fbpx

Az autógyártás rendkívül anyagigényes iparág, ami azt is jelenti, hogy a leselejtezett személyautók – méretüktől függően – egy-két tonna hulladékot jelentenek. Ráadásul néha olyan anyagokból, amelyekre a laikusok nem is feltétlenül gondolnak. Szerencsére egyre több ezek közül már újrahasznosítható!

Nem új keletű mondás, hogy a divat állandóan változik. Ám a vele járó pénzköltés, a vég nélküli vásárlás, a ruházati és kozmetikai termékek felhalmozása napjainkban már a mértéktelenség fogalmát is kimeríti. Ez ma a trend, a társadalmi elvárás, vagy csupán az emberi gyengeség egyik formája? Miért dőlünk be a legújabb reklámok és hirdetések soha vissza nem térő lehetőségeinek és az ezzel együtt megvásárolható, magával ragadó életérzésnek? A tényleges bajt nem is a shoppingolás, hanem a megvásárolt termék előállítása, az ezzel járó környezetszennyezés, illetve a csomagolások nem megfelelő újrahasznosítása okozza. A divatipar – a fast fashion és a high fashion is – próbál fenntartható ágazattá válni, ám ez hatalmas kihívást jelent a kisebb és nagyobb márkáknak egyaránt. A következő összeállításban a fenntarthatóságot vizsgálva bepillantunk a vezető divatházak tudatos jövőképeibe.

Egyre több ember számára válik fontos üggyé a hétköznapok szintjén is a ruhaipar által okozott környezetkárosítás. Gondolhatunk itt a fast fashion folyamat visszaszorítására vagy a környezetbarát márkák és ruhadarabok vásárlására. A magyar Touch Me Not nevű márka a minősített textilalapanyag használatával egy kiváló alternatíva lehet az ilyen szemléletű vásárlók számára. Bilau Deával, a márka egyik alapítójával beszélgettünk.

Az egészségmegőrzés területén alkotott egészen újat dr. Békási Sándor és dr. Oláh Dániel, akik kitalálták a Fitpuli alkalmazást, amely egyszerre kezeli az orvosi és az életmódbeli paramétereket. Az elsősorban munkáltatóknak és munkavállalóiknak szánt app ősszel lép a piacra, az ide vezető útról és a Fitpuli újszerűségéről az alapítókat kérdeztük.

Magazinunk fennállása óta több alkalommal írtunk már az élelmiszeripar kérdéseiről, szóba került például, hogy vajon meddig lesz elegendő élelme az egyre csak növekvő lakosságnak, mivel pótolható majd a fehérje, ha egyszer elfogy a hús az asztalunkról, és hogyan hat az ipari élelmiszer-előállítás a földünkre és az egyre nehezebben fenntartható környezeti egyensúlyra. Felkerestük a hazai négy legnagyobb áruházlánc képviselőit, hogy az élelmiszer-pazarlásról és a társadalmi felelősségvállalási programjukról kérdezzük őket, közülük a Lidl nem kívánt élni a lehetőséggel. Ugyanakkor kiderült, hogy az Aldi, a Tesco és a SPAR is sokat tesz az ökológiai lábnyomának csökkentésért. De vajon elég lesz-e ennyi erőfeszítés? 

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról mintha kevesebb szó esne mostanában, a környezetvédelem azonban egyre nagyobb teret kap a hírekben. Az etikus működés fontosságáról, a CSR jövőjéről és az emberiséget fenyegető veszélyekről Lakatos Zsófiával, a Magyar Public Relations Szövetség elnökével beszélgettünk.

„Szerettünk volna egy helyet Budapesten, ahol a minőségi kávé, a barátságos környezet és a környezettudatosság mind egy helyen található meg. Egy olyan kávézót, ahol organikus és fair trade alapanyagokat felhasználva képviseljük a specialty kávékultúrát hazánkban.” Az Ecocafe társtulajdonosával, Polyák Judittal beszélgettünk a családi vállalkozásként, az Andrássy úton működő kávézó történetéről, filozófiájáról és jövőképéről.  

A Művészetek Völgye hazánk egyik legrégebbi és legsokszínűbb összművészeti fesztiválja, az idei már a huszonnyolcadik lesz. A Márta István alapította rendezvény a csaknem harminc év alatt rengeteg változáson ment keresztül, de a legjelentősebb a 2013-as „megújulás” volt. Idén a sokak által csak Kapolcsnak hívott fesztivál másik két helyszíne ismét Taliándörögd és Vigántpetend lesz. A Művészetek Völgye megújulásáról, megítéléséről, a korábbi pénzügyi nehézségekről és még sok minden másról Oszkó-Jakab Natália programigazgatóval beszélgettem.

Nem nagyon van még egy olyan, fizikai játékot gyártó vállalat, amely a dán társaságéhoz mérhető, töretlen népszerűséggel van jelen egy elsősorban gyerekeknek szánt piacon. A legó mindig vonzó lesz az 5-7 évesek körében, hiszen az építőjáték révén viszonylag egyszerűen tudják kamatoztatni a kreativitásukat. Ugyanakkor korántsem csak erről van szó, hiszen feltehetőleg nem sokan tudják, hogy a cég már 1998 óta foglalkozik robotikával. Sipos Judittal, a LEGO Csoport magyarországi ügyvezető igazgatójával márkaépítésről, oktatásról, valamint a fenntarthatóságról is beszélgettünk, hiszen a játék elemei alapvetően műanyagból készülnek, de szóba került az IKEA-val köttetett titokzatos együttműködésük is.

Meseszerű történet a Balaton északkeleti csücskénél elterülő Litér községben élő egykori gépészmérnök, Balogh Ákos vállalkozása. A ma már nagycsaládos apuka gyeden volt egyik gyermekével, amikor a feleségével megálmodták a YouTyúk ötletét, amely egyszerre ember- és természetközpontú üzleti elképzelés, megsegítve a vidéki termelőket, és friss, igazi tojást juttatva jó pár budapesti lakos asztalára, és még néhány éttermi kosztba is. A 2014-ben indult online tyúkfoglaló és tojásrendelő üzleti elképzelés – amelyet furcsa lenne startupként emlegetni, holott tulajdonképpen mégis az – jó ütemben bővül, és bár, ahogy az alapító fogalmaz, nem járnak Audival, azért szépen eléldegélnek belőle.
SHARE

Hírek