A dolgok internete a hozzá nem értők, illetve a technológiai világban kevésbé járatosak számára talán érthetetlennek tűnik. Pedig az Internet of Things, rövidebb nevén IoT a jövőnket komolyan befolyásoló tényező lehet, már amennyiben engedünk a megállíthatatlanul hömpölygő fejlődésnek, és kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az összekapcsolt mobiltelefonok, órák, táblagépek, laptopok, intelligens asszisztensek és a további számtalan eszköz a világhálót és egyszersmind a bolygónk működését is egy magasabb szintre emelhetik. Hogy képet nyújtsunk, és tisztább megvilágításba helyezzük az IoT-t, Damsa Andreit, a JátékosLét Kutatóközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

Azt már megszokhatták a Business Class Magazin olvasói, hogy lapunk, sok egyéb más mellett, napjaink technológiai – mondhatnánk úgy is, hogy a negyedik, digitális ipari forradalom – témáit is górcső alá veszi. A robotika, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia, a közösségi gazdaság, és még sorolhatnánk, már terítékre került a korábbi számokban, most viszont a Big Datáról „emlékezünk” meg.

Sokan még nem ocsúdtak fel a vizes-világbajnokság hatása alól, pedig a tengerentúlon egy hatalmas buli bontakozott ki az elmúlt napokban. A medencék helyett a ringben estek egymásnak a felek korántsem megszokott módon, ezzel újabb fejezetet nyitva a sporttörténelem enciklopédiájában.

Formálódik a mobiltelefon-piac, sorra jelennek meg a pár dolláros készülékek, továbbá vannak találmányok, amelyek kifejezetten az „okosőrületet” kívánják megakadályozni, és akkor még nem is beszéltünk az eltűnő roamingdíjakról. A szegmenst érintő dinamikákról a Vodafone-t, a vezetékes telefonpiacról az Invitelt kérdeztük.

Az Multi Level Marketing, ismertebb nevén MLM már az internet és a közösségi alkalmazások megjelenése előtt népszerűnek bizonyult a hálózatban gondolkodó vállalkozók számára. Mindazonáltal a hasonszőrű piramisjátékok még mindig szedik áldozataikat, az említett rendszerekről mérleget vontunk.

„vannak vidékek ahová nehezen vagy el sem ér a környezetvédelem” – írta meg a költő Kányádi Sándor a múlt század végén, amely mondat éppúgy aktuális napjainkban, mint akkor. A különbség csupán annyi, hogy a világ első számú hatalmának, az Egyesült Államok élén Donald Trump foglal helyet, akit egyértelműen nem ez a kérdés foglalkoztat leginkább, pedig a globális felmelegedésnek „kézzelfogható” bizonyítékai vannak, elég csak a múlt hónapok időjárására gondolni. A kérdést érintő politikai és gazdasági folyamatokról környezetvédelmi szervezetekkel és energia-szakértőkkel beszélgettünk.

Reggel, felkelés után egy presszókávé, délután, az ebédhez egy cukormentes kóla, este a buli előtt egy tuttifrutti ízesítésű energiaital. Ismerős sorrend? A koffeintartalmú italok a mindennapjaink részévé váltak, melynek következtében az iparág cégei elé rengetek kiaknázatlan lehetőség tárult – vannak, akik a világuralomra törnek, és vannak, akik új vizekre eveznek. Górcső alá vettük, többek között a Starbucksot, a Coca-Colát, illetve a Red Bullt.

A kormány megemeli a reklámadót, a reklámszennyezettségre hivatkozva, amellyel bedöntheti a plakátpiacot, ám eközben tömeges mértékű az állami hirdetések országos megjelenése. Végignéztük a közelmúlt eseményeit, továbbá arra kerestük a választ, hogy miért ölik egymást a pártok és a cégek a megjelenésért.

Szöcskesteak, növényi hamburger, nyomtatott ételek, mamofánt és ember-disznó hibrid – ha valaki ezeket pár éve felsorolja egy társaságban, akkor rögtön egy egyesült államokbeli, felnőtteknek készített rajzfilmre asszociáltunk volna, pedig napjainkban ez a valóság, és nem fikció. Írásunkban a jövő ételei és gyógymódjai (többek között a génmódosítás) kerülnek terítékre, amelyek megannyi kérdést és feszültséget vonnak maguk után.

„A Marson nem élnek űrlények, mert nincs rajta levegő. Úgy is hívják, hogy vörös bolygó, mert ahogyan én szőke hajúnak születtem, ő vörösnek. Vagyis én kopasznak születtem, de aztán kinőtt a hajam” – mesélte el ismereteit az égitesttel, és saját külső jegyeivel kapcsolatban egy középső csoportos óvodás, akinek tájékozottsága a kérdésben, valljuk be, sok felnőttével azonos. Annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtassunk, megkerestük Sik András Mars-kutatót, hogy a planétával és a közelmúltban történt űrkutatási felfedezésekkel kapcsolatban faggassuk.