Bejegyzések innen:

First Class

Többek szerint a Föld nevű bolygó ismert történelmének egyik leginnovatívabb és legérdekesebb elképzelése az emberi élet „megteremtése”, annak intellektuális és spirituális fejlődése, öntudatra ébredése és úgynevezett „történetszála”. Mások a valóságot szemlélve ezt az elméletet erősen vitatják.

Az emberi élet fontos és meghatározó eleme az alkotás, az új megismerése és a határok folyamatos tágítása. A nyughatatlanság és a kíváncsiság hajtóereje a felfedezések iránt érzett vágynak, amely új inspirációk és kezdeményezések megteremtője. Ezt a folyamatot, vagy annak végeredményét, innovációnak nevezzük.

Fintechcégek, mesterséges intelligencia, virtuális kriptovaluta. A pénzügyi innovációk és a startupok törekvése újragondolni az idáig ismert pénzügyi rendszereket és struktúrákat. A törekvéseket a pénzügyi instabilitás és a piaci kiszámíthatatlanság táplálja, de vajon felválthatják-e a jövőben a technológiai fejlődés eszközei a hagyományos rendszert?

Ahhoz, hogy valaki az Amerikai Egyesült Államok elnökévé váljon fontos, hogy kikezdhetetlen múltja, felkészült csapata és ügyes PR-osa legyen, valamint nem árt a jó fellépés, a meggyőzőkészség és egy erős szlogen sem. De ami mindezt felülírja és az utolsókból is elsőt csinálhat, az a pénz. Trump négymilliárd amerikai dollár boldog tulajdonosaként, Clinton kampányfinanszírozásának feléből, releváns politikai tapasztalat nélkül tudott választásokat nyerni 2016-ban.

A fő kérdés, hogy a sharing economy átalakíthatja-e a hétköznapjainkat? A következő évtizedben kiderülhet. Mindaddig, amíg a sharing economy legfontosabb eleme a kihasználatlan kapacitások és erőforrások hasznosítása, tehát amíg a felesleg dominál az értékesítésben, addig a megosztás is a felesleggel rendelkezők privilégiuma marad és nem éri el az alacsonyabb társadalmi rétegeket. Pedig talán ez lenne a valódi közösségi gondolkodás csúcsa.

A sahring economy még nem érte el a felfutás csúcsát, és a folyamatos technikai megújulás és az egyre izgalmasabb innovációs megoldások következtében azt is nehéz megítélni, hogy milyen hosszú távú prognózis várható. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint 2025-re 570 milliárd euróra, vagyis közel hússzorosára emelkedhet az új gazdasági modell legjelentősebb ágazatainak forgalma Európában. Elemzésük szerint kilenc uniós államban eddig 275 sharing economy típusú szervezet működik, a leggyorsabb növekedés pedig a háztartási szolgáltatások területén várható: itt 2025-re közel 50 százalékos lesz a várható jövedelemnövekedés.

Klímaváltozás, globális éhínség, menekültválság – a nagy problémákra csak úgy adhatunk érdemi választ, ha együttesen próbálunk fellépni, és közösen találjuk meg a megoldást, állítja Hovanyecz Tamás, a SocialFokus társalapítója. Azt is hozzáteszi, hogy a világot ugyanakkor nem lehet megváltoztatni, helyette alternatívákat kell teremteni. Ez hívta életre a SocialFokust is, amely a tudatos vállalkozásépítést tűzte zászlajára, valamint egy egészen új szervezeti struktúra megvalósítását, amelyre világszerte számos működő példa létezik már.

Bár a sharing economy lokális reakciókat kíván, fontos lehet a leglényegesebb alapelvek globális lefektetése. Ennek érdekében az Európai Bizottság a nyár folyamán bejelentette, hogy kidogoz egy működőképes szabályozási keretrendszert, amelyet az uniós tagállamok egységesen alkalmazhatnak. A brüsszeli döntéshozók szerint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés elősegítése pozitívan értékelendő, és a szolgáltatókat csak akkor indokolt működési, vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, ha ez elkerülhetetlen. A szabályozás azonban valóban szükséges lehet, hiszen a sahring economy cégeivel szemben az elsődleges probléma az adófizetés kikerülése. A cégek megjelenése ráadásul egy addig lokálisan működő, vagyis a helyi vállalatok által feltöltött piacot hamar globálissá tehet.

A sharing economy fogadtatása nemzetközileg teljesen eltérő képet mutat. Vannak úgynevezett smart cityk, amelyek nagyobb befogadókészséget mutatnak a technikai innovációk nyomán hódító startup cégekre, és üdvözlik a közösségi gondolkodást, míg más városvezetők aggódással figyelik a kevéssé szabályozott, és a piaci versenyben gyors felfutással hamar fontos szereplővé előlépő szolgáltatókat.

Az elmúlt pár évben jó néhány cég jött létre a sharing economy égisze alatt, és ezek között található néhány igazi sikertörténet. A legismertebb cégek között ott találjuk az Ubert, az Airbnb-t, a BlablaCart, a Spotify-t vagy a Kickstartert – hogy csak a legsikeresebbeket említsük. De számos kisebb vállalkozás ért el nagy eredményeket mindössze pár év alatt. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb sharing economy startupokat.