„Mi nem hanghordozókat, hanem hangulathordozókat árulunk”, „előfordul, hogy az összekötő szövegek fontosabbak, mint maguk a dalok”, „vastag könyvet lehetne írni azokról a szaftos titkokról, amiket tudok”, „ha bejön ide egy előadó, és nem látom rajta azt, hogy kicsit őrült, kicsit dinka, akkor nem tudok vele mit kezdeni, mert könyvelőnk az van”. Ilyen és ehhez hasonló aranyköpések hangzottak el a Joós Istvánnal készült interjúnk során, akinek a keze alatt olyan könnyűzenei sztárok, zenekarok fordultak meg, mint például Majka, a Rapülők, az Edda, Zséda, Zámbó Jimmy, a Magna Cum Laude és a Wellhello. Szóba került a cenzúra, az alkohol- és drogproblémák, valamint a sztárgázsik is.

A gasztronómiában és a filmiparban hazánk megtalálta az elmúlt években a helyét, viszont a könnyűzenében van még hova fejlődni, pedig vannak ígéretes előadók – véli Bajnai, aki bízik abban, hogy az új kulturális államtitkár sokat tesz majd ezért a területért is. Számunkban Joós István, a Magneoton kiadó vezérigazgatója elmondja a véleményét a tavalyi év legmegosztóbb NKA-támogatásáról, a kollégiumvezetőt erről is kérdeztük. Szóba került még a fesztiválszezon, a retró zene „jövője”, illetve hogy miért fontos elmennünk lottózni.

Nem nagyon van még egy olyan, fizikai játékot gyártó vállalat, amely a dán társaságéhoz mérhető, töretlen népszerűséggel van jelen egy elsősorban gyerekeknek szánt piacon. A legó mindig vonzó lesz az 5-7 évesek körében, hiszen az építőjáték révén viszonylag egyszerűen tudják kamatoztatni a kreativitásukat. Ugyanakkor korántsem csak erről van szó, hiszen feltehetőleg nem sokan tudják, hogy a cég már 1998 óta foglalkozik robotikával. Sipos Judittal, a LEGO Csoport magyarországi ügyvezető igazgatójával márkaépítésről, oktatásról, valamint a fenntarthatóságról is beszélgettünk, hiszen a játék elemei alapvetően műanyagból készülnek, de szóba került az IKEA-val köttetett titokzatos együttműködésük is.

Nehéz úgy Magyarországon környezetvédelmi aktivizmust építeni, hogy nem lehet önkénteseket alkalmazni – számol be Dömölki Judit és Takács Emőke, akik az Európai Szolidaritási Testület berkein belül olasz partnerekkel igyekeznek tisztábbá tenni a Pó, illetve a Duna folyókat. A VisPO projekt munkatársaival a szelektív hulladékgyűjtésről, a szervezet működéséről beszélgettünk, valamint arról, hogy miért lenne érdemes a fiataloknak a karrierjük megkezdése előtt társadalmi, és nem diákmunkában dolgozniuk.

Az embereken múlik, hogy a multinacionális vállalatokat és a kormányokat mekkora nyomás alá helyezik, ma már a fenntarthatóság komoly elvárás, állítja Schmidt Hajnalka, a Greenpeace Magyarország ügyvezetője. A szakemberrel a Stop Sorosról, a labdarúgó-világbajnokság következtében legyilkolt kutyatömegekről, a kávékapszulák feleslegességéről, valamint a szervezet eredményeiről beszélgettünk.

A június elsejétől kinevezett szakember több mint 15 éve került a vállalathoz, első megbízatása egy üzleti modell összeállítása volt egy távközlési szolgáltatónak, onnan küzdötte fel magát a nemzetközi státuszig. Véleménye szerint sok esetben a cégek biztonságos működése – GDPR ide vagy oda – a szerencse függvénye volt, továbbá úgy véli, hogy nyolcévnyi átlagfizetésünket kellene félretennünk ahhoz, hogy egy 70 négyzetméteres lakást vegyünk magunknak, valamint a CSOK önmagában nem elég arra, hogy minden társadalmi réteg lakásnehézségét megoldja.

Belegondolni is nehéz, hogy a The Coca-Cola Company hány milliárd szomjazó állampolgárt elégít ki nap mint nap. Niklós László értékesítési gyakornokból lett a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, így a világ egyik legemblematikusabb márkájának magyarországi első embere is. Műanyagszennyezésről, egészségtudatosabb életmódról, marketingről és a konkurenciáról beszélgettünk vele, valamint megkérdeztük azt is, hogy mennyire kell tartanunk a hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékektől.

Ha nem vesszük a lokális politikai mozgásokat, a szabadkereskedelem okozta feszültségeket, akkor is vannak olyan szférák, amelyek az átlagosnál megosztóbbak. A dohányipar ilyen. Orosz Zoltán közel 26 éve kezdett a konszern berkein belül tevékenykedni, és nem a Pécsi Dohánygyár vezetése volt az egyetlen nagyszabású feladat, amelyet rábíztak. Megjárta Londont, Svájcot, Szaúd-Arábiát – és ki tudja még, mi mindent. A dohányzási szokásairól, a törvényekről, a konkurenciáról beszélgettünk, valamint megtudtuk azt is, hogy miképpen lehet marketingtevékenységet végezi egy olyan cégnél, amelynél tilos a reklám.

Európában a közelmúltban kezdték el megvetni lábukat a tengerentúlon népszerű csapatsportok és „játékok”, így az NFL-hez hasonlóan a kevert harcművészet is megérkezett az öreg kontinensre. A világ egyik piacvezető MMA-szervezete, a Bellator már harmadik rendezvényét bonyolítja Budapesten; az egyik főszervezővel, Pap Vilmossal beszélgettünk jelenről és jövőről, Conor McGregorról, a magyar versenyzőkről, valamint a sportág legnagyobb nemzetközi képviselőjéről, az Ultimate Fighting Championshipről (UFC).

A szigetországot megjárt, többszörös válogatott labdarúgó nem számít könnyű mérkőzésekre a szezon végén, véleménye szerint Georges Leekensszel türelmesnek kell lennünk, és megérti Nemanja Nikolics döntését, aki többet nem húzza fel a piros-fehér-zöld mezt. Gera Zoltánnal az NB1-ről, a West Bromról, a Fulhamről, a stadionokról, illetve a jövőjéről beszélgettünk – ez utóbbiról szerinte majd az élet fog dönteni.