A szerzőről

Haragonics Zalán Áron

Haragonics Zalán Áron

Haragonics Zalán vagyok, és már gyerekkoromtól fontos része az életemnek az írás. Mesékkel kezdődött, amelyeket csak a családnak, később az osztálytársaimnak mutattam meg. Majd drámák írásába kezdtem, illetve néhány novellámat irodalmi portálon publikálhattam is, mostanában
azonban leginkább dalszövegeket írok. A szépirodalom mellett ugyanúgy pici koromtól kezdve vonzott az újságírás – a családomnak jelentettem meg a kézzel rajzolt Abulti magazint, majd az iskolában Sulilap címen alapítottam havilapot, melynek körülbelül két évig főszerkesztője is voltam.
A Business Class Magazin Kult rovatába írni – hab a tortán, pont az i-n. Megtisztelőnek tartom a feladatot, és igyekszem helytállni. Szenvedélyesen merülök bele egy-egy témába, a magyar kulturális élet szereplőinek őszinte, nyitott válaszaira, leginkább a személyükre és cselekedeteik mozgatórugóira vagyok kíváncsi. Próbálok az aktualitások mellett egyedi, személyre szabott kérdéseket feltenni nekik. A kultúra közkincs, ennek szolgálatában állni pedig nemes feladat és nagy felelősség – ehhez mérten igyekszem szövegeimből a maximumot kihozni.

A Fishing on Orfű fesztivál az egyik személyes kedvencem, a nyár egyik fénypontja. Talán veteránnak azért nem vagyok mondható, de hatodszorra veszek részt a jeles eseményen. Habár tavaly és előtte is kihagytam a fesztivált, idén több okból is úgy döntöttem, hogy lemegyek: 10. jubileum, Lovasi András 50. szülinapi koncertje, új helyszínek – Színházkert, Tűzhöz közel színpad. Orfű – már csak a táj miatt is – az a hely, ahova tényleg érdemes visszajárni. Habár a fesztivál területe idén még nagyobbra duzzadt, még mindig el lehet mondani, hogy az egyik legcsaládiasabb rendezvény.

Bérczesi Róbert dalszerző, előadó egy tizenegy évig tartó pokol után, 2014-ben szabadult a pszichiátriáról. Józanul, tiszta fejjel látott újra neki a munkának és az életnek: újra összeállt a hiperkarma zenekar, a 2014-es Konyharegény lemez után pedig idén tavasszal megjelent a negyedik, Délibáb című lemez is, melynek budapesti bemutatójára a Budapest Parkban kerül sor május 18-án. A dalszerző-előadóval többek között a visszatérésről, a józan zenélésről és a Szelfi című műsorban való közszereplésről is beszélgettünk.

De mi az az Ördögkatlan? Sokaknak már szimbólum, de talán mégsem tudnak elegen erről az ötnapos összművészeti fesztiválról, mely évről évre augusztus első hetében kerül megrendezésre a Dél-Dunántúlon, Pécs alatt, a Villányi borvidék festői környezetében, a szársomlyói szoborparkban és környékén (Nagyharsány, Kisharsány, Beremend, Villánykövesd, Mokos Pincészet, Vylyan Pincészet). Az Ördögkatlan Fesztivál a szervezők elmondása szerint „öt nap ünnep, ünnepe a minőségnek, az emberségnek, a derűnek, ünnepe az önmagát meghaladni akaró embernek.” A fesztivál idén tízéves jubileumát ünnepli. A rendezvényről annak egyik megálmodóját, főszervezőjét, a rendező-dramaturg-színikritikus BÉRCZES LÁSZLÓT kérdeztük.

A mai felgyorsult világunkban, ha valami nem az interneten zajlik – kis túlzással –, már meg sem történtnek nyilvánítjuk. Ezért muszáj, hogy a kultúra, és többek között a színház is, tartsa a tempót. A színház és az online világ kapcsolata nem csak a netes jegyfoglalásban merülhet ki, rengeteg izgalmas kezdeményezés mutatja, hogy a netező polgár, ha keres, virtuálisan is találhat színházi produkciót. Cikkünkben a közelmúlt néhány ilyen kezdeményezését mutatjuk be.

INSTANT HATÁS De mi is az az InstaVers? A képlet nem túl bonyolult: kortárs magyar versekből befotóznak egy nagyon jellegzetes, közérthető, „azonnal oldódó” szövegrészletet, melyet különböző dekorációs elemekkel díszítenek. Ezt az Instagram nevű képmegosztó program segítségével megszerkesztik, majd közzéteszik. Így kapja meg a kép a kivágást, a filtert, a formátumot …

A hetvennégy éves Jordán Tamás nem is hiszi el a korát – nagy lendülettel alkot, közösséget és közönséget teremt. Az Egyetemi Színpadon edződött, sokoldalú művész nem adja fel, és úgy látja: életének legfőbb célja és értelme, küldetésének beteljesülése a szombathelyi Weöres Sándor Színház megalapítása volt. Jordán Tamás mesélt pályája nehézségeiről, küldetéseiről, társadalom és kultúra viszonyáról.

Balázs János zongoraművésszel a sikerről, zene és lélek kapcsolatáról, tanításról és Cziffra Györgyről beszélgettünk.

Máté Gábor színigazgató, színész és rendező egy sikeres színház működéséről, színház és társadalom viszonyáról, és a színészet változásairól mesélt lapunknak.

A komolyzenei kultúrafogyasztás kiveszőben van Magyarországon, a hagyományos zenei előadások látogatása helyett Peller Mariann, a Virtuózok című műsor producere újszerű megközelítéssel rukkolt elő, és visszavarázsolta a komolyzenét az otthonokba a tévéképernyőkön keresztül. A műsor beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a nemzetközi licence már több országban is szerepel a műsorstruktúrában, sőt, még Elton John cége, a Rocket Pictures is felkereste a készítőket az együttműködés reményében. A komolyzene terjesztése mellett a Virtuózok „sztárjai” sem tűnnek el a süllyesztőben, utódgondozásuk, a szoros emberi kapcsolatok és a mentorprogram mellett, külföldi fellépésekkel, ösztöndíjjal és lemezszerződéssel garantálható.

„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” – Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Ferenc fia nagyapja sorait idézte, amikor úgy döntött, feldolgozza az ólomsúlyával rá nehezedő családtörténetet és megírta Ördöggörcs című könyvét. Később egykori főiskolai éveivel, az ellenségeskedőkkel és talán éppen családi hagyományai miatt őt elutasítókkal is számot vetett második regényében, a Vihar kapujában. 13 évet várt a Kossuth-díjra, pedig elismeri, hogy akár azonnal megkaphatta volna. És éppen idén lesz 35 éve, hogy igazgatja a Karinthy Színházat, ahol véleménye szerint nagyapja is igen jól szórakozna. Egy életút története néhány válaszba sűrítve – rendezte Karinthy Márton.