Erős évet zárt a globális techpiac: az Apple rengeteg pénztől esett el, a Huawei forgalmazását pedig betilthatják az Egyesült Államokban. A két társaság fölött gyűlnek a viharfelhők, pedig korántsem könnyű eldönteni, hogy vajon hibáztak-e a működésük során. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

446 milliárd dollárt veszített az értékéből az Apple, amely több, mint a Facebook teljes piaci értéke (becslések szerint 380 milliárd dollár), pedig három hónapja még a társaság volt a világ legértékesebbje. Hogyan jutott idáig? Kezdjük az elején!
2018 februárjában derült ki, hogy az Apple beleunt a Qualcomm-mal való sokéves jogi csatározásba, ezért szerződést bontott a két társaság: onnantól fogva az Intel vette át a chipgyártó helyét, tehát ő kezdte el szállítani a komponenseket a vállalatnak, annak ellenére, hogy egyes szakértők szerint az utóbbi vállalat csak rosszabb minőségű eszközök gyártására alkalmas.
A feszültség akkor kezdődött kettejük között, amikor az Apple túlszámlázással vádolta meg a Qualcommot, valamint megtagadott tőle egymilliárd forintnyi visszatérítést. Ennek ellenére közel egy év után, 2018 decemberében úgy tűnt, hogy a két techóriás megegyezik egymással, ugyanis a chipgyártó ügyvezető-igazgatójának, Steve Mollenkopfnak egyik interjújából arra lehetett következtetni, hogy küszöbön a megállapodásuk. Szakértői portálok ezt azzal magyarázták, hogy az Apple-nek nincs még 5G-s okostelefonja, ami nyomást helyez a társaságra.

Az optimista előrejelzések ellenére újabb fordulat állt be kettejük történetében: Kínában egy bírósági döntés értelmében ideiglenesen megtiltották több iPhone-modell (a 6S-től az X-ig) importálását és árusítását. A határozatot a Qualcomm beadványa alapján hozták meg, amely szerint a társaság szoftverszabadalmát illegálisan alkalmazták az iPhone-okban. A hír után az Apple részvényei 1,89 százalékos mínuszba kerültek, ráadásul sajtóértesülések szerint a vállalat kénytelen volt csökkenteni az XR modelljük gyártását, mert a vártnál kevesebben vásároltak belőle. A társaság egyébként úgy gondolta, hogy árusíthatja termékeit az országban, hiszen az érintett szabadalmak csak az iOS régebbi verzióival vannak összefüggésben, a legfrissebbek nem sértik az említett technológiákat.
A történet itt még nem ért véget, ugyanis Németország is rúgott egy nagyot a vállalatba: a müncheni tartományi bíróság ugyancsak megtiltotta több iPhone-modell forgalmazását. A döntés az után lépett hatályba, hogy a Qualcomm letétbe helyezett 1,34 milliárd eurós biztosítékot azért, ha esetleg nem ő jönne ki győztesen az eljárásból.
Érdekesség, hogy az Apple bejelentése alapján idén karácsonykor rekordmértékben költöttek játékokra és egyéb alkalmazásokra a fogyasztók a társaság online áruházában, az App Store-ban. Ez számszerűsítve 1,22 milliárd (karácsony és szilveszter között), valamint 322 millió dollárt (január 1-je) jelent. Sok népszerű játékot, valamint termelékenységgel, fitnesszel, oktatással és egészséggel kapcsolatos applikációt töltöttek le a felhasználók.

 

 

 

 

 

Kínában is áll a bál

Talán még az Apple–Qualcomm-csatározásnál is bizarrabb az, ami a kínai techvállalat, a Huawei háza táján történik, ugyanis a társaság pénzügyi vezetőjét (aki egyben az alapító lánya is) letartóztatták december 1-jén Vancouverben. Meng Van-csout később kétmilliárd forint értékű óvadék ellenében kiengedték, viszont februárban bíróság elé kell állnia: az Egyesült Államok ügyészsége azzal vádolja, hogy a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül 2009 és 2014 között Iránnal üzletelt, így megsértette a Washington és Brüsszel által elrendelt büntetőintézkedéseket.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a későbbiekben a Reuters információi szerint a Huawei és a ZTE készülékek teljes tiltását fontolgatta, mert potenciális veszélyforrásként tekint rájuk, hiszen egyes információk szerint a készülékek lehallgatók (annak ellenére, hogy a német kibervédelem vizsgálata kiderítette, a felhozott vádakra nincs bizonyíték). Ennek értelmében minden helyi vállalatnak megtiltanák, hogy olyan okostelefon-gyártóktól vásároljanak, amelyek „jelentős nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin JÁRMŰIPAR című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!