Az egészséghez való viszony az elmúlt években érezhetően átalakult: ma már egyre többen gondolkodnak úgy a saját fizikai és mentális állapotukról, mint valamiről, amit nem elég „helyrehozni”, amikor baj van, hanem folyamatosan karban is kell tartani. A wellbeing, a prevenció és a regeneráció ezért fokozatosan kilépett a trendkifejezések világából, és a mindennapi élet részévé vált.

A változás nemcsak benyomás szintjén érzékelhető, ugyanis a Global Wellness Institute adatai szerint a globális wellnessgazdaság 2023-ban elérte a 6,3 billió dollárt, és várhatóan közel 9 billió dollárra nő 2028-ra. Ez a növekedés jól mutatja, hogy a testi-lelki egyensúly és az egészségmegőrzés ma már nem csupán egy szűk rétegigény, sokkal inkább tömegesen megjelenő szükséglet. Európában ugyanakkor továbbra is ellentmondásos a kép, a European Commission 2022-es felmérése szerint az európaiak 45%-a egyáltalán nem sportol, miközben 38% legalább heti rendszerességgel mozog. A Eurostat adatai alapján a lakosság körülbelül egyharmada éri el a heti 150 perc ajánlott fizikai aktivitást, amelyet a World Health Organization a minimumként határoz meg.

Magyarországon is hasonló kettősség rajzolódik ki, az Eurostat szerint ugyan nőtt azok aránya, akik legalább hetente egyszer mozognak, de az OECD és az EU közös egészségügyi jelentése alapján a lakosság 33%-a elhízott, és mindössze 8% fogyaszt naponta elegendő zöldséget és gyümölcsöt. Vagyis a tudatosság erősödik, a mindennapi szokások azonban sok esetben még nem követik ezt. „A mindennapokban is nagyon jól látszik ez a trend, ugyanis sokan szeretnének tudatosabban élni, de közben az életmódjuk továbbra is ülőmunkához, stresszhez és kevés mozgáshoz kötődik. Ez a kettősség az, ami miatt egyre nagyobb igény jelenik meg a regenerációra és a megelőzésre” – foglalta össze a Physio Trend.

Amikor a mindennapi élet válik a legnagyobb terheléssé

A pandémia is ráerősített erre a kettősségre. Az European Commission összefoglalója szerint a COVID-időszak alatt az európaiak közel fele csökkentette a fizikai aktivitását vagy teljesen abbahagyta azt. Ez a háttér jól magyarázza, miért kerül ma egyre nagyobb fókuszba a regeneráció és az állapotmegőrzés. A EU-OSHA szerint a hosszan tartó ülés és a statikus testhelyzet ma már az egyik legfontosabb munkahelyi egészségügyi kockázat Európában. A mozgásszervi problémák hátterében így egyre kevésbé a klasszikus fizikai megterhelés, sokkal inkább a hétköznapi életforma áll. A napi több órás ülés  legyen szó irodai munkáról, autóvezetésről vagy képernyő előtt töltött időről  hosszú távon a nyaki, vállövi és deréktáji panaszok egyik leggyakoribb forrásává vált.

Ebben a környezetben jelenik meg egy újfajta szemlélet a szolgáltatások iránt is. A Physio Trend tapasztalatai szerint egyre többen nem kizárólag fájdalom esetén keresnek fel kezeléseket, hanem megelőzés, állapotjavítás és rendszeres karbantartás céljából. „A legtöbben nem egy konkrét eseményhez kötik a problémát, hanem azt érzik, hogy egyszerűen romlik a közérzetük vagy a mozgásuk minősége. Ilyenkor már nem egy tünetre keresnek megoldást, hanem azt szeretnék megérteni, hogyan tudják hosszabb távon jobban működtetni a testüket.” A Physiotrend működése is alkalmazkodik ehhez a megközelítéshez a masszázs, a gyógytorna, a fizioterápiás kezelések és a sportrehabilitáció egymást kiegészítő eszközökként jelennek meg, amelyek a mozgásszervi problémák kezelését és megelőzését egyaránt támogatják.

A mozgáshoz való szezonális visszatérés új felismeréseket hoz

A tavaszi és nyári időszak különösen ráerősít erre a jelenségre, hiszen ahogyan nő a mozgáskedv és a szabadtéri aktivitás, egyre többen szembesülnek azzal, hogy a terhelhetőség fenntartásához nem elég pusztán visszatérni a mozgáshoz. A fokozatosság mellett a regeneráció és a mobilitás tudatos beépítése is egyre fontosabbá válik. A szakértők szerint a következő évek egyik kulcskérdése az lehet, hogy ez a szemlélet mennyire válik általánossá. A World Health Organization becslése szerint ha az európai lakosság elérné az ajánlott fizikai aktivitási szintet, 2050-ig több mint 11 millió nem fertőző betegség lenne megelőzhető. Mindez azt mutatja, hogy a regeneráció, a mozgás és az állapotmegőrzés egyre inkább alapvető egészségügyi és társadalmi tényezővé válik. A wellbeing annak a része, ahogyan ma egyre többen próbálják újragondolni a mindennapi működésüket.