Bejegyzések innen:

First Class

Vajon mi kellene a hazai kkv-szektor felpörgetéséhez? Vajon komoly nemzetgazdasági szereplő Magyarországon a Prezi? Vajon, ha az ember Szegeden újságíró, akkor érdemben hozzá tud szólni az ország folyamataihoz? Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélgettünk egy nemrég napvilágot látott kutatás kapcsán, a „hozzáadott értékben” nem csalódtunk.

A vállalkozó családok szerepe a gazdaságban megkérdőjelezhetetlen, becslések szerint a családi vállalatok adják a magyar GDP közel felét. Ezeknél a vállalkozásoknál gyakori probléma a generációváltás folyamata, ami sokkal összetettebb kérdéskör annál, hogy úgy aposztrofáljuk: az apa átadja a fiának a cég irányítását. Mára egy külön szervezet is igyekszik támogatni ezt …

A 18 évvel ezelőtt megalapított Fabak kanizsai bútorgyár rohamos fejlődésével beírta magát a sikeres vállalkozók történelmébe. A több mint 80 család megélhetését biztosító vállalat alapítójával és vezetőjével, Németh Pál Leventével beszélgettünk a gyár fejlődéséről, tevékenységeiről, sikerekről és nehézségekről.

Az Aranycipó Kft. egy 1991-ben alapított családi vállalkozás, amely Pécsváradon indult, kezdetben hat fővel, meglehetősen szerény körülmények között. Ma már a dél-dunántúli régióban abszolút piacvezetőnek számítanak, termékeik országszerte megtalálhatóak a multinacionális cégek polcain, szakboltjaik pedig jelen vannak Baranyán kívül Győrben és Budapesten is. A családi vállalkozást jelenleg az alapítók gyermekei, az üzleti végzettségű Büki László és testvére, az élelmiszermérnökként végzett Büki Tamás vezetik szüleikkel közösen, így az Aranycipónál jelenleg is zajlik a generációváltás. A testvérpárt kérdeztük.

Van Magyarországon egy kis családi cég, amely a kilencvenes évek eleje óta szállítja az autóalkatrészeket a legnagyobb japán autógyárnak, és ahol egy sikeres exbírónő vette át a gyár vezetését, hogy családban maradjon a vállalat. Lássuk, hogyan lehet sikeres a generációváltás egy családi vállalkozás esetében!

Van annak valami diszkrét bája, amikor a főszerkesztő és a magazin fotósa reggel háromnegyed tízkor felkapaszkodik az etyeki Öreghegyre, mert borbirtokra az ember csak nem indulhat autóval. Tervünk beigazolódott, 11 órára már túl voltunk a vörösboros eljáráshoz hasonlóan, héjon erjesztéses módszerrel készülő testes és virgonc Királyleányka és a 2016-os hordós Chardonnay kóstolásán. A fogadtatás nem volt hétköznapi, először az új helyi négylábú jóbarát, Brúnó járult elénk, aki egy darabig a távolból figyelt mozdulatlanul, majd amikor meggyőződött ártatlanságunkról, elénk dobott egy fadarabot jelezvén, hogy nálunk a labda. Érthető: az itt megforduló turistacsoportok olyan alapkellékei az etyeki borvidéknek, mint a december eleji dér- és hócsipkedte dűlősorok. Bárhova néztünk, mindenfelé szőlőtőkék kanyarogtak, izgalmas látványt kölcsönözve a birtoknak még az oly rideg és undok ködös idő ellenére is. Brúnó tehát elénk szaladt, aki elődjétől eltérően, még nem szerepel egy boros címkén sem, nem úgy, mint Bijou, a nemrég elpusztult francia bulldog, akinek arcképe a Zöldveltelínit díszíti. Nem sokat váratott magára Hernyák Tamás szőlész-borász és tulajdonos sem, aki jobb szereti, ha Tomiként szólítják. Hamar be is tessékelt bennünket, kávéval kínált, majd bort nyitott és megrakva a tüzet, mesélni kezdett. Idillibb decemberi délelőttöt nem is képzelhettünk volna. Ahogy csordogált a bor és ürült a palack, úgy nyílt ki előttünk a 22 borvidék egyikének izgalmas és kísérletező története, amelyet a Hernyák család képviselője és örököse osztott meg velünk. Generációváltás, champagne-i klíma és a Junibor tagjainak véd- és dacszövetsége: sok mindenre fény derült a borászok új generációjának terveiből.

A digitális forradalom, amely évtizedek óta zajlik, jelentős változást eredményezett a világban. A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig. A jövő biznisze az emberiség és a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét. Az ipar és a gazdaság fejlődéséhez – Széchenyi után szabadon – digitálisan kiművelt emberek sokaságára van szükség, hogy egy nemzet gazdasági ereje növelhető legyen.

Cselekvésre készteti a bankokat a bitcoinhoz hasonló blockchain-rendszerek elterjedése, hiszen sokaknak imponál a bürokrácia csökkentése. Az új technológia nyomása már érezteti hatását, ezért több mint húsz pénzintézet állt össze, hogy megalkossa saját kirptopénzét, amelyről a Bitcoin Bázis alapítóját, Fekete Balázst kérdeztük.

A szükséges információk elérhetősége a szakemberek számára gyakran döntő fontosságú a gyógyítás folyamatában. A korábbi papíralapú és sokszor nehézkes rendszert idén novemberben felváltotta az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely a várakozások szerint – informatikai szempontból – európai szinten is élvonalbelivé teheti a magyar egészségügyet. Vartus Gergelyt, az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztost kérdeztük az EESZT jelenlegi állapotáról, a tapasztalt nehézségekről és a távlati tervekről.

Legyen szó regeneratív orvoslásról, személyre szabott medicinák meghatározásáról vagy rehabilitációs robotikáról, a 3D nyomtatás olyan szintet ért el mára, amelyről pár éve még csak sci-fikben olvastunk. Lehetővé vált összetett formájú, méretarányos szerveket nyomtatni, olyan egyszerű szövetekből, mint a porc, vagy épp olyan bonyolultakból, mint a tüdőszövet, hogy életünk hosszát minél tovább kitolhassuk, és egészségesebb, jobb életet élhessünk.