Bejegyzések innen:

First Class

Az ALTEO Csoport vezérigazgatójával könnyed hangvételű beszélgetés keretén belül értekeztünk komoly kérdésekről. A magát befektetési szakembernek való Ifj. Chikán Attilának van véleménye a politikáról – sőt még politizálna is –, de nem akar állást foglalni, továbbá azt javasolja, hogy tanuljunk a multiktól. 

Gyakran hallani összeesküvéselméleteket a „gonosz” gyógyszeriparról, azonban a laikusoknak sok esetben fogalmuk sincs arról, hogyan születik meg egy új, originális gyógyszer, mennyi időt és pénzt emészt fel annak kikísérletezése, majd előállítása. Ebbe ad egy kis betekintést dr. Németh György, a Richter Gedeon Rt. orvostudományi igazgatója, aki az elmúlt évek egyik magyar sikertörténetének számító Cariprazine gyógyszer példáján keresztül ismertette a gyógyszerfejlesztés igen költséges és gyakran veszteséges valóságát.

Mi a helyzet az itthon bevételt generáló, de magyarországi adókötelezettséggel nem rendelkező (leggyakrabban multinacionális, online) cégek esetében? Az utóbbi pár hónap egyik kiemelt híre volt, hogy ezt a problémát a reklámtörvény módosításával próbálják megoldani. A változtatásnak köszönhetően a Google és a Facebook – mint a digitális reklámpiac két óriása – felkerült a NAV több mint 100 millió forintot meghaladó adótartozók feketelistájára.

A PwC Magyarország a korunkat leginkább foglalkoztató robotika versus emberi tőke kérdését vizsgálta, a kutatásból kiderül, hogy az emberek nem annyira borúlátóak, mint azt gondolnánk. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Bencze Róbert, a cég HR-vezetője, illetve Sóti Anett, a DreamJo.bs és a HR Fest társalapítója, HR-szakember válaszolt.

Új befektetési tőkealap indult a közelmúltban, többek között az Eximbank, az OTP Bank, illetve a MOL közreműködésével, amely a címben említett két ország vállalkozásait igyekszik segíteni. A hangzatos kezdeményezés ugyanakkor kérdéseket vet fel, például azt, hogy a jobboldali magyar kormány milyen lehetőséget lát a baloldali csodaként emlegetett ország gazdaságában. A témával kapcsolatban a projektet jegyző szereplőket, szerveket kérdeztük.

Vajon mi kellene a hazai kkv-szektor felpörgetéséhez? Vajon komoly nemzetgazdasági szereplő Magyarországon a Prezi? Vajon, ha az ember Szegeden újságíró, akkor érdemben hozzá tud szólni az ország folyamataihoz? Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélgettünk egy nemrég napvilágot látott kutatás kapcsán, a „hozzáadott értékben” nem csalódtunk.

A vállalkozó családok szerepe a gazdaságban megkérdőjelezhetetlen, becslések szerint a családi vállalatok adják a magyar GDP közel felét. Ezeknél a vállalkozásoknál gyakori probléma a generációváltás folyamata, ami sokkal összetettebb kérdéskör annál, hogy úgy aposztrofáljuk: az apa átadja a fiának a cég irányítását. Mára egy külön szervezet is igyekszik támogatni ezt …

A 18 évvel ezelőtt megalapított Fabak kanizsai bútorgyár rohamos fejlődésével beírta magát a sikeres vállalkozók történelmébe. A több mint 80 család megélhetését biztosító vállalat alapítójával és vezetőjével, Németh Pál Leventével beszélgettünk a gyár fejlődéséről, tevékenységeiről, sikerekről és nehézségekről.

Az Aranycipó Kft. egy 1991-ben alapított családi vállalkozás, amely Pécsváradon indult, kezdetben hat fővel, meglehetősen szerény körülmények között. Ma már a dél-dunántúli régióban abszolút piacvezetőnek számítanak, termékeik országszerte megtalálhatóak a multinacionális cégek polcain, szakboltjaik pedig jelen vannak Baranyán kívül Győrben és Budapesten is. A családi vállalkozást jelenleg az alapítók gyermekei, az üzleti végzettségű Büki László és testvére, az élelmiszermérnökként végzett Büki Tamás vezetik szüleikkel közösen, így az Aranycipónál jelenleg is zajlik a generációváltás. A testvérpárt kérdeztük.

Van Magyarországon egy kis családi cég, amely a kilencvenes évek eleje óta szállítja az autóalkatrészeket a legnagyobb japán autógyárnak, és ahol egy sikeres exbírónő vette át a gyár vezetését, hogy családban maradjon a vállalat. Lássuk, hogyan lehet sikeres a generációváltás egy családi vállalkozás esetében!