Bejegyzések innen:

Kult

Nagy múltú helyen, Karinthy kedvenc kávézójában találkozunk; az interjú előtt hosszú időt szentelünk a fotózásra. Orsolya szőke parókában, óriási nyaklánccal, tetszetős gyűrűvel, nagyon csinosan jelenik meg. Számára a találkozókhoz hozzátartozik az öltözék, bár állítása szerint ma annyira sietett, hogy nem talált ki külön koncepciót. Ezt nehezen hiszem el neki. Az extravagáns megjelenésű költő- és írónőnek, újságírónak 2017 őszén jelent meg legújabb, a függőséget és az alkoholizmust tematizáló családregénye, a Szirén. Az alkoholizmus démonától immár nyolc éve megszabadult művésznővel egy hosszú beszélgetés keretében a külső megjelenéstől kezdve a Szirén könyvborítóján, történetén és szerkezetén keresztül egészen a függőségtől való megszabadulásig és a gyereknevelésig jutottunk el.

A Star Wars legújabb epizódjait övező viták olyan alapvető kérdésekig vezethetőek vissza, minthogy helyénvaló-e egy filmet pusztán a nosztalgia okán megnézni, és kell-e, hogy egy sorozat újabb része merőben újat is mondjon. Érdemes egyáltalán szót ejteni az újabb változatokról? Mi ezeknek a célja? Nyíltan vállalva csupán annyi, hogy a Csillagok háborúján felnőtt nemzedék nosztalgiázzon egy kicsit? A pénzszerzés, az üzlet, a bevétel? A sagával való teljes szakítás és az újraértelmezés? Rengeteg kérdés merül fel, és körülbelül annyi válasz létezik, ahány rajongó. A következőkben az egyik ilyen választ kísérelem meg leírni. Vagy mégsem?  

  A Kossuth- és Prima Primissima díjas író legújabb regénye, a tavaly év végén megjelent Kőbéka utópisztikus szatíra egy jövőbeli Magyarországról és világról, egy „mesély”, ahogy az alcímben szerepel, melyben a bumfordi főhős, Kálmánka bebarangolja a fél világot szülőfalujától, Záptól egészen Iowa Cityig és Afrikáig. Hazánkban és a világban egyaránt abszurd, ám sajnos nem elképzelhetetlen rendszerek és viszonyok működnek – így Kálmánkából először ispán, majd cégtulajdonos, végül magyar miniszterelnök-jelölt válik, de valójában minden elképzelhető titulust megkap – ám mindebből keveset fog fel. A regény egy pontján végül 1946 őszének Budapestjén, a Lipótmezei Elmegyógyintézetben találja magát – hogy aztán a regény végére visszatérjen saját „idejébe” és falujába. Az íróval a regényről, fikcióról és valóságról, kollektív tájékozatlanságról, a realisztikus próza és a mese viszonyáról, valamint 2018-ról is beszélgettünk.

Borbély Alexandra 2017 év végén zokogva vette át az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőnek járó díját, a tehetséges és gyönyörű fiatal színésznő meghatódott beszédét mi nézők is sokan megkönnyeztük. A Katona József Színház társulati tagját a díjjal járó teherről, nemzetközi irányt vett filmes karrierjéről, színészi lehetőségeiről kérdeztük, és arról, hogyan képzeli el az életét öt év múlva.

Nem szereti a semmittevést, ezért örül, hogy a zenélés mellett dolgozik, tanfolyamra jár és tanít. Nem is szereti csupán zenészként meghatározni magát. Ennek ellenére több zenekart megjárt, mire a Szabó Benedek és a Galaxisok nevű együttesével országos sikerre tett szert. A harmincéves zenész-dalszerző szerint alaphozzáállás, hogy elhiggyük magunkról, ha tehetségesek vagyunk valamiben, ugyanakkor olyan típusnak vallja magát, akit a saját elégedetlensége visz előre. Szabó Benedekkel a zenetanulás, a dalszövegírás és a magyar alternatív műfaj mellett a nyugati identitásról és a sikerhez vezető útról is beszélgettünk.

Nevéhez sok címkét ragaszthatnánk: költő, műfordító, dalszövegíró, dramaturg, rapper. A sokoldalú művész éppen egy Feydeau-átiraton dolgozik, miközben „lerohan” beszélgetni a Kelet Kávézóba. Szeptemberben jelent meg harmadik verseskötete, amiért nemrég neki ítélték a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. Rengeteg írói munkája mellett doktori képzést folytat az ELTE-n. Habár sokan az Akkezdet Phiaiból ismerik, sosem volt „gengszterrapper”, és ma már színpadi szerzőként és költőként is számontartják. Závada Péterrel többek közt családi háttérről és tehetségről, a jó drámaátiratról, új verseskötetéről és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Magyarországon novemberben, 1-jén reggel 7 órától 30-a este 7 óráig tart a Száraz november és valljuk be, legalább ennyit illene kibírni édes és keserű, testes és könnyed nedűk nyalogatása nélkül, ha nem is az önmegtartóztatás miatt, hanem például a WHO tavalyi felmérése tükrében, amely szerint a magyarok évente fejenként 12,3 liter alkoholt fogyasztanak. De miért olyan nehéz mégis megállni az ivást, és hogyan lehet boldogabbá tenni ezt az óraátállítással megterhelt, utolsó őszi hónapot, ami már délután 4-kor ránk sötétedő napokat és csípős hideget ígér? Ahogyan oly sok esetben, itt is a közösség ereje és az összefogás lehet a megtartóerő. Egy havi önuralom és lemondás – a Száraz november kulturális és médiaerejéről.

Prózát írni nem gyerekjáték. Felismerhető stílusjegyekkel megtűzdelt, mégis eredeti prózát megalkotni sem piskóta. Értően és kifinomultan parodizálni a felismerhető stílusjegyeket, és ennek ellenére is eredeti prózát írni: csúcsteljesítmény. Stand-up comedy sztárként tollat ragadni, majd értően és kifinomultan parodizálni a felismerhető stílusjegyekkel megalkotott, ennek ellenére is eredeti prózát: le a kalappal, Jedi mester! Talán így lehetne röviden összefoglalni Bödőcs Tibor humorista első könyvét, az Addig se iszik címet viselő prózaparódiákat tartalmazó kötetet. A humorista eredetileg egy Hamvas Béla-paródiát írt, amit elküldött Cserna-Szabó Andrásnak, aki nagyon biztatta, majd elkezdett Krúdyt olvasni, és ebből aztán újabb paródia született. Erre már Cserna-Szabó is azt mondta, hogy legyen a paródiákból kötet. Így is lett. A Helikon felajánlotta a könyv kiadását – így a humorista kénytelen volt befejezni és összefűzni az írásait.

Hatévesen disszidált az Egyesült Államokba, ahol többek között olyan ismert rendezőkkel is dolgozott, mint Francis Ford Coppola. Az Amerikában befutott filmes szakemberrel, Gárdos Évával beszélgettünk hollywoodi és magyarországi pályafutásáról, a két ország filmgyártása közötti különbségekről és a nemrég bemutatott Budapest Noir forgatásáról.

Zsinórban harmadszor nyerhet Magyarország Oscar-díjat, miután a ma délután bejelentett Oscar nomináltak közé került Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje. Mint ismert, tavaly Deák Kristóf Mindenki című kisjátékfilmje kapta a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat, 2015-ben pedig Nemes Jeles László rendezésében a Saul fia vihette haza a legjobb idegen nyelvű …