Magyarország egyik, ha nem a legelismertebb reklámszakembere szerint az óriásplakátok részei a városképnek, Mark Zuckerberg akkor kedvez a hirdetőknek, ha a fogyasztóknak kedvez, a választásoktól pedig nem vár nagy változást. Gulyás Jánost többek között az utóbbi időben kialakult médiaügynökségi listák körüli feszültségekről kérdeztük, álláspontja az, hogy az ilyen ügyek túl sok energiát vesznek el, miközben a jelenlegi szabályozói környezetben fontosabb lenne az iparági összefogás. 

A szakértők felmérései alapján a következő évtizedben 40%-kal fog növekedni az elektromos autók darabszáma, ami hatalmas üzleti lehetőséget kínál az akkumulátorgyártás piacának. Magyarországon először a Budapesthez közeli gödi gyárban kezdődött meg az elektromos autók akkumulátorainak gyártása a koreai Samsung üzemeltetése alatt; Komáromban elindult az SK Innovation óriási beruházása; múlt hónapban pedig a japán GS Yuasa Miskolcot választotta újabb üzemük felépítéséhez, a város jól szervezett infrastruktúrájának köszönhetően.

A közelmúltban a Ferrari és a Porsche is bejelentette, hogy elkezd villany-luxusautókat gyártani, illetve van már Formula-E sportverseny is, amely arra enged következtetni, hogy egy új trend vagy – ha úgy tetszik – forradalom kapujában állunk. Ettől függetlenül a piac még gyermekgumikon gurul, a témával kapcsolatban Balogh Tiborral az OMV Hungária ügyvezetőjével beszélgettünk, valamint egyúttal Szalayné Bujdos Eszterrel, a Holtankoljak.hu ügyvezetőjével átrágtuk magunkat a magánkutak izgalmas kérdésén is. 

Elindította legújabb mobilitási és közösségi közlekedési szolgáltatását a MOL, ezúttal a biciklik után benzines és elektromos autókból álló flottát állított csatasorba, szolgáltatását pedig áthallásosan MOL Limo (limitless mobility – határtalan mobilitás) névre keresztelte az olajipari nagyvállalat, amely nemcsak a közösségi szolgáltatások iránt kíván elköteleződni, de az elektromos autózás mellett is letette a voksát. Az új piaci szereplőről Sáreczky Richárdot, a MOL Limo ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Az ALTEO Csoport vezérigazgatójával könnyed hangvételű beszélgetés keretén belül értekeztünk komoly kérdésekről. A magát befektetési szakembernek való Ifj. Chikán Attilának van véleménye a politikáról – sőt még politizálna is –, de nem akar állást foglalni, továbbá azt javasolja, hogy tanuljunk a multiktól. 

Gyakran hallani összeesküvéselméleteket a „gonosz” gyógyszeriparról, azonban a laikusoknak sok esetben fogalmuk sincs arról, hogyan születik meg egy új, originális gyógyszer, mennyi időt és pénzt emészt fel annak kikísérletezése, majd előállítása. Ebbe ad egy kis betekintést dr. Németh György, a Richter Gedeon Rt. orvostudományi igazgatója, aki az elmúlt évek egyik magyar sikertörténetének számító Cariprazine gyógyszer példáján keresztül ismertette a gyógyszerfejlesztés igen költséges és gyakran veszteséges valóságát.

Mi a helyzet az itthon bevételt generáló, de magyarországi adókötelezettséggel nem rendelkező (leggyakrabban multinacionális, online) cégek esetében? Az utóbbi pár hónap egyik kiemelt híre volt, hogy ezt a problémát a reklámtörvény módosításával próbálják megoldani. A változtatásnak köszönhetően a Google és a Facebook – mint a digitális reklámpiac két óriása – felkerült a NAV több mint 100 millió forintot meghaladó adótartozók feketelistájára.

A PwC Magyarország a korunkat leginkább foglalkoztató robotika versus emberi tőke kérdését vizsgálta, a kutatásból kiderül, hogy az emberek nem annyira borúlátóak, mint azt gondolnánk. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Bencze Róbert, a cég HR-vezetője, illetve Sóti Anett, a DreamJo.bs és a HR Fest társalapítója, HR-szakember válaszolt.

Új befektetési tőkealap indult a közelmúltban, többek között az Eximbank, az OTP Bank, illetve a MOL közreműködésével, amely a címben említett két ország vállalkozásait igyekszik segíteni. A hangzatos kezdeményezés ugyanakkor kérdéseket vet fel, például azt, hogy a jobboldali magyar kormány milyen lehetőséget lát a baloldali csodaként emlegetett ország gazdaságában. A témával kapcsolatban a projektet jegyző szereplőket, szerveket kérdeztük.

Vajon mi kellene a hazai kkv-szektor felpörgetéséhez? Vajon komoly nemzetgazdasági szereplő Magyarországon a Prezi? Vajon, ha az ember Szegeden újságíró, akkor érdemben hozzá tud szólni az ország folyamataihoz? Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélgettünk egy nemrég napvilágot látott kutatás kapcsán, a „hozzáadott értékben” nem csalódtunk.