A szerzőről

Haragonics Zalán Áron

Haragonics Zalán Áron

Az írás már kisgyerekkoromtól fontos része az életemnek, és azt hiszem, mindig az is lesz. A családnak írt állatmeséktől és Lego fantáziatörténetektől az infantilis, gimnáziumi szerelmes vagy önmarcangoló verseken keresztül, végül az irodalomhoz és színházhoz való közelkerülésem által jutottam el a drámák, dalszövegek, novellák és kritikák írásáig. Úgy érzem, azzal, hogy irodalmi portálon publikáltam, illetve a Business Class Magazin szerkesztőségének tagja lehetek, egy új korszak kezdődött az életemben. Úgy gondolom, nagyon fontos a kultúra, mert olyan értékeket képvisel, amely még reményt adhat az embertelenségben, ami körülvesz minket ma Magyarországon. Érdeklődő természet vagyok, próbálom minden témában felfedezni azt, ami izgalmas lehet – legyen az éppen egy étterem, vagy egy producerrel való beszélgetés.

A mai felgyorsult világunkban, ha valami nem az interneten zajlik – kis túlzással –, már meg sem történtnek nyilvánítjuk. Ezért muszáj, hogy a kultúra, és többek között a színház is, tartsa a tempót. A színház és az online világ kapcsolata nem csak a netes jegyfoglalásban merülhet ki, rengeteg izgalmas kezdeményezés mutatja, hogy a netező polgár, ha keres, virtuálisan is találhat színházi produkciót. Cikkünkben a közelmúlt néhány ilyen kezdeményezését mutatjuk be.

INSTANT HATÁS De mi is az az InstaVers? A képlet nem túl bonyolult: kortárs magyar versekből befotóznak egy nagyon jellegzetes, közérthető, „azonnal oldódó” szövegrészletet, melyet különböző dekorációs elemekkel díszítenek. Ezt az Instagram nevű képmegosztó program segítségével megszerkesztik, majd közzéteszik. Így kapja meg a kép a kivágást, a filtert, a formátumot …

A hetvennégy éves Jordán Tamás nem is hiszi el a korát – nagy lendülettel alkot, közösséget és közönséget teremt. Az Egyetemi Színpadon edződött, sokoldalú művész nem adja fel, és úgy látja: életének legfőbb célja és értelme, küldetésének beteljesülése a szombathelyi Weöres Sándor Színház megalapítása volt. Jordán Tamás mesélt pályája nehézségeiről, küldetéseiről, társadalom és kultúra viszonyáról.

Balázs János zongoraművésszel a sikerről, zene és lélek kapcsolatáról, tanításról és Cziffra Györgyről beszélgettünk.

Máté Gábor színigazgató, színész és rendező egy sikeres színház működéséről, színház és társadalom viszonyáról, és a színészet változásairól mesélt lapunknak.

A komolyzenei kultúrafogyasztás kiveszőben van Magyarországon, a hagyományos zenei előadások látogatása helyett Peller Mariann, a Virtuózok című műsor producere újszerű megközelítéssel rukkolt elő, és visszavarázsolta a komolyzenét az otthonokba a tévéképernyőkön keresztül. A műsor beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a nemzetközi licence már több országban is szerepel a műsorstruktúrában, sőt, még Elton John cége, a Rocket Pictures is felkereste a készítőket az együttműködés reményében. A komolyzene terjesztése mellett a Virtuózok „sztárjai” sem tűnnek el a süllyesztőben, utódgondozásuk, a szoros emberi kapcsolatok és a mentorprogram mellett, külföldi fellépésekkel, ösztöndíjjal és lemezszerződéssel garantálható.

„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” – Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Ferenc fia nagyapja sorait idézte, amikor úgy döntött, feldolgozza az ólomsúlyával rá nehezedő családtörténetet és megírta Ördöggörcs című könyvét. Később egykori főiskolai éveivel, az ellenségeskedőkkel és talán éppen családi hagyományai miatt őt elutasítókkal is számot vetett második regényében, a Vihar kapujában. 13 évet várt a Kossuth-díjra, pedig elismeri, hogy akár azonnal megkaphatta volna. És éppen idén lesz 35 éve, hogy igazgatja a Karinthy Színházat, ahol véleménye szerint nagyapja is igen jól szórakozna. Egy életút története néhány válaszba sűrítve – rendezte Karinthy Márton.

„Minden étel íze rosensteines legyen” – mondja el a 20 éves fennállást ünneplő kisfilmben Rosenstein Tibor, a Rosenstein vendéglő tulajdonosa. Sok mindent idézhetnék még tőle, az idős úr elvei az ételekkel kapcsolatban magának az étteremnek az arculatát is erősítik. Minden, ami mozgatórugója ennek a vállalkozásnak, két szóban megfogalmazható: hagyomány és család.

LÉVAI BALÁZS, rendező, producer. Tévés karrierjét már általános iskolai tanárként elkezdte. Műsorai vezetése mellett szerkesztette és rendezte is azokat. Olyan nagysikerű műsorokat készített a köztévén 1996 és 2010 között, mint a Nagy Könyv, a Dob+Basszus vagy a Bestseller. Később dokumentumfilmeket forgatott: 2012-ben jelent meg Szentimálom címmel a 30Y-ról szóló zenés etűdfilm, 2013-ban az Örök átutazó, amely Ákos Karcolatok című lemezén hallható dalainak történeteit dolgozta fel. 2015-ben Engedem, hadd menjen címmel készített dokumentumfilmet a Quimby Csík zenekar által is feldolgozott slágeréről, majd 2016-ban a Tankcsapda filmje is elkészült, a Három rohadék rockcsempész címmel. 2004-ben és 2008-ban jelentek meg Bestseller című könyvei, melyekben világhírű írókkal folytatott beszélgetéseit olvashatjuk. 2014-ben Lovasi Andrásról írt könyvet. 2016-ban jegyzi első nagyjátékfilmjét producerként, a Wellhello-dalok alapján készült #Sohavégetnemérőst.

Mekis sajtburesz olajban ázott krumplival ide vagy oda – hamburgert készíteni menő, főleg, ha szívvel-lélekkel csinálják. Bármilyen furcsa, egy burgert jól is el lehet készíteni, és létezik igazi marhahús is – no meg valódi alapanyagok. A Széll Kálmán téri McDonald’s és KFC között nemrég nyílt meg a Zing Burger – hogy létrehozzon valami igazán jót.