Míg 2007-ben csupán 75 közösségi iroda működött a világon, mára ez a szám 13.800-ra nőtt, ami 10 év alatt száznyolcvannégyszeres növekedést jelent. Egyes szakértők szerint 2020-ra a munkaerő 40%-át szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik majd ki. A gazdasági és a demográfiai változások folyamatosan alakítják a munkavállalás különböző formáit, melynek egyik legdinamikusabban fejlődő ága a coworking mozgalom. A magánkezdeményezésből induló, mára világszerte népszerűvé vált irodai modell potenciáljáról és trendjeiről „Coworking Magyarországon – kihívások és lehetőségek” címmel tartottak kétnapos konferenciát a közösségi munkamodell hazai meghonosítója, a Loffice szervezésében.

Ki hinné, hogy a ma már világhírű Vespa motorok élete sem indult egyszerűen. Hogy bár a kis Piaggio „darazsak” ötletének megszületéséért egészen az 1880-as évekig kell visszautaznunk az időben, az első darabok végül csak több mint 60 évvel később, a második világháború által megtépázott Olaszország, Pontedera városának gyártósorairól gördültek le? Múltidézés és egy falatnyi jelen Ungvári Mártonnal, a Vespa Klub Magyarország elnökével.

Az itthoni folyóirat-kultúra leépülése után újabb veszély fenyegeti az „olvasás ügyét”. Az Alexandra könyvhálózat a bedőlés szélén áll, csak találgatni lehet, hogy sikerül-e megmenteni megannyi kiadó és szerző egzisztenciáját. Az esettel kapcsolatban Nyáry Krisztián írót és Kovács Pétert, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

A történelemben a kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben. Vitathatatlan, hogy a kávé nem csak egy frissítő ital, hanem egy szimbólum, amely köré létesítmények, hagyományok rendeződtek. Budapesten az első kávézók a törökök 150 éves uralma alatt jelentek meg, a 19. századra pedig már a városiak szociális életének fontos részét képezték. A különböző korszakoknak és társadalmi rétegeknek mindig megvoltak a maguk kedvencei, és bár rengeteg kávéház megszűnt a második világháború alatt – maradtak túlélők.

Az okostelefonok megjelenése óta velünk vannak az applikációk, bár népszerűségük generációnként eltérő. Sokan szeretik még maguktól bepötyögni az adott híroldal címét, és a böngészőből előkutatni az oldalt, de ma már jellemzőbb, hogy alkalmazásokkal tájékozódunk. Ezek a szoftverek tematikájukat tekintve változatos képet mutatnak: híroldal, kalóriaszámláló, kismamasegítő, nyelvtanuló, térképalkalmazás – a variánsok száma végtelen. Ugyanakkor az sem mindegy, milyen felületre programozzák az adott alkalmazást, hiszen teljesen más programnyelv szükséges egy Android és egy iOS telefonhoz, de a Windows és a BlackBerry telefonok is más megközelítést igényelnek. De vajon melyek azok az alkalmazások, amelyek már az okostelefonok megjelenése óta töretlen népszerűségűek? Most sorra vesszük a legfontosabbakat!

Mi is az a márka? Miért fontos, hogy történelme és története legyen? Fontos egyáltalán, hogy autentikus és tradicionális legyen? Mindez csupán a marketing része? Vagy racionális magyarázatok is alátámasztják, hogy ha elismert márkát választunk és viszünk haza a szupermarket polcáról az nekünk is jó? Az első elismert márkákról sokféle magyarázatot, eredeztetést találunk. Godin szerint az 1730-ban alapított Wedgwood fazekas márkája volt az első, megint mások a Moët&Chandon pezsgőmárka 1743-as alapítását teszik meg elsőnek. Azonban nem is az a legfontosabb, melyik márka volt az első, sokkal inkább az, hogy mennyire tudta megőrizni hírnevét az idők folyamán, és tudott igazán népszerű branddé kiteljesedni, és annak meg is maradni.

A világ fővárosai közül Budapest rendelkezik a legtöbb termál- és gyógyvízkúttal – ráadásul többségük egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A különböző stílusú és árkategóriájú fürdő az egyetemisták, a családosok és a nyugdíjasok igényeit is képes kielégíteni.

Többek szerint a Föld nevű bolygó ismert történelmének egyik leginnovatívabb és legérdekesebb elképzelése az emberi élet „megteremtése”, annak intellektuális és spirituális fejlődése, öntudatra ébredése és úgynevezett „történetszála”. Mások a valóságot szemlélve ezt az elméletet erősen vitatják.

A Tesla Motors nem csak azért érdemli ki az autógyártás leginnovatívabbja címet, mert környezettudatos és modern autót tervez, hanem mert képes megújulni és reagálni a felmerülő igényekre. Elon Musk pedig nem áll meg itt, legnagyobb terve nem a Tesla bevételeinek növelése, hanem egy általa szentnek hívott cél, amely szerint a Marson akar meghalni.

9 év, 2,9 milliárdos költségvetés, 72 forgatási nap, több száz statiszta, 97 ló, másfél év utómunka – és elkészült Herendi Gábor grandiózus látványvilágú, sok kalanddal, fordulattal és humorral fűszerezett kosztümös nagyjátékfilmje. Az 1870-es években játszódó Kincsem Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) és Otto von Oettingen (Gáspár Tibor) rivalizálását meséli el. A magyar nemes a szabadságharc után mindenét elvesztette. Céltalan, kicsapongó életet élt, amíg egy nap megjelent élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel minden versenyt megnyert az európai lóversenypályákon, és végre legyőzhette ősi ellenségét. A bonyodalom ott kezdődött, amikor beleszeretett Klára von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába. Herendi Gábor rendezővel beszélgettünk az ötlet születéséről, a szereplőválogatásról, a forgatási napok kihívásairól, az utómunkáról és a forgalmazásról.
SHARE

Hírek