A sharing economy fogadtatása nemzetközileg teljesen eltérő képet mutat. Vannak úgynevezett smart cityk, amelyek nagyobb befogadókészséget mutatnak a technikai innovációk nyomán hódító startup cégekre, és üdvözlik a közösségi gondolkodást, míg más városvezetők aggódással figyelik a kevéssé szabályozott, és a piaci versenyben gyors felfutással hamar fontos szereplővé előlépő szolgáltatókat.

Az elmúlt pár évben jó néhány cég jött létre a sharing economy égisze alatt, és ezek között található néhány igazi sikertörténet. A legismertebb cégek között ott találjuk az Ubert, az Airbnb-t, a BlablaCart, a Spotify-t vagy a Kickstartert – hogy csak a legsikeresebbeket említsük. De számos kisebb vállalkozás ért el nagy eredményeket mindössze pár év alatt. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb sharing economy startupokat.

A közösségi gazdaság különféle struktúrákat ölel fel, beleértve a forprofit és nonprofit szerveződésű, illetve a cserekereskedelmen és közösségi termelésen alapuló struktúrákat. Berkovics szerint az, hogy egy lakóközösség közösen használ egy fúrógépet vagy egy létrát, jól illusztrálja a sharing economy lényegét, de a valóságban a szolgáltatások működnek, szemben a lokális igényeket kiszolgáló kölcsönösségi megosztásokkal. Ami pedig ennél is motiválóbb, hogy a szolgáltatói oldal olyan extra bevételre tehet szert, amelyhez nem kell feltétlenül tovább képeznie magát. „Van egy autód, van egy ágyad és ezzel keresel pénzt.”

A sharing economy digitális platformokon keresztül internetes elérésű eszközökkel használható, fő elve a bizalom és embereket kapcsol össze egymással. Mindez persze nem teljesen újszerű, ha nem is gazdasági vagy piaci értelemben. A web 2.0 elterjedésével elsődlegesen a tartalomszolgáltatás területét jellemezte hasonló megújulás. Bárki indíthatott blogot, a közösségi oldalak elterjedésével frissíthette aktuális állapotát, megoszthatta fényképeit, élményeit, gondolatait. Az egyéniség, az individuum került középpontba, amelyről aztán azok a közösségek, amelyeknek az online térben részévé vált, eldönthették, hogy mennyire tartják érdekesnek. Ez alapján gyűjthette maga köré hallgatóságát, vagy más szóval a követőit. Talán nem véletlen, hogy sokan az Y generációhoz kötik a sharing economyt, ahogy az azt működtető startup világot is elsősorban az Y tagjai töltik ki.

A technológia a sharing economy mozgatórugója és háttere. Az egyes platformokon keresztül bonyolódik az az áru-, szolgáltatás- vagy termékcsere, amely a sharing economy rendszerében összeköti a szolgáltatót és a felhasználót. Közvetlenül kapcsolja össze az embereket, illetve az általuk használt eszközöket (jellemzően okostelefonokat), így a szétszórt hálózatok rendszerében az igény alapján talál egymásra, és lép partnerségre a szolgáltatást kínáló és az azt kereső fél. Az online piacterek megjelenésével pedig gyakorlatilag a világ bármely területéről beszerezhető bármilyen termék. A sharing economyt jellemző legfontosabb két kifejezés az informatikából is ismert peer-to-peer és az on-demand.

Mit jelent a megosztásra épülő gazdaság, és mely cégek a zászlóvivői? Mekkora szeletet hasítanak ki maguknak a világgazdaságból? Miért tiltották be Berlinben az Airbnb-t, mikor Szöul polgármestere szerint a sahring economy egy csodálatos dolog? Vajon csak egy divatos trendről van szó, vagy a hosszú távú siker a közösségi startupok kezében van? Cikkünkben körbejárjuk a sharing economyt érintő legfontosabb tényeket és információkat, létrejöttének gazdasági hátterét és várható kifutását.

Karinthy Frigyes ül az egyik kedvenc kávézójában, s mintegy viccből megjegyzi: ez a gyékényfalas rész itt olyan, mint egy szatyor. A viccből valóság lesz: a nagy múltú Hadik Kávéház évekkel később ketté oszlik – a nagyvilágibb, tágasabb részben megnyílik a Szatyor Bár. Külön vannak és mégis elválaszthatatlanok – a Hadik és a Szatyor. Ezt a két emblematikus helyet, rendkívül izgalmas vállalkozást szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani.

Robert Kirkman 2003-as The Walking Dead című képregényszériája kezdetben csak arra a koncepcióra épült, hogy hogyan lehet létezni a mindennapokban egy (zombi) apokaliptikus világban, ahol nem tudsz leugrani a zöldségeshez, nincs hétvégi meccsnézés a haverokkal, és többé nem kell reggel elvinni a gyereket az óvodába, mert nincsen már óvoda, de ha mégis, akkor jobb messzire elkerülni azt. Nincs sarki fűszeres, nincs internet, nincs Facebook, és nem jön a következő Marvel szupermozi, nem kell már rá várni. Valahogy így indult a dolog, majd elmélyültek a gondolati szálak. Az AMC által televíziós sorozattá gyúrt képregényfolyam idővel átlép minden tabut és határt, és az emberi közösségek mindennapi túlélő show-ját egy alternatív társadalomépítő tesztté teszi, ahol a sorozat szereplői két sétáló halott szétvágása között arra tesznek kísérletet, hogy a közösségi szerveződés minél jobban biztosítsa a „normális” életre legalább nyomokban emlékeztető hétköznapokat.

Az idén 18 éves BIG FISH Internet-technológiai vállalkozás nem csak átvitt értelemben lett nagykorú: mára már fontos szereplője a hazai informatikai piacnak. A siker kulcsa a szakemberek technológiai felkészültsége és a vállalkozás sokoldalú portfóliója mellett, az üzleti életben is képviselt emberközpontú szemléletmódjában rejlik. A 300 millió forint árbevételt meghaladó cég fő profilja az e-kereskedelem, de a webes jelenlét mellett ma már a mobilpiacot is erősítik. Munkájukat már számos díjjal elismerték, az utóbbi években pedig a tudásmegosztást is zászlajukra tűzték: vállalkozói workshopokat, továbbképzéseket tartanak, de azokat a fiatal informatikus-jelölteket is felkarolják, akikben megvan az elhivatottság és a tudásvágy.

Manapság a legfontosabb marketingtevékenység a vásárlóerő megtalálása, míg a közösségépítés áttevődött az online térbe. A vállalatok a közösségi oldalakat használva próbálnak minél nagyobb figyelmet kapni, ám a virtuális térben egyre többen és egyre harsányabban kommunikálnak, pedig a bábeli zajban olykor elég lenne csak őszintén beszélni a felhasználókkal. Az online jelenlét ma minden eddiginél több kreativitást, ötletességet és átgondoltabb stratégiát igényel a cégektől. A jó megoldás megtalálásához pedig nem árthat, ha nem csak ésszel, de szívvel is átgondolják üzenetüket. Borissza Kitti digitális kommunikációs és marketingszakember szerint érdemes olyan eszközöket használni, amelyekben a cégek maguk is örömüket lelik. Ha ilyen eszköz nincs, akkor nem kommunikálni kell, hanem szervezetet fejleszteni.
SHARE

Hírek