A sharing economy digitális platformokon keresztül internetes elérésű eszközökkel használható, fő elve a bizalom és embereket kapcsol össze egymással. Mindez persze nem teljesen újszerű, ha nem is gazdasági vagy piaci értelemben. A web 2.0 elterjedésével elsődlegesen a tartalomszolgáltatás területét jellemezte hasonló megújulás. Bárki indíthatott blogot, a közösségi oldalak elterjedésével frissíthette aktuális állapotát, megoszthatta fényképeit, élményeit, gondolatait. Az egyéniség, az individuum került középpontba, amelyről aztán azok a közösségek, amelyeknek az online térben részévé vált, eldönthették, hogy mennyire tartják érdekesnek. Ez alapján gyűjthette maga köré hallgatóságát, vagy más szóval a követőit. Talán nem véletlen, hogy sokan az Y generációhoz kötik a sharing economyt, ahogy az azt működtető startup világot is elsősorban az Y tagjai töltik ki.

A technológia a sharing economy mozgatórugója és háttere. Az egyes platformokon keresztül bonyolódik az az áru-, szolgáltatás- vagy termékcsere, amely a sharing economy rendszerében összeköti a szolgáltatót és a felhasználót. Közvetlenül kapcsolja össze az embereket, illetve az általuk használt eszközöket (jellemzően okostelefonokat), így a szétszórt hálózatok rendszerében az igény alapján talál egymásra, és lép partnerségre a szolgáltatást kínáló és az azt kereső fél. Az online piacterek megjelenésével pedig gyakorlatilag a világ bármely területéről beszerezhető bármilyen termék. A sharing economyt jellemző legfontosabb két kifejezés az informatikából is ismert peer-to-peer és az on-demand.

Mit jelent a megosztásra épülő gazdaság, és mely cégek a zászlóvivői? Mekkora szeletet hasítanak ki maguknak a világgazdaságból? Miért tiltották be Berlinben az Airbnb-t, mikor Szöul polgármestere szerint a sahring economy egy csodálatos dolog? Vajon csak egy divatos trendről van szó, vagy a hosszú távú siker a közösségi startupok kezében van? Cikkünkben körbejárjuk a sharing economyt érintő legfontosabb tényeket és információkat, létrejöttének gazdasági hátterét és várható kifutását.

Karinthy Frigyes ül az egyik kedvenc kávézójában, s mintegy viccből megjegyzi: ez a gyékényfalas rész itt olyan, mint egy szatyor. A viccből valóság lesz: a nagy múltú Hadik Kávéház évekkel később ketté oszlik – a nagyvilágibb, tágasabb részben megnyílik a Szatyor Bár. Külön vannak és mégis elválaszthatatlanok – a Hadik és a Szatyor. Ezt a két emblematikus helyet, rendkívül izgalmas vállalkozást szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani.

Robert Kirkman 2003-as The Walking Dead című képregényszériája kezdetben csak arra a koncepcióra épült, hogy hogyan lehet létezni a mindennapokban egy (zombi) apokaliptikus világban, ahol nem tudsz leugrani a zöldségeshez, nincs hétvégi meccsnézés a haverokkal, és többé nem kell reggel elvinni a gyereket az óvodába, mert nincsen már óvoda, de ha mégis, akkor jobb messzire elkerülni azt. Nincs sarki fűszeres, nincs internet, nincs Facebook, és nem jön a következő Marvel szupermozi, nem kell már rá várni. Valahogy így indult a dolog, majd elmélyültek a gondolati szálak. Az AMC által televíziós sorozattá gyúrt képregényfolyam idővel átlép minden tabut és határt, és az emberi közösségek mindennapi túlélő show-ját egy alternatív társadalomépítő tesztté teszi, ahol a sorozat szereplői két sétáló halott szétvágása között arra tesznek kísérletet, hogy a közösségi szerveződés minél jobban biztosítsa a „normális” életre legalább nyomokban emlékeztető hétköznapokat.

Az idén 18 éves BIG FISH Internet-technológiai vállalkozás nem csak átvitt értelemben lett nagykorú: mára már fontos szereplője a hazai informatikai piacnak. A siker kulcsa a szakemberek technológiai felkészültsége és a vállalkozás sokoldalú portfóliója mellett, az üzleti életben is képviselt emberközpontú szemléletmódjában rejlik. A 300 millió forint árbevételt meghaladó cég fő profilja az e-kereskedelem, de a webes jelenlét mellett ma már a mobilpiacot is erősítik. Munkájukat már számos díjjal elismerték, az utóbbi években pedig a tudásmegosztást is zászlajukra tűzték: vállalkozói workshopokat, továbbképzéseket tartanak, de azokat a fiatal informatikus-jelölteket is felkarolják, akikben megvan az elhivatottság és a tudásvágy.

Manapság a legfontosabb marketingtevékenység a vásárlóerő megtalálása, míg a közösségépítés áttevődött az online térbe. A vállalatok a közösségi oldalakat használva próbálnak minél nagyobb figyelmet kapni, ám a virtuális térben egyre többen és egyre harsányabban kommunikálnak, pedig a bábeli zajban olykor elég lenne csak őszintén beszélni a felhasználókkal. Az online jelenlét ma minden eddiginél több kreativitást, ötletességet és átgondoltabb stratégiát igényel a cégektől. A jó megoldás megtalálásához pedig nem árthat, ha nem csak ésszel, de szívvel is átgondolják üzenetüket. Borissza Kitti digitális kommunikációs és marketingszakember szerint érdemes olyan eszközöket használni, amelyekben a cégek maguk is örömüket lelik. Ha ilyen eszköz nincs, akkor nem kommunikálni kell, hanem szervezetet fejleszteni.

Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus és generációkutató, az utóbbi években számos könyvet és előadást szentelt az X, Y, Z, és a még kisgyerekkorban lévő Alfa generáció bemutatásának. Publikációiból és előadásaiból mára egy pontos kép rajzolódott ki a minden eddiginél élesebb generációs konfliktusról, az online jelenlét negatív hatásairól és a fiatalabb generációkat jellemző bizonytalanságról és szorongásról. Cikkünkből az is kiderül, hogy bár az Y kezében van a botkormány, valójában az X navigál.
SHARE

Hírek