fbpx

Dokumentumfilmet nézni sokszor megrendítő és maradandó élmény, a kijelentés pedig különösen igazzá válik Mila Turajlic személyes és őszinte alkotása, a The Other Side of Everything, vagy magyarul A másik oldal című alkotását nézve. Az anya-lánya beszélgetésekből kibontakozó film rendkívül intim közegében, saját mikrokozmoszán keresztül enged bepillantást Szerbia egykori és mai történelmi-politikai helyzetébe. A film szimbolikus helyszín, így nemcsak a film készítője és szereplője számára fontos mementó, de egy kor lenyomata is egyben, így az egyszerű élettérben megjelenő misztikum a film egésze alatt fenntartja az érdeklődést és a tudni, megismerni vágyást. Az HBO Europe gyártásában készült dokumentumfilmet egy zártkörű vetítés keretében volt szerencsénk megnézni, utána pedig beszélgethettünk a film alkotójával, a belgrádi születésű Mila Turajlic rendező-producerrel és a film executive producerével és az HBO Europe dokumentumfilmes vezetőjével, Hanka Kastelicovàval, akikkel a film mellett szóba került a filmkészítés nehézsége, szépsége és a dokumentumfilm megbecsültsége is.

Az idén húszéves Noreg ügyvezetője, Kőrös Zsolt szerint a megbízhatóság és a szakmaiság segítette őket az eredményeikhez. Az információbiztonsági cég ügyvezetőjével a második X alkalmával beszélgettünk.

Nemrégiben ment egy reklám a tévében, amelyben egy nagypapa mesél az unokájának: „Rögtön meghódítottam a nagyit. Írtam neki egy levelet, és azonnal válaszolt – egy héten belül.” Igen, ezek voltak azok a boldog békeidők, amikor még nyugodtan tervezgethettünk. Akkoriban egy szervezet vezetése még bőven szánhatott időt arra, hogy leüljön, és végiggondolja, hogy öt vagy tíz év múlva mivel foglalkozzanak, milyen termékekkel álljanak elő, és ehhez milyen erőforrásokra lesz szükségük. A vezetés új kihívása, hogy az elképesztő tempót diktáló jelenben miként lehet úgy irányítani egy szervezetet, hogy képesek legyünk felvenni a ritmust a gyorsan pergő változásokkal. Különösen nagy feladat ez az innovációra alapozó szervezeteknél: ma már egyetlen, dinamikusan fejlődő cég sem engedheti meg magának azt a hosszú és kényelmes utat, amely régen elvezetett az ötletládától a vezetőség döntéséig. Ha a jól megszokott módszerekkel szeretnénk dolgozni, akkor valószínűleg az ötlet már a megvalósítás kezdete előtt elavulna. Vagy ami még rosszabb: hiába jutott időben az eszünkbe, megcsinálná előttünk valaki más.

A Közbeszerzési Hatóság tavaly májusban indította útjára új kommunikációs csatornáját, a Napi Közbeszerzés elnevezésű telefonos applikációt. Az alkalmazás a közelmúltban több új funkcióval bővült, lehetővé téve többek között, hogy a gazdasági szereplők a kiírás pillanatában értesüljenek az őket érintő hirdetményekről és határozatokról – hívta fel a figyelmet a szervezet sajtó-háttérbeszélgetésén Rigó Csaba, a hatóság elnöke.

Az Indivizo a megújuló HR-módszereket figyelembe véve segíti a vállalkozások kiválasztási folyamatait kompetenciaalapú játékok, tesztek és videointerjúk segítségével. A magyar startup elsődleges szempontjairól és a szoftver lehetőségeiről Illés Kata és Holics András alapítókat kérdeztük.

A június elsejétől kinevezett szakember több mint 15 éve került a vállalathoz, első megbízatása egy üzleti modell összeállítása volt egy távközlési szolgáltatónak, onnan küzdötte fel magát a nemzetközi státuszig. Véleménye szerint sok esetben a cégek biztonságos működése – GDPR ide vagy oda – a szerencse függvénye volt, továbbá úgy véli, hogy nyolcévnyi átlagfizetésünket kellene félretennünk ahhoz, hogy egy 70 négyzetméteres lakást vegyünk magunknak, valamint a CSOK önmagában nem elég arra, hogy minden társadalmi réteg lakásnehézségét megoldja.

A Dérynének nincs, és sosem volt üzleti terve, marketingterve, célcsoportja. Egyetlen célja megmenteni és újjáépíteni egy 100 éves urbánus intézményt – vallja Kovács Kristóf, a Déryné Bisztró tulajdonosa. Hogy sikerült, afelől semmi kétség, mégis tovább faggattuk a több mint egy évtizede fennálló, kultikus budai étterem kontinenseken átívelő sikerességéről.

Kora reggel az igazgató úrral együtt érkezünk a Nemzeti Színház tágas, kényelmes, teleplakátolt, kék szőnyeggel borított irodájába, ahonnan csodás panoráma tárul elénk. Miután Vidnyánszky Attila kávéval és csokoládéval kínál minket, elhelyezkedünk a kényelmes fotelekben, és beszélgetni kezdünk – miről másról, mint a Nemzeti Színházról, Beregszászról, apa és fia szakmai kapcsolatáról, közösségről, társulatról, színházi nyelvekről, a kritika megítéléséről vagy a nézők szeretetéről. Vidnyánszky Attilát és színházát kezdetben sok politikai támadás érte, a kétes megítélésű intézménynek ma markáns törzsközönsége van, az igazgató által képviselt színházi nyelv pedig magáért beszél. Aki kíváncsi, nézze meg a Nemzeti előadásait, vagy járjon el az itt meghonosított, egyre nívósabb MITEM (Madách International Theatre Meeting, magyarul Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) fesztiválra. Az igazgatói címet idén újabb öt évre elnyerő rendező-igazgatóval beszélgettünk.

Bánhidi Brigitta vezetőfejlesztőt a kis- és középvállalkozások előtt álló speciális kihívásokról, a kultúra- és generációváltásban alkalmazható módszerekről kérdeztük.
SHARE

Hírek