Bejegyzések innen:

First Class

Ezer évnél is régebbi hagyományokkal bír a szerzetesi szőlőtermesztés, ám a pannonhalmi bencés rend mindig is élen járt a minőségi borkészítésben, amely a liturgikus szolgálattétel mellett bizony, élvezeti értéket is képviselt. A múlt századelőn virágzó, több száz hektáros birtokok a szocialista tervgazdálkodásban odavesztek, de a múltat őrző és ápoló Főapátság leporolva a főkönyveket, nem akármilyen vállalkozásépítésbe kezdett. A Pannonhalmi Apátsági Pincészet tizenöt évvel ezelőtti újjászületése kísérletezésről, szaktudásról és a Szent Benedek-i elvek továbbörökítéséről szólt. A hagyományőrzést modern megoldások tarkították, így a pénzügyi tőkét például az MKB Bank biztosította, de ez csak tovább segítette a tudatos tervezést. A virágzó vállalkozás történetét és legfontosabb alapvetéseit Illés Tamás, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet marketing- és kereskedelmi vezetője osztotta meg a Business Class Magazinnal.

Az itthoni folyóirat-kultúra leépülése után újabb veszély fenyegeti az „olvasás ügyét”. Az Alexandra könyvhálózat a bedőlés szélén áll, csak találgatni lehet, hogy sikerül-e megmenteni megannyi kiadó és szerző egzisztenciáját. Az esettel kapcsolatban Nyáry Krisztián írót és Kovács Pétert, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Mi is az a márka? Miért fontos, hogy történelme és története legyen? Fontos egyáltalán, hogy autentikus és tradicionális legyen? Mindez csupán a marketing része? Vagy racionális magyarázatok is alátámasztják, hogy ha elismert márkát választunk és viszünk haza a szupermarket polcáról az nekünk is jó? Az első elismert márkákról sokféle magyarázatot, eredeztetést találunk. Godin szerint az 1730-ban alapított Wedgwood fazekas márkája volt az első, megint mások a Moët&Chandon pezsgőmárka 1743-as alapítását teszik meg elsőnek. Azonban nem is az a legfontosabb, melyik márka volt az első, sokkal inkább az, hogy mennyire tudta megőrizni hírnevét az idők folyamán, és tudott igazán népszerű branddé kiteljesedni, és annak meg is maradni.

Többek szerint a Föld nevű bolygó ismert történelmének egyik leginnovatívabb és legérdekesebb elképzelése az emberi élet „megteremtése”, annak intellektuális és spirituális fejlődése, öntudatra ébredése és úgynevezett „történetszála”. Mások a valóságot szemlélve ezt az elméletet erősen vitatják.

Az emberi élet fontos és meghatározó eleme az alkotás, az új megismerése és a határok folyamatos tágítása. A nyughatatlanság és a kíváncsiság hajtóereje a felfedezések iránt érzett vágynak, amely új inspirációk és kezdeményezések megteremtője. Ezt a folyamatot, vagy annak végeredményét, innovációnak nevezzük.

Fintechcégek, mesterséges intelligencia, virtuális kriptovaluta. A pénzügyi innovációk és a startupok törekvése újragondolni az idáig ismert pénzügyi rendszereket és struktúrákat. A törekvéseket a pénzügyi instabilitás és a piaci kiszámíthatatlanság táplálja, de vajon felválthatják-e a jövőben a technológiai fejlődés eszközei a hagyományos rendszert?

Ahhoz, hogy valaki az Amerikai Egyesült Államok elnökévé váljon fontos, hogy kikezdhetetlen múltja, felkészült csapata és ügyes PR-osa legyen, valamint nem árt a jó fellépés, a meggyőzőkészség és egy erős szlogen sem. De ami mindezt felülírja és az utolsókból is elsőt csinálhat, az a pénz. Trump négymilliárd amerikai dollár boldog tulajdonosaként, Clinton kampányfinanszírozásának feléből, releváns politikai tapasztalat nélkül tudott választásokat nyerni 2016-ban.

A fő kérdés, hogy a sharing economy átalakíthatja-e a hétköznapjainkat? A következő évtizedben kiderülhet. Mindaddig, amíg a sharing economy legfontosabb eleme a kihasználatlan kapacitások és erőforrások hasznosítása, tehát amíg a felesleg dominál az értékesítésben, addig a megosztás is a felesleggel rendelkezők privilégiuma marad és nem éri el az alacsonyabb társadalmi rétegeket. Pedig talán ez lenne a valódi közösségi gondolkodás csúcsa.

A sahring economy még nem érte el a felfutás csúcsát, és a folyamatos technikai megújulás és az egyre izgalmasabb innovációs megoldások következtében azt is nehéz megítélni, hogy milyen hosszú távú prognózis várható. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint 2025-re 570 milliárd euróra, vagyis közel hússzorosára emelkedhet az új gazdasági modell legjelentősebb ágazatainak forgalma Európában. Elemzésük szerint kilenc uniós államban eddig 275 sharing economy típusú szervezet működik, a leggyorsabb növekedés pedig a háztartási szolgáltatások területén várható: itt 2025-re közel 50 százalékos lesz a várható jövedelemnövekedés.

Klímaváltozás, globális éhínség, menekültválság – a nagy problémákra csak úgy adhatunk érdemi választ, ha együttesen próbálunk fellépni, és közösen találjuk meg a megoldást, állítja Hovanyecz Tamás, a SocialFokus társalapítója. Azt is hozzáteszi, hogy a világot ugyanakkor nem lehet megváltoztatni, helyette alternatívákat kell teremteni. Ez hívta életre a SocialFokust is, amely a tudatos vállalkozásépítést tűzte zászlajára, valamint egy egészen új szervezeti struktúra megvalósítását, amelyre világszerte számos működő példa létezik már.