2025 őszén hetekig úgy tűnt, vége Magyarország legismertebb fesztiváljának. Mostanra hivatalos: Gerendai Károly visszavette a Szigetet, elindul a jegyértékesítés, és már a 2026-os dátum is ki van tűzve. A háttérben azonban – állítása szerint – politikai leszámolás és karaktergyilkosság zajlik körülötte.

Külföldi tulaj kiszáll, bizonytalan jövő

Október közepén derült ki, hogy a luxemburgi Superstruct Entertainment – amelyet 2023-ban vásárolt fel az amerikai KKR – nem vállal több kockázatot Magyarországon, és kivonul a Szigetből. A korábbi évek milliárdos veszteségei után a cég kezdeményezte a fővárossal kötött megállapodás felmondását, és bejelentette: nem szervez többet Szigetet, ahogy korábban a Volt és a Balaton Sound is megszűnt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bizonytalanság idején lépett elő újra az alapító. Gerendai Károly még 2020-ban az eladást követően magazinunknak adott interjújában arról beszélt: ha a fesztivál valaha bajba kerülne, visszatérne.

„Ha olyan helyzetbe kerülne a fesztivál, hogy megint meg kellene menteni, valószínűleg igen. De ez egy nagyon nehéz döntés lenne” – fogalmazott akkor. Most pontosan ez a helyzet állt elő.

Közgyűlési káosz – „este nincs Sziget”

A Sziget alapítói visszatéréséhez azonban új, hosszú távú területhasználati szerződés kellett. Ez hetekig nem kapott többséget a Fővárosi Közgyűlésben. Október 29-én végül ismét a testület elé került a fesztivál megmentését szolgáló javaslat, de hiába mondta minden frakció, hogy fontosnak tartják a Szigetet, a voksolásnál a Fidesz és a Tisza Párt képviselői tartózkodtak – így a javaslat elbukott.

Aznap este már arról beszélt mindenki: 2025-ben nem lesz Sziget, sőt a fesztivál végleg eltűnhet. Gerendai letörve távozott, és – ahogy most fogalmaz – legalább annyi kiderült: sem a Fideszhez, sem a Tiszához nem tartozik.

Ez az érzés összecseng korábbi szavaival:

„Próbálok vigyázni, hogy sehova se legyek besorolható… nem tudok azzal azonosulni, amit ma liberálisnak neveznek Magyarországon.” Már nyáron hangsúlyozta politikai függetlenségét, így számára különösen abszurdnak hatott, ahogyan a közgyűlési káosz után beállították.

Éjszakai üzenet, reggeli alku, látványos fordulat

A közgyűlési döntés utáni felháborodás villámgyorsan elárasztotta a közösségi médiát – különösen a fiatalok körében. Gerendai szerint ez vezetett ahhoz, hogy még az éjszaka Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke üzent, és másnap reggelre találkozót kezdeményezett.

A megbeszélésen két pontban egyeztek meg: a Sziget Zrt. a korábban javasolt hét év helyett három év alatt fizeti vissza a fővárosi kedvezményt, a diákkedvezmény pedig minden magyar diáknak jár, nemcsak a budapestieknek. Csütörtökön Magyar Péter már közös szelfivel jelentette be, hogy „jövőre találkoznak a Szigeten”. Karácsony Gergely jelezte: a politikai alku megszületett, a szervezés és a jegyértékesítés elindulhat.

Beindul a karaktergyilkosság

Gerendai ekkor még úgy érezte, sikerült „kinyitni a bezárt kaput”. Másnapra azonban – állítása szerint – „beindult a hazugsággyár”. Kormányoldali médiumok arról írtak, hogy ő a Tisza háttérembere, finanszírozója, és a Sziget-megállapodás csupán ürügy „állami milliárdok lenyúlására”.

„Gusztustalanul próbálták úgy beállítani, mintha én rendeltem volna magamhoz Magyar Pétert, és utasítanám, mit szavazzon. Ha ez igaz lenne, akkor a kormányt is én irányítanám” – mondta. Abszurdnak tartja, hogy épp a NER-barát média vádolja közpénzlenyúlással, amikor „a Sziget az elmúlt nyolc évben egy fillér támogatást sem kapott”.

A támadások másik vonala a nyári Kneecap-ügyet elevenítette fel, amely kapcsán Gerendai már korábban elmondta: egy botrányos koncepció alapján próbálták összemosni őt politikai szereplőkkel és átláthatatlan érdekekkel.

Hivatalos: Gerendai visszaveszi a Szigetet

November 4-én délelőtt hivatalosan is bejelentették: a Superstruct Entertainment eladta részesedését, a Sziget Zrt.-t pedig ismét Gerendai Károly veszi át, aki stratégiai vezetőként tér vissza. Kádár Tamás vezérigazgató marad a napi működés élén, és – Gerendai szavaival – „a következő hetekben alakul a tulajdonosi szerkezet, a menedzsment mellett a nagyobb alvállalkozókkal és partnerekkel is egyeztetünk.”

Elsőként a Budapest Park csatlakozik szakmai befektetőként. A Park alapítója, Pálffy András szerint mindkét márka megőrzi autonómiáját, mégis szinergiákra épülő, jövőálló együttműködés jön létre. Ez a fajta maximalista hozzáállás ismerős lehet Gerendaitól: a nyári interjúban így fogalmazott saját szemléletéről: „Mindig igyekeztem magasra tenni a lécet… olyasmit csinálni, amit előttem más még nem csinált.”

A fővárosi frakciók pozitív állásfoglalása után elhárultak a jogi akadályok: a Sziget hosszú távú területbérleti engedélyt kapott. A szervezők pedig bejelentették: a 2026-os Sziget Fesztivált hivatalosan 2026. augusztus 11–15. között rendezik meg. A dátum először a fesztivál frissen közzétett aftermovie-jának végén jelent meg, majd a Sziget Zrt. megerősítette. Hamarosan indul a jegyértékesítés, elsőként egy 48 órás, tavalyi árú elővételi akcióval.

„Gyerekemnek érzem a Szigetet”

Gerendai most úgy fogalmaz: másfél hónappal ezelőtt még nem gondolta, hogy ismét rajta múlik a fesztivál léte.

„Komoly anyagi és szakmai kockázatot vállalok, át kell alakítanom az életemet, és egy csomó olyan nyűgöt a nyakamba veszek, ami a hátam közepére sem hiányzott. De a Szigetet a gyerekemnek érzem, és most segítségre szorul.”

Ezt az attitűdöt évek óta következetesen vallja. A korábbi interjúnkban úgy fogalmazott: „Bármi, amibe belefogtam, az az érdeklődésemhez közel álló dolog volt… mondhatni, pénz nélkül is csináltam volna.” „Nem akarok senkihez tartozni, se Fideszhez, se Tiszához. Egy dolgot akartam: újranyitni az előző este bezárt kaput, és megadni az esélyt, hogy megmaradjon a fesztivál. Ha ezért cserébe engem kell főösszeesküvőnek kikiáltani, azt már nehezen viselem – de ha a végén lesz Sziget, talán még ezt is kibírom.”