Az Aranyélet harmadik évadában nagyon sok további karakter kap fontos szerepet. Ezek az alakok az eddigieknél jobban befolyásolják a Miklósi család történetét és életét. Gáll Feri (Végh Zsolt) ott van Attila mellett, és kiderül, hogy még több titkot rejteget, mint gondoltuk. Bianka, a lánya immár Márk vagány, ravasz és magabiztos barátnőjeként jelenik meg (a harmadik évadban a szerepet Staub Viktória vette át). Zebegényi Géza (Rajkai Zoltán), az ügyész Mirával nyomoz a család titkai, ügyei után, és ki tudja, hogy mi lesz ennek a kapcsolatnak a vége. Jakab Erika főhadnagy (Danis Lídia) is folyamatos kapcsolatban van Mirával – a szigorú, olykor szadistának tűnő rendőrnő alakja érzékeny színezetet kap, amikor fény derül egy titkára. Fontos szerep jut a Janka mögött álló, „klasszikus korrupt” Boros Zsuzsa államtitkárnak (Fullajtár Andrea), akinek gyászoló anyaként szintén megmutatkozik az emberi oldala. Feltűnik több teljesen új szereplő is, az egyik ilyen az igazságért harcoló, szentvázsonyi főszerkesztő, Barbara (Bakonyi Csilla), aki érdekes kapcsolatba kerül Attilával. Az Aranyélet színészei meséltek nekünk.

Ha az Aranyélet harmadik évadát a Miklósi család viszonylatában vizsgáljuk, általánosságban mondhatjuk azt, hogy a család mindegyik tagja megérett. A szereplők külön-külön, de családként is biztosabb lábakon állnak. Különböző életkorban és -szakaszban, de mindenki végigjárja a felnőtté válás kálváriáját. A gyerekeknél ez inkább az elszakadásban, függetlenedésben mutatkozik meg (Mira önálló akciói, összeköltözése Zebegényi Gézával; Márk saját vállalkozása, Biankával való kapcsolata). A szülőknél az érési folyamatot a külső tényezők befolyásolják – egyszerűen elkerülhetetlen, hogy döntéseiket jobban átgondolják, hiszen Jankából polgármester, Attilából pedig nagyvállalkozó lesz. Ám ez a „menőség” nemcsak Miklósiékat, hanem az őket alakító színészeket is jellemzi. Két évad alatt hatalmas népszerűségre tettek szert, és talán nem túlzás úgy emlegetni őket, mint: Thuróczy Szabolcs, Ónodi Eszter, Olasz Renátó, Döbrösi Laura – az Aranyélet sztárjai. De mit szólnak ehhez ők? Hogyan élték meg a harmadik évadot és a karakterük fejlődését? Milyen a személyes viszonyuk a szerepükhöz, és az mennyire került közel hozzájuk? Az Aranyélet-család mesélt nekünk.

Már gyerekkorom meghatározó élménye volt egy figura, aki fehér öltönyben és kalapban ugrál egy színpadon, körülötte fúvósok és más muzsikusok, akik olyan lüktetésű zenét játszanak, amelytől egyből táncolni támad kedvem. Akkor még nem tudtam, hogy az illető KRSA, azaz Tóth Kristóf, a Pannonia Allstars Ska Orchestra (röviden PASO) frontembere. A korábban több zenekarban is dobosként játszó MC-énekes egyik célkitűzése az volt, hogy a jamaicai ska műfajt megismertesse az itthoni közönséggel. Az idén tizenöt éves PASO sikere magáért beszél – ősszel egy big banddel lépnek színpadra, és a gyerekműsorprojektjük is beindulni látszik. Más kérdés, hogy a ska mennyire vált népszerűvé itthon – sok minden más mellett erről is beszélgettünk KRSA-val, aki ezúttal „civilben” jelent meg, a fehér szett nélkül.

A Művészetek Völgye hazánk egyik legrégebbi és legsokszínűbb összművészeti fesztiválja, az idei már a huszonnyolcadik lesz. A Márta István alapította rendezvény a csaknem harminc év alatt rengeteg változáson ment keresztül, de a legjelentősebb a 2013-as „megújulás” volt. Idén a sokak által csak Kapolcsnak hívott fesztivál másik két helyszíne ismét Taliándörögd és Vigántpetend lesz. A Művészetek Völgye megújulásáról, megítéléséről, a korábbi pénzügyi nehézségekről és még sok minden másról Oszkó-Jakab Natália programigazgatóval beszélgettem.

A népszerű írót és feleségét, Péterfy-Novák Évát 2017 őszén hívták meg a kínai Lu Xun Akadémiára – egy hónapos utazásukról ketten írtak egy nagyon izgalmas útinaplót, amely az idén jelent meg kötetként. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatójával többek között a kiadók helyzetéről, a kínai utazásról, a közös írásról, a kínai és a magyar mentalitásról és a Kitömött barbár aktualitásáról is beszélgettünk.

Kora reggel az igazgató úrral együtt érkezünk a Nemzeti Színház tágas, kényelmes, teleplakátolt, kék szőnyeggel borított irodájába, ahonnan csodás panoráma tárul elénk. Miután Vidnyánszky Attila kávéval és csokoládéval kínál minket, elhelyezkedünk a kényelmes fotelekben, és beszélgetni kezdünk – miről másról, mint a Nemzeti Színházról, Beregszászról, apa és fia szakmai kapcsolatáról, közösségről, társulatról, színházi nyelvekről, a kritika megítéléséről vagy a nézők szeretetéről. Vidnyánszky Attilát és színházát kezdetben sok politikai támadás érte, a kétes megítélésű intézménynek ma markáns törzsközönsége van, az igazgató által képviselt színházi nyelv pedig magáért beszél. Aki kíváncsi, nézze meg a Nemzeti előadásait, vagy járjon el az itt meghonosított, egyre nívósabb MITEM (Madách International Theatre Meeting, magyarul Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) fesztiválra. Az igazgatói címet idén újabb öt évre elnyerő rendező-igazgatóval beszélgettünk.

A rendkívül elfoglalt színész-rendező-színházigazgatóval, aki immáron tizenhét éve vezeti a kezdetekben Madách Kamara néven ismert mostani Örkény Színházat, második emeleti irodájában találkozom, ahol a falon az édesapja által rajzolt térkép lóg, az ablakból pedig a Károly körútra lehet kibámulni. Az igazgató úr felhívja a figyelmem, hogy sosincs megelégedve a vele készült beszélgetések írásban való visszaadásával, de ez talán az ő hibája. Így innen el is tudjuk indítani a mostani beszélgetést, mely az Örkény Színház társulatát, a Terápia című sorozatban való szereplést, a színház jelentőségét és a repertoár koncepcióját is érinti.

Ahogy később Ricsi is elmondja, a kutya valóban föloldja azt a kezdeti zavart, ami a mozgássérültekkel szemben kialakulhat. Tesla, aki egy óriás uszkár és egy border collie szerelemgyereke, azonnal elvonja nemcsak kutyabarát fotós kollégánk, Kiss András figyelmét, hanem az enyémet is. Az engedelmes, okos négylábú Ricsi egyik jelenlegi segítőkutyája. A ParAgility sportág egyik létrehozójával, segítőkutya-kiképzővel és a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület elnökével a kutyás sportról és annak hatásairól, a mozgássérültekkel való kommunikációról, kutyakiképzésről, valamint a kutya és a mozgássérült között létrejövő viszonyról is beszélgettünk, amellett, hogy megnézhettük, hogyan segít a gazdájának Tesla egy füles kosár szállításában. Az ötszörös para-világbajnok ezen kívül még egy igaz történetekből álló kutyás mesekönyvet, illetve egy segítőkutyás naptárat is nekünk ajándékozott.

Április 11-én – József Attila születésnapja mellett – az egész magyar költészetet ünnepeljük. Ha nem is olvasunk nap mint nap verseket, illetve nem járunk gyakran felolvasóestekre vagy kötetbemutatókra, ez a nap kiváló alkalom arra, hogy mindezt megtegyük. Aki szemfüles volt, és kitartóan keresgélt, az 2018-ban is számos programot találhatott magának. Jómagam délután vettem be magam a fővárosba, a felhozatallal kapcsolatban vegyes érzéseim voltak – a következő hasábokon az olvasók ezekből az élményekből kaphatnak ízelítőt.

Vajon létezik ilyen jármű? Alighanem. Ugyanis áprilisban egy hajó rendületlenül úszik – immáron huszonöt éve fut ki a tengerre, és Titanicnak hívják. Ha erről a szóról mindenkinek James Cameron filmje ugrik be, jó úton jár, hiszen Budapest egyik legeklektikusabb filmfesztiváljáról van szó.