fbpx

A kétévente megrendezésre kerülő Bocuse d’Or minden idők legrangosabb főzőversenye. A világ legjobb séfjei között zajló, kifinomultsággal, kreativitással és precizitással társított csatározásnak 30 éves múltja van. A magyar jelenlét a lyoni döntőn mindössze négy évvel ezelőttre vezethető vissza, mégis olyan áttörő eredményekkel került az ország Európa gasztrotérképére, hogy az idei jubileumi fordulón, a verseny történetében először, nem francia, hanem magyar lesz az első számú műsorvezető. A versenyről Széll Tamással, az elődöntő győztes magyar séffel, Jókuti Andrással, az idei műsorvezetővel, Mautner Zsófiával, a verseny korábbi műsorvezetőjével és a Chili és Vanília blog szerzőjével, valamint Müllner Dóra szerkesztő, gasztroszakértővel, az esemény tudósítójával beszélgettünk.

A dokumentumfilm ereje abban áll, hogy valódi sorsokon keresztül mesél el igaz történeteket. A tömegek agymosásáról rengeteg film készült már, az alábbi három azonban elementáris erővel mutat rá a manipulálhatóságra és a megtévesztés erejére. Bárki legyen is az áldozat, a cél mindig ugyanaz: a meggazdagodás és a hatalomvágy kielégítése.

Ahhoz, hogy valaki az Amerikai Egyesült Államok elnökévé váljon fontos, hogy kikezdhetetlen múltja, felkészült csapata és ügyes PR-osa legyen, valamint nem árt a jó fellépés, a meggyőzőkészség és egy erős szlogen sem. De ami mindezt felülírja és az utolsókból is elsőt csinálhat, az a pénz. Trump négymilliárd amerikai dollár boldog tulajdonosaként, Clinton kampányfinanszírozásának feléből, releváns politikai tapasztalat nélkül tudott választásokat nyerni 2016-ban.

Babos Zsili Bertalan képzőművész, alkotó, festő egy jelenség. Személyiséget adott Budapest vendéglátó helyiségeinek, és megreformálta a romkocsma fogalmát. Zsili belső enteriőrjei igen különbözőek, mégis egységes hangulatot idéznek, így aki megfordult már az általa megtervezett és kivitelezett helyek valamelyikében, azt könnyen átjárja a déjà vu érzése. Ezek a helyek mind különbözőek, de a lélek ott van összesben.

A fő kérdés, hogy a sharing economy átalakíthatja-e a hétköznapjainkat? A következő évtizedben kiderülhet. Mindaddig, amíg a sharing economy legfontosabb eleme a kihasználatlan kapacitások és erőforrások hasznosítása, tehát amíg a felesleg dominál az értékesítésben, addig a megosztás is a felesleggel rendelkezők privilégiuma marad és nem éri el az alacsonyabb társadalmi rétegeket. Pedig talán ez lenne a valódi közösségi gondolkodás csúcsa.

A sahring economy még nem érte el a felfutás csúcsát, és a folyamatos technikai megújulás és az egyre izgalmasabb innovációs megoldások következtében azt is nehéz megítélni, hogy milyen hosszú távú prognózis várható. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint 2025-re 570 milliárd euróra, vagyis közel hússzorosára emelkedhet az új gazdasági modell legjelentősebb ágazatainak forgalma Európában. Elemzésük szerint kilenc uniós államban eddig 275 sharing economy típusú szervezet működik, a leggyorsabb növekedés pedig a háztartási szolgáltatások területén várható: itt 2025-re közel 50 százalékos lesz a várható jövedelemnövekedés.

Pál Feri atyát, mentálhigiénés szakembert többek között a közösségek hálózatából származó előnyökről, a részvételükkel kiépülő üzleti modellről, a hatékony vezetők létfontosságáról kérdeztük.

A Magyar Nemzeti Filmalap megalakulása után néhány évvel letisztult és átlátható formában működik a hazai filmgyártás. Az utóbbi években a nagy amerikai stúdiók is egyre többet költenek idehaza.

Napjainkban a legapróbb egyéni vállalkozásoktól a giga méretű multikig, sztárok, sportolók, közszereplők, mindenki jelen van a legnépszerűbb online közösségi oldalakon – legyen szó a Facebookról, Twitterről, Instagramról vagy Tumblr-ről – egy kidolgozott marketingstratégiával. De mi a helyzet az írókkal? Annak ellenére, hogy a magyar szerzőknél még nem egy általános tendencia a közösségi oldalakon történő aktív jelenlét, egyre több alkotó – felismerve és kihasználva a lehetőséget – tudatosan építi ki olvasótáborát, rekordidő alatt szerezve népszerűséget és publikációs lehetőséget.

Klímaváltozás, globális éhínség, menekültválság – a nagy problémákra csak úgy adhatunk érdemi választ, ha együttesen próbálunk fellépni, és közösen találjuk meg a megoldást, állítja Hovanyecz Tamás, a SocialFokus társalapítója. Azt is hozzáteszi, hogy a világot ugyanakkor nem lehet megváltoztatni, helyette alternatívákat kell teremteni. Ez hívta életre a SocialFokust is, amely a tudatos vállalkozásépítést tűzte zászlajára, valamint egy egészen új szervezeti struktúra megvalósítását, amelyre világszerte számos működő példa létezik már.
SHARE

Hírek