Bejegyzések innen:

Cross

Az autóipar abban (is) különbözik az olajipartól, hogy megvan benne a hajlandóság az innoválásra. Nem véletlen, hogy rengeteg erőforrást fektetnek a világ kormányai és multinacionális vállalatai abba, hogy minél zöldebb gazdasági infrastruktúrát hozzanak létre, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra minden gondunk megoldódik. Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok kifogyóban vannak, a bioüzemanyagok pedig nem készülhetnek olyan anyagokból, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. A kérdést a Porsche Hungária kommunikációs igazgatójával, Vérten Sándorral jártuk körbe.

Tavaly a magyar autóipar minden korábbi rekordot megdöntve 8500 milliárd forintos termelési értéket állított elő. Bár vannak még új beruházások, az utóbbi hónapokban a német és a kínai gazdaság lassulása kihat a hazai autógyártásra, mivel a termelés egy részét olyan országokba telepítik át, ahol még olcsóbb a munkaerő – mint például Spanyolországban vagy Lengyelországban –, így több leányvállalatnak tömeges elbocsátásokkal kell szembenéznie.

Az önvezető autókat fejlesztő társaság hatalmas támogatásokat kapott az elmúlt években, hogy a szolgáltatásait továbbfejlessze. Megkerestük a vállalatot, hogy megtudjuk, mire jutottak eddig.

Az Európai Unió megálljt parancsolt az olyan egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazásának, mint a szívószálak vagy a fültisztító és a keverőpálcikák. Kíváncsiak voltunk, hogy miképpen érinti ez a kereskedőket: a multik nem tétlenkednek, felvették a kesztyűt a műanyagok ellen, azonban egy általunk megkérdezett kkv képviselője szerint ezzel nincs minden megoldva.

Minden befektetésnek van kockázata a pénzpiacon, így az állampapíroknak is. A kérdés az, hogy melyik befektetési lehetőségnek mekkora a kockázata, és ezért cserébe milyen hozammal kalkulálhatunk. Az állampapírok alapvetően alacsony kockázatú befektetésnek számítanak, azonban ez nagyban függ attól, hogy melyik országnak kölcsönözünk az állampapír vásárlásával.

A 800 embert foglalkoztató cég, a Theranos értékét 10 milliárd dollárra becsülték 2014-ben. Négy évvel később egyenlő lett a nullával. A világ és a befektetők tudatos félrevezetése vagy a realitás teljes elvesztése állt a háttérben? Az esetet feldolgozó, az HBO GO-n nemrég megjelent dokumentumfilm, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben címmel arra keresi a választ, hogyan lehetett megalapozatlan tényekre, csupán üres ígéretekre építeni egy ekkora vállalkozást. Hogyan nyerhette el a 19 éves alapító, Elizabeth Holmes a befolyásos vezetők bizalmát? A végsőkig hitt a „világmegváltó küldetésben”, vagy csupán egy dollármilliárdos sikkasztás volt a Theranos-ügy?

Vannak kérdések, amelyek esetében szinte lehetetlen igazságot tenni – az állatkísérletek témaköre pont ilyen. Hiszen jogos elvárás, hogy 2019-ben ne „kínozzanak” állatokat a tudomány nevében, ugyanakkor be kell látni, hogy létfontosságú területeken sérülne a haladás, ha megválnánk ezektől a módszerektől. Mégis jó volna betiltani például a kozmetikai célú állatkísérleteket, amilyen gyorsan csak lehet. A kérdésben Kovács Dominikát, a Pécsi Tudományegyetem PhD-s hallgatóját, biológust kérdeztük. 

A mai világban körbevesz minket a technológia, hiszen szinte elképzelhetetlen, hogy ne használjunk akár munkához, akár szórakozáshoz valamilyen digitális eszközt. Mégis – vagy éppen ezért – elképesztő növekedés tapasztalható a hagyományos társasjátékok eladásaiban. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen okai lehetnek a növekedésnek, illetve megnézzük, milyen befektetési lehetőségeket kínál a társasjáték-iparág.

„A társadalom 4 százaléka szociopatákból áll, akik szívesen játszanak olyan játékkal, amelynek a főszereplője egy sorozatgyilkos, aki nőket erőszakol meg” – állítja a Rape Day névre keresztelt program kitalálója. A játék nagy port kavart, hiszen bekerült a legnagyobb online áruház kínálatába, ám végül a Steam betiltotta. Szakpszichológus segítségét kértük, hogy kiderítsük, milyen hatással lehet a társadalomra az erőszakos tartalmak terjedése.

Mindenkinek egyéni felelőssége van abban, hogy megvédje a földet, ugyanakkor látható, hogy a fiatal generációk jobban mozgolódnak ezen a fronton. De elég lehet a pontszerű demonstrációk és a látszólagos környezet- és egészségtudatosabb életmód ahhoz, hogy változás történjen a jövőben? A WWF, a CSAOSZ, az ÉFOSZ és a Levegő Munkacsoport szakembereit hívtuk segítségül, hogy megfejtsük, meddig erősödhetnek a zöld politikai mozgalmak a világban, és vajon értik-e az emberek a környezeti problémák azon összefüggéseit, amelyek végül minden emberre hatással lesznek.