fbpx

Amíg hazánkban a Tippmix, népszerűségének köszönhetően, folyamatos fejlesztések alatt áll, és hatalmas bevételt jelent a Szerencsejáték Zrt.-nek, addig a tengerentúlon egy ennél jóval összetettebb rendszerben szórakoztatják magukat a statisztikák kedvelői. Megnéztük a hazai sportfogadás eredményeit, a fantasy footballról pedig Katona Dánielt, a Fűzővel kifelé! főszerkesztőjét kérdeztük.

A videójátékok fejlődésével és az internet elterjedésével kialakult egy olyan virtuális világ, amelyben a karaktereinkkel vagy a klánunkkal, idővel és megfelelő stratégiai tervekkel, bármit elérhetünk. Vannak, akik képesek akár 6 millió forintot fizetni egy virtuális harci eszközért, mások éveket dolgoznak azon, hogy az e-sportok bajnokságain dobogós eredményt érjenek el. Gyakran össze is mosódik a két világ, de azért nem mindenki akar világuralomra törni, sokan csak a stresszes hétköznapokból szeretnek kikapcsolódni. Erdei Patrikkal, a GameStar főszerkesztő-helyettesével, illetve Szilágyi Levente programozóval és videójáték-rajongóval beszélgettünk a játékok népszerűségéről, adataink biztonságáról, a feketepiacról, függőségről és versenyekről.

Arról már sokat olvashattunk, hogy Kína és az Egyesült Államok között folyik a szűnni nem akaró technológiai megmérettetés, például az okostelefonok terén, de ha kicsit félretesszük a fogyasztói szemléletet, akkor egy sokkal mélyebb környezetben találhatjuk magunkat. Multinacionális vállalatok, állami szervezetek munkáját, szó szoros értelembe vett számításait segítik a háttérben futó szuperszámítógépek, amelyek megfejtése, közérthető tálalása nem kis feladat.

A dolgok internete a hozzá nem értők, illetve a technológiai világban kevésbé járatosak számára talán érthetetlennek tűnik. Pedig az Internet of Things, rövidebb nevén IoT a jövőnket komolyan befolyásoló tényező lehet, már amennyiben engedünk a megállíthatatlanul hömpölygő fejlődésnek, és kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az összekapcsolt mobiltelefonok, órák, táblagépek, laptopok, intelligens asszisztensek és a további számtalan eszköz a világhálót és egyszersmind a bolygónk működését is egy magasabb szintre emelhetik. Hogy képet nyújtsunk, és tisztább megvilágításba helyezzük az IoT-t, Damsa Andreit, a JátékosLét Kutatóközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

A nyár beköszöntével elkezdődnek a különféle gasztronómiai, zenei és művészeti fesztiválok. Ilyenkor – az egész éves hajtás után – magunk mögött hagyhatjuk a munkával járó stresszt, elhajíthatjuk végre a tollat és a laptopot, hogy a családdal vagy éppen a legjobb barátainkkal tölthessünk néhány kellemes napot egy-egy tematikus rendezvényen. A felhőtlen kikapcsolódáshoz pedig elengedhetetlen a kényelmes és egyben praktikus öltözet, hogy minden pillanatban komfortosan érezhessük magunkat. A következő összeállításban megmutatjuk, hogyan lehetünk igazán stílusosak egy jó balatoni lángos elfogyasztása, a kedvenc külföldi zenekarunk feledhetetlen bulija vagy éppen egy kézműves tábor kiscsoportos foglalkozása közben.

Adattárház és üzleti intelligencia, avagy Data Warehouse és Business Intelligence. Az információtechnológia rohamosan fejlődő évtizedeiben ilyen és ehhez hasonló szavak árasztanak el bennünket. Mindez persze okkal történik, hisz ma, amikor már lépten-nyomon adatok vesznek körül bennünket, joggal merül fel a kérdés, hogy miként tudnánk azokat olyan helyen tárolni, ahol azok komplex módon, bármikor hozzáférhetőek lennének, mind a saját, mind a kollégáink számára, hatékonyabbá téve vállalatunk működését? Ennek a mikéntjéről beszélgettünk Kővári Attilával, a redmondi Microsoft által többszörösen is elismert BI Projekt Kft. mérnök-közgazdász alapítójával, aki immáron közel húsz éve foglalkozik Business Intelligence és adattárház-rendszerek tervezésével és megvalósításával.

Ahhoz, hogy egy startup profitot termeljen, nem elég az ötlet. Szükség van egy jól felépített üzleti tervre, egy jogi szakembereket és könyvelőt is tartalmazó csapatra, megfontolt döntésekre, hogy milyen eseményekre érdemes időt és pénzt fordítani, a felhasználókkal folytatott folyamatos kommunikációra és olyan befektetőkre, akik nem akarják kisajátítani a cég nagy részét. A mobilalkalmazásokat fejlesztők számára automatizálási lehetőségeket nyújtó Bitrise-szoftver vezetőivel, Birmacher Barnabás alapítóval és Balla Dániel kommunikációs igazgatóval beszélgettünk egy kezdő vállalkozás erősségeiről és gyengeségeiről, a többéves tapasztalataik alapján.

Enni vagy nem enni? Ez itt a kérdés! Ám, ha minderről Bernáth József séfet kérdezzük, vagy eltöltünk akár csak egy órát vele és az általa megálmodott kulináris élvezetetekkel a konyhában, a válasz máris pofonegyszerű. Az a szenvedély, ami körülveszi őt főzés közben, és az a miliő, amit ezzel megteremt maga körül a sültek, mártások és megannyi ínycsiklandozó desszert ölelésében, új fejezetet nyit a magyar gasztrokultúrában.

Azt már megszokhatták a Business Class Magazin olvasói, hogy lapunk, sok egyéb más mellett, napjaink technológiai – mondhatnánk úgy is, hogy a negyedik, digitális ipari forradalom – témáit is górcső alá veszi. A robotika, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia, a közösségi gazdaság, és még sorolhatnánk, már terítékre került a korábbi számokban, most viszont a Big Datáról „emlékezünk” meg.

Most, hogy nemrég az egész világot megrázta a WannaCry zsarolóvírus támadása, talán még jobban odafigyelünk személyes és nyilvános adataink tárolásának módjára. A vírus ugyanis legfőképp a WindowsXP és Windows7 felhasználóit érintette, ez pedig a Windows10 operációs rendszer megjelenése mellett is, hatalmas felhasználótábort jelent, ám nemcsak emiatt kapott ekkora figyelmet a médiában, hanem a hatalmas pusztítás okán is, hiszen a vírus több százezer gépet fertőzött meg. Magyarországon viszonylag kevés számítógép volt érintett, ám ettől még nagyon fontos, hogy tisztában legyünk pár alapvetéssel, hogyan tároljuk okosan és elzártan adatainkat.
SHARE

Hírek