A könnyű haszongépjárművek kulcsszerepet töltenek be a modern logisztikai rendszerekben. Széles körben alkalmazzák őket áruk kiszállítására szupermarketek, üzletek és különböző szolgáltatóközpontok számára. Számos esetben ezek a járművek hűtött vagy fagyasztott árut szállítanak, ami különösen intenzív használatot jelent.

A napi több kiszállítási ciklus, a hosszú üzemidő, nagy megtett távolságok, folyamatos rendelkezésre állási igény mind olyan paraméterek amelyek komoly kihívások elé állítják a fejlesztőket. Ebben a felhasználási környezetben az energia-utántöltés sebessége kiemelten fontos, hiszen közvetlenül befolyásolja a járművek napi kihasználhatóságát és az üzemeltetési hatékonyságot. A hidrogén technológia autóiparban való felhasználásban az egyik úttörő szereplő a Toyota szerint a hidrogéntechnológia ezen a területen jelentős előnyöket kínálhat. A nagy energiasűrűségű üzemanyag alkalmazásával a járművek gyorsabban tankolhatók, mint a hagyományos akkumulátoros elektromos modellek, alacsony zajszint mellett működnek, használat közben nem bocsátanak ki CO₂-t, kisebb környezeti terhelést jelenthetnek

Mindez különösen előnyös lehet a nagy futásteljesítményű, intenzív igénybevételű haszongépjárművek esetében, de a szélesebb körű elterjedés egyik kulcsa a költségek csökkentése. Emlékszem amikor az első magyarországi olyan benzinkutat átadták ahol folyékony hidrogént lehet tankolni utcai autóba, még kb 1,5 milliárd forint volt a telepítés költsége. Szóval azt biztosan kijelenthetjük, hogy az üzemanyagcellás technológia elterjedésének egyik legnagyobb kihívása továbbra is a magas költségszint.

Ezen probléma megoldására ésszerű ötletnek tűnik, ha több gyártó fog össze, és közösen fejlesztenek olyna megoldásokat amelyet később mindenki szabványosítva tud használni. Tökéletes példa erre az Isuzu és a Toyota együttműködése, ahol a két vállalat különböző területeken dolgozik a fejlesztéseken de még is egy cél érdekében.

Az Isuzu feladatai a gyártási folyamatok optimalizálása és a karosszéria konstrukciójának továbbfejlesztése, míg a Toyota feladatai a szerkezeti megoldások fejlesztése, gyártási technológiák finomítása és az üzemanyagcellás rendszer továbbfejlesztése. A közös cél a technológia hozzáférhetőbbé tétele és a működési költségek további csökkentése, valamint olyan funkcionalitás és üzembiztonság elérése, amely megfelel a haszongépjárművek intenzív használatából adódó elvárásoknak. A projekt nemcsak a logisztikai piac növekvő igényeire reagál, hanem egy újabb lépést jelent a hidrogénalapú társadalom kialakítása felé is.