Milyen innovációkkal próbálták megreformálni a mozit az elmúlt évtizedekben? Áttekintés az óriásvásznak, az extra dimenziók és a több érzékre ható élmények világáról.

A televíziókészülékek egyre hatalmasabbak, a felbontásuk egyre nagyobb, a képük egyre kontrasztosabb, a térhatású hangrendszerek és a beépített Dolby-effektek – a szomszédok pihenés iránti vágyát leszámítva – minden igényt kielégítenek. Mindeközben a milliónyi csatorna és az egyre szélesebb körben elérhető on-demand és streamingszolgáltatók, digitális videotékák kínálatában választani is nehéz a jobbnál jobb filmek közül. Mivel vehetőek rá mégis az emberek, hogy beüljenek a moziba filmet nézni?
A Cinema City elnök-vezérigazgatója, Moshe Greidinger egy interjúban nemrég azt nyilatkozta, hogy a mozi jelentette közösségi élmény, több száz ember együttes ámulata nem pótolható. De a gyártók és a forgalmazók is érzik, hogy emellett olyan technikai újításokkal is el kell kápráztatni a potenciális nézőket, amelyeket az otthonukban nem kaphatnak meg.

Amikor egy évtizede megjelent az Avatar, elsősorban nem bonyolult cselekményével vagy bámulatos jellemrajzaival ragadta meg az embereket, hanem a 3D-technológia korábban nem látott alkalmazásával. Akkor sokan úgy gondolták, a térélmény lesz a mozik megmentője. A kasszasiker nyomán készült filmek egy részében valóban komoly hozzáadott értéket képviselt a harmadik dimenzió, sok esetben viszont egyszerű parasztvakítás volt, amin a nézők is gyorsan átláttak. Egy darabig az otthoni filmnézésben is erőltették a gyártók a 3D-s készülékeket és műsorokat, ezek azonban a számos technológiai és anyagi korlát miatt végül nem tudtak érdemben elterjedni.
A másik fontos jellemző a méret. A műfaj legismertebb képviselője az IMAX formátum, amelynek jellemzői a nagy felbontás és a szokatlanul széles képarány. IMAX-vetítőket már az 1960-as évek vége óta építettek, de a tömeges, multiplexekbe is telepíthető Digital IMAX formátum 2008-ban jelent meg, és ennek eredményeképpen 2017 végére már 75 országban 1302 IMAX-terem működött. A stúdiók – élükön a Walt Disney-vel – a kétezres évek elején kezdtek kifejezetten az óriásvászonra készíteni filmeket, és a nézői reakciók alapján ez megérte a többletbefektetést. Ebben sokat segített a DMR (Digital Media Remastering) technológia bevezetése is, amellyel hagyományos módon – akár évtizedekkel korábban – készített filmeket is konvertálni tudtak IMAX-formátumúra. 2012-ben megjelent a lézeres projektorváltozat, de ez még két külön vetítőegységet használt. 2018 áprilisa óta érhető el a modernebb, egyprojektoros megoldás, amely két éven belül várhatóan a budapesti IMAX-terembe is megérkezik majd.

Ami viszont a régióban még csak Budapesten próbálható ki, az a 2015-ben bevezetett ScreenX technológia. Ennek lényege, hogy nemcsak a fővászonra, hanem két-két extra projektor segítségével az oldalfalakra is vetítenek, ami 270 fokos, a nézőt szinte körbeölelő képet eredményez. Az oldalvásznak azonban csak kiegészítő megoldások. A történés továbbra is „középen” zajlik, oldalt csak akkor jelenik meg tartalom, ha azt a rendező és a ScreenX producer szükségesnek látta a vizualitás vagy a film sztorija szempontjából. Mivel csak azok a filmek vetíthetőek ilyen formátumban, amelyek forgatásakor ezt kifejezetten szem előtt tartották, elsősorban a kasszasiker-várományosoknál számíthatunk majd az opcióra, valamint olyan műfajoknál, ahol a körülölelő kép tényleg többletélményt ad – gondoljunk csak a horrorfilmekre… A Cinema City előrejelzése szerint biztosan nézhető lesz majd ScreenX-ben az Alita: A harc angyala, a Shazam és a Marvel Kapitány is.

 

 

 

 

 

De nem csupán a még több és még nagyobb képernyő jelenthet extra élményt. Ha csak a komfortra gondolunk, akkor eszünkbe juthatnak a VIP-termek állítható, lábtartós foteljei és pezsgős büféasztalai, vagy – beállítottságtól függően – az ágymozik, ahol párunkkal egy franciaágy kényelméből követhetjük a történéseket. Ilyen megoldást Magyarországon elsőként 2014-ben a Buda Entertainment & Gastro mozijában kínáltak.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin JÁRMŰIPAR című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!