Fotó: Kiss András A cikket olvassa el a Business Class Magazin OKOS JÖVŐ című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!  

Kakaófüggőből felcseperedett ínyenc, kiváló sztárséf, a magyar gasztronómia fellendítője, a Bocuse d’Or európai bajnoka, a rakott krumplik királya, a horgászat függője, kaméleonok nevelője, legók gyűjtője és mára már egy közvetlen hangulatú, csúcséttermi minőségű bisztró tulajdonosa – ismerjék meg a sokszínű Széll Tamást.

„Minden étel íze rosensteines legyen” – mondja el a 20 éves fennállást ünneplő kisfilmben Rosenstein Tibor, a Rosenstein vendéglő tulajdonosa. Sok mindent idézhetnék még tőle, az idős úr elvei az ételekkel kapcsolatban magának az étteremnek az arculatát is erősítik. Minden, ami mozgatórugója ennek a vállalkozásnak, két szóban megfogalmazható: hagyomány és család.

A történelemben a kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben. Vitathatatlan, hogy a kávé nem csak egy frissítő ital, hanem egy szimbólum, amely köré létesítmények, hagyományok rendeződtek. Budapesten az első kávézók a törökök 150 éves uralma alatt jelentek meg, a 19. századra pedig már a városiak szociális életének fontos részét képezték. A különböző korszakoknak és társadalmi rétegeknek mindig megvoltak a maguk kedvencei, és bár rengeteg kávéház megszűnt a második világháború alatt – maradtak túlélők.

Mekis sajtburesz olajban ázott krumplival ide vagy oda – hamburgert készíteni menő, főleg, ha szívvel-lélekkel csinálják. Bármilyen furcsa, egy burgert jól is el lehet készíteni, és létezik igazi marhahús is – no meg valódi alapanyagok. A Széll Kálmán téri McDonald’s és KFC között nemrég nyílt meg a Zing Burger – hogy létrehozzon valami igazán jót.

Babos Zsili Bertalan képzőművész, alkotó, festő egy jelenség. Személyiséget adott Budapest vendéglátó helyiségeinek, és megreformálta a romkocsma fogalmát. Zsili belső enteriőrjei igen különbözőek, mégis egységes hangulatot idéznek, így aki megfordult már az általa megtervezett és kivitelezett helyek valamelyikében, azt könnyen átjárja a déjà vu érzése. Ezek a helyek mind különbözőek, de a lélek ott van összesben.

Karinthy Frigyes ül az egyik kedvenc kávézójában, s mintegy viccből megjegyzi: ez a gyékényfalas rész itt olyan, mint egy szatyor. A viccből valóság lesz: a nagy múltú Hadik Kávéház évekkel később ketté oszlik – a nagyvilágibb, tágasabb részben megnyílik a Szatyor Bár. Külön vannak és mégis elválaszthatatlanok – a Hadik és a Szatyor. Ezt a két emblematikus helyet, rendkívül izgalmas vállalkozást szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani.