerhető stílusjegyekkel megtűzdelt, mégis eredeti prózát megalkotni sem piskóta. Értően és kifinomultan parodizálni a felismerhető stílusjegyeket, és ennek ellenére is eredeti prózát írni: csúcsteljesítmény. Stand-up comedy sztárként tollat ragadni, majd értően és kifinomultan parodizálni a felismerhető stílusjegyekkel megalkotott, ennek ellenére is eredeti prózát: le a kalappal, Jedi mester! Talán így lehetne röviden összefoglalni Bödőcs Tibor humorista első könyvét, az Addig se iszik címet viselő prózaparódiákat tartalmazó kötetet. A humorista eredetileg egy Hamvas Béla-paródiát írt, amit elküldött Cserna-Szabó Andrásnak, aki nagyon biztatta, majd elkezdett Krúdyt olvasni, és ebből aztán újabb paródia született. Erre már Cserna-Szabó is azt mondta, hogy legyen a paródiákból kötet. Így is lett. A Helikon felajánlotta a könyv kiadását – így a humorista kénytelen volt befejezni és összefűzni az írásait.

Péntek délután, amikor felhívom, Beck Zoli éppen palacsintát süt Pécsett – de szerencsére közben hajlandó beszélgetni. „Majdnem olyan, mintha cigarettáznék.” A 30Y zenekar frontembere és dalszerzője, aki a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán is tanít, mesél a művészi alkotás folyamatáról, zenekarának megéréséről, tanítási elveiről, popkultúra és művészet viszonyáról, valamint a társadalmi felelősségvállalásról. És még a sütéssel is elkészül, szóval mielőtt letenném, mondhatom neki: „Köszönöm, Zoli, jó étvágyat! Szerintem ebből egy nagyon jó anyag lesz!”

Dragomán György nevéhez néha elég annyit mondani, hogy A fehér király. Ilyenkor sokan bólogatni kezdünk, hogy igen, a magyar író, akinek a regényét több mint harminc nyelvre fordították le. A szerző második regényének sikerei óta megírta a diktatúra-sorozatba illeszthető Máglyát, 2015-ben pedig megjelent első novelláskötete, az Oroszlánkórus, de rövidebb szövegeit az interneten is olvashatjuk. Fél éve mutatták be azt a kosztümös brit filmet, melynek forgatókönyvét A fehér királyból írták. Az elkészült alkotásra a magyar kritika nem reagált túl pozitívan. Az íróval, műfordítóval, aki három regényen dolgozik párhuzamosan, többek között a kritizálásról, az elbeszélői hang hitelességéről, irodalmi környezetben való felnövésről és a hatalom természetéről is beszélgettem.

A Kistehén zenekar augusztus 31-én ünnepelte tizenötödik születésnapját a Budapest Parkban. A zenekar frontembere az ezt megelőző évben ünnepelte ötvenedik születésnapját. A zenész-előadó sok dologgal foglalkozik: a Kistehén új lemeze mellett hamarosan megjelenik új novelláskötete, és nagy sikernek örvend Rengeteg című, tavaly megjelent, harmadik szólóalbuma. Kollár-Klemencz László néhány éve leköltözött dömörkapui tanyájára, ahol gazdálkodással foglalkozik, eteti a lovait, vagy éppen építkezik. Délutánonként azonban átváltozik rockzenésszé, és jön föl Budapestre. Most is így tesz, jön Szentendre felől, hatalmas terepjáróval kanyarodik be a Bem térre, hogy a Bambi presszóban beszélgessünk a Kistehén elmúlt tizenöt évéről, a magyar társadalom konformizmusáról, a művész politikai szerepvállalásról és az alternatív zene leáldozó korszakáról.

Kapolcson immáron hét éve a Kaláka Versudvar házigazdája, a fesztivál összes délelőttjén versműhelyt tart a vállalkozó szellemű részvevőknek. Rengetegen követik a Facebookon, verseit ezrek lájkolják. Tanított a Pázmányon, kreatív írás kurzust tart a Marczibányi Téri Kulturális Központban, fordít, mémeket gyárt, olvasói témáiból verseket ír. Átiratai magas színvonalúak, nemrég megírta A széthúzás himnuszát. Úgy véli, az irodalom mindenkié, és miért ne írjon verseket, akinek kedve van hozzá. Jelenleg első regényén dolgozik, amelyről minden információ szupertitkos. Lackfi János íróval, költővel, műfordítóval, tanárral a Művészetek Völgye fesztiválon, a Kaláka Versudvarban beszélgettem.

2015-ben visszatért, a saját elmondása szerint kacatpopot játszó, 2007-ben feloszlott Amorf Ördögök zenekar, melynek alapító tagjai többek között a Magashegyi Undergroundnak, Odettnek vagy a Péterfy Bori & Love Bandnek is dalszöveget író TARISKA SZABOLCS; az utóbbi zenekarból ismert, ám más formációknak is zenéket író billentyűs-zeneszerző TÖVISHÁZI AMBRUS és az immáron saját zenekarral rendelkező, régebben a Krétakör társulatában és a Nemzeti Színházban is játszó színész-énekesnő PÉTERFY BORI. A három alkotóművészt többek között zenekaruk visszatéréséről, a zenészek közti barátságról és a magyar könnyűzenéről kérdeztük hármas interjúnkban.

Az ötvenedik életév betöltése minden ember életében jelentős hangsúlyt kap, pláne akkor, ha egy zenészről, énekesről beszélünk, akinek dalain sokak nőttek fel, számai generációkat határoztak meg. Zenekarai, a Kispál és a Borz és a Kiscsillag ma is megkerülhetetlenek. Szerepelt már filmben, írt színházi zenét, megalapított egy fesztivált, és mostanában koncertszínházat is csinál. A magyar könnyűzenei élet egyik legmeghatározóbb figurája június 20-án töltötte az ötvenet, és ezt egy nagyszabású koncerttel ünnepelte – és ünnepelték vele a Fishing on Orfű fesztiválozói is. Az életmű-koncert egyébként november 11-én megismétlődik az Arénában. Az énekes-gitárossal a 10. Fishing on Orfűről, a születésnap megéléséről, a volt és jelenlegi zenekarairól, továbbá a könnyűzene jelenéről beszélgettünk.