Home»Kult»Lehasznált életcuccok – beszámoló Bukta Imre-kiállításáról

Lehasznált életcuccok – beszámoló Bukta Imre-kiállításáról

9
Shares
Pinterest Google+

Bukta Imre különös, egyéni szemléletű és sugárzású műveket alkotó festő, a „mezőgazdaság művésze”, aki az átalakulás után a még vegetáló paraszti létezésmód és kultúra jelenségvilágát viszi vászonra. Munkáiban szó sincs folklórról, sem népművészetről vagy a végérvényesen múltba veszett paraszti hagyomány újraértelmezéséről, még csak az agrárkultúra frissítésére tett bizonytalan kísérletekről sem. Hanem a való világról: elmúlásról, kacattá vált, kidobott holmikról, végkiárusításról, lomtalanításról.

Korábbi képein Buktát a falusi környezetben élő, a természettel szoros kapcsolatban lévő, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalatoskodó, fizikai munkát kifejtő, hagyományos eszközökkel és új gépekkel dolgozó ember érdekelte. Festményeit a mívesség és az elnagyolt megmunkálás együttes alkalmazása jellemezte, az aprólékosan kidolgozott részletek mellett elmosódott motívumok tűntek fel. És lassú történések hangulata, elnyújtott állapotok atmoszférája lengte át.

A Kés konyhaszekrénnyel eladó címmel nyílt kiállításának képei ugyan megtartották ezt a kompozíciós alapvonást, de amióta visszaköltözött Mezőszemerére, a festményei témája a hazai társadalom peremvidéke; az, ahol dacosan megállt az idő. Nem konkrét szociális tereprajzot mutat, nem ítél és nem moralizál, azon felülemelkedik, sokkal inkább egy magába záródó világ hangulatát mutatja.  

Bukta Imre Kés konyhaszekrénnyel eladó című festménye

Zöld, a múlt századból itt maradt, már feleslegessé vált konyhaszekrény, előlapján ott felejtett késsel, és egy kiöregedett (üzemzavaros?) villany/gáztűzhely árválkodik a távoli háztól jóval arrébb, a fekete földes senki földjén. Eladó, de ahogy az erdő szélén, a mögöttes zöld pázsiton túl is kínálják magukat a konyha hajdani darabjai, az biztos, hogy a tulajdonosuknak nem kellenek, meg akar szabadulni tőlük, vegye-vigye, aki akarja a Kés konyhaszekrénnyel eladó kiállításcím-adó festményen. Hajaz egy Jófogásra feltett képre… A természet él, a tárgyak halnak… Közvetlenül a zöld ablakos ház elé kihajított kacatok a Tolcsvai udvar I.-en virtigli lomtalanítási hangulatot árasztanak, olyan használhatatlan a drótspulni, a fejre állított ágykanapé, hogy profi lomosok messze elkerülik.

Mély, szimbolikus jelentésű a Romantika eladó egyes szoba és Romantika kettes szoba: a hatvanas évek szobabútordizájnja városi kivitelben lakótelepi, falusiban egyensátortetős nappalijának berendezése; az egyesen faliszekrény, dohányzóasztal, piros huzatú szék, kihúzható kanapé és gázradiátor, a kettesen dettó, a háttérben, vélhetőleg a kor topos márkájú (Videoton, Orion) tévékészüléke egy kis, fehér abrosszal leterített szekrénykén.

Bukta Imre Romantika eladó – kettes szoba című festménye

Alighanem lakott mindkét szoba, de mintha hosszú időre elhagyták volna a lakói, annyira magányos, annyira magára maradt… – hol volt, hol nem volt romantika. Eladó. Mint ahogy a ház sarka és egy vaskos cölöp közé, vadderűsen burjánzó gizgaz fölé kifeszített, sárga és narancsszínű pokróc két, felfordított talicska társaságában a Száradó pokróc című festményen.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin NŐI ERŐK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

„Egy jó nagyot unatkozni…”

Következő cikk

„Amikor belül elveszíted magad, akkor minden megy vele”