Az olyan közösségi oldalak aranykorában, mint a Twitter, a Facebook vagy az Instagram, amikor még a nap sem kelhet fel vagy bukhat le a horizonton anélkül, hogy azt valaki meg ne dobná egy hashtaggel, borítékolható volt, hogy az online közösségépítés világa előbb-utóbb mindent elér majd. S hogy mindebből valami nagyobb dolog születhessen, a KAJAHU úgy döntött, hogy ideje a virtuális közösséget ismét egy valós térben, a gasztronómia jegyében összehozni.

Tudomány és művészet fúziója a molekuláris gasztronómia jegyében életre hívott és az országban egyedülálló, innovatív bárkonyha, a NANO. Cikkünkben Keresztes Ferenc bártender és Huszák Zoltán séf kalauzolnak az inkább varázslathoz, mint főzéshez hasonlító, a megszokott halmazállapotú ételek és italok textúráját megváltoztató alkotói folyamatokba. Egy érzékszerveinknek és fantáziánknak különleges élményt nyújtó hely, ahol a főétel iható, és a koktél rágható

Fotó: Kiss András A cikket olvassa el a Business Class Magazin OKOS JÖVŐ című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Közhelyesnek tűnő, de minden szavában igaz megállapítás, hogy a divat egy állandóan változó, véget nem érő folyamat. Egy olyasfajta láncolat, ami időnként visszatekint a múltba, hogy a tanulságokat leszűrve, önmagát inspirálja. Néha forradalmi újításokkal lepi meg hódolóit, néha pedig eleget tesz az elvárásoknak. Kiszámíthatatlan, de tervezhető. Lehet, hogy ami tegnap még menő és keresett volt, az holnap már a feledés homályába kerül. A tehetséges, egyedi látásmóddal megáldott designerek pedig – nekünk, földi halandóknak – abban segítenek, hogy lépést tudjunk tartani az állandóan változó, megújuló öltözködési szokásokkal. A következő összeállításunkban olyan divattervezők munkáit mutatjuk be, akik művészetükkel látványos, olykor meghökkentő és roppant tanulságos jövőképet vizionálnak.

Kakaófüggőből felcseperedett ínyenc, kiváló sztárséf, a magyar gasztronómia fellendítője, a Bocuse d’Or európai bajnoka, a rakott krumplik királya, a horgászat függője, kaméleonok nevelője, legók gyűjtője és mára már egy közvetlen hangulatú, csúcséttermi minőségű bisztró tulajdonosa – ismerjék meg a sokszínű Széll Tamást.

A legsikeresebb itáliai divattervezőt a Forbes 2017-ben az olasz milliárdosok listáján a harmadik helyre rangsorolta. Több mint négy évtizedes munkássága alatt világhírű popsztárokat, filmcsillagokat, ismert politikusokat, közéleti szereplőket és ismert feleségeket öltöztetett. Nevével fémjelzett birodalma ma már nem csak ruhákból, hanem kiegészítőkből, illatszerekből, lakberendezési tárgyakból, kávézókból és hotelekből áll. A Business Class Magazin összeállításában legújabb kollekcióin keresztül bepillantást nyerhetünk Giorgio Armani mesés világába.

„Minden étel íze rosensteines legyen” – mondja el a 20 éves fennállást ünneplő kisfilmben Rosenstein Tibor, a Rosenstein vendéglő tulajdonosa. Sok mindent idézhetnék még tőle, az idős úr elvei az ételekkel kapcsolatban magának az étteremnek az arculatát is erősítik. Minden, ami mozgatórugója ennek a vállalkozásnak, két szóban megfogalmazható: hagyomány és család.

A történelemben a kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben. Vitathatatlan, hogy a kávé nem csak egy frissítő ital, hanem egy szimbólum, amely köré létesítmények, hagyományok rendeződtek. Budapesten az első kávézók a törökök 150 éves uralma alatt jelentek meg, a 19. századra pedig már a városiak szociális életének fontos részét képezték. A különböző korszakoknak és társadalmi rétegeknek mindig megvoltak a maguk kedvencei, és bár rengeteg kávéház megszűnt a második világháború alatt – maradtak túlélők.

A világ fővárosai közül Budapest rendelkezik a legtöbb termál- és gyógyvízkúttal – ráadásul többségük egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A különböző stílusú és árkategóriájú fürdő az egyetemisták, a családosok és a nyugdíjasok igényeit is képes kielégíteni.

Az internetes kommunikáció folyamatos fejlődése lehetővé tette, hogy a személyes kapcsolatok helyett ma már a virtuális világban intézhessük munkaügyeinket. Egyre népszerűbbé válik a szabadúszó létforma, főként az Y generáció körében, akik megbízásos vagy projekt alapon dolgoznak. Ennek az életformának – bár rengeteg előnye van – egyik legnagyobb hátránya a magány, a teljes elszigetelődés. Erre (is) nyújtanak megoldást a közösségi irodák. Cikkünk megpróbál átfogó képet adni az ismertebb hazai coworking terek hangulatáról, előnyeiről, szolgáltatásairól, árairól, és – ami a legmeghatározóbb egy „második otthon” felkeresésénél – az általuk képviselt értékekről.