Kényelem, biztonság, luxus, önvezető autók, napelemek és környezettudatosság: ez maga a Tesla, az elektromos autók piacának vezető szereplője, aki nem csak autókat gyárt.

Két új helyszínnel erősödött a Budai-brand: a Budai 3 kávézóval a MOM Park közelében, illetve az EZ IS BUDAI-val a Széna térnél. A tulajdonosok szerint a siker abban rejlik, hogy közvetlenül tapasztalták meg a vásárlói visszajelzéseket és építettek az igényekre. Gyulai Ágnessel, Kovács Tamással, Juhász Gáborral és Pletrich Ákossal beszélgettünk.

A Mai Mano Kávézó tavaly év végén ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Kapva az alkalmon, felkerestük Vén Zsolt tulajdonost, akit arról kérdeztünk, mi lehet egy kulturális kávézó hosszú életének titka, illetve hogyan lehet kialakítani és megtartani egy már családias hangulatot nyújtó törzsközösséget a belváros szívében. 

A Star Wars legújabb epizódjait övező viták olyan alapvető kérdésekig vezethetőek vissza, minthogy helyénvaló-e egy filmet pusztán a nosztalgia okán megnézni, és kell-e, hogy egy sorozat újabb része merőben újat is mondjon. Érdemes egyáltalán szót ejteni az újabb változatokról? Mi ezeknek a célja? Nyíltan vállalva csupán annyi, hogy a Csillagok háborúján felnőtt nemzedék nosztalgiázzon egy kicsit? A pénzszerzés, az üzlet, a bevétel? A sagával való teljes szakítás és az újraértelmezés? Rengeteg kérdés merül fel, és körülbelül annyi válasz létezik, ahány rajongó. A következőkben az egyik ilyen választ kísérelem meg leírni. Vagy mégsem?  

  A Kossuth- és Prima Primissima díjas író legújabb regénye, a tavaly év végén megjelent Kőbéka utópisztikus szatíra egy jövőbeli Magyarországról és világról, egy „mesély”, ahogy az alcímben szerepel, melyben a bumfordi főhős, Kálmánka bebarangolja a fél világot szülőfalujától, Záptól egészen Iowa Cityig és Afrikáig. Hazánkban és a világban egyaránt abszurd, ám sajnos nem elképzelhetetlen rendszerek és viszonyok működnek – így Kálmánkából először ispán, majd cégtulajdonos, végül magyar miniszterelnök-jelölt válik, de valójában minden elképzelhető titulust megkap – ám mindebből keveset fog fel. A regény egy pontján végül 1946 őszének Budapestjén, a Lipótmezei Elmegyógyintézetben találja magát – hogy aztán a regény végére visszatérjen saját „idejébe” és falujába. Az íróval a regényről, fikcióról és valóságról, kollektív tájékozatlanságról, a realisztikus próza és a mese viszonyáról, valamint 2018-ról is beszélgettünk.

Közgazdászként, komolyabb labdarúgómúlt nélkül vezeti az ország egyik legolvasottabb focis blogját, több portálnak ír, a Spíler TV-n szakkommentátor. A nézők ráuntak a bakizó exválogatott játékosokra vagy beütött a 21. század? Ilyen és más szakmai, valamint közéleti kérdésekről beszélgettünk Kele János futballszakértővel.

A digitális átállás időszakának kezdetén járunk, amely egyrészt nevezhető kőkorszakinak, másrészt örvendetesnek. Hogy mit is jelent ez pontosan, arra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adott választ, továbbá rákérdeztünk a szervnél arra is, hogy a frekvenciagazdálkodás, illetve egy egyre erősödő szereplő miképpen befolyásolja a piacot, de megkerestük az Antenna Hungáriát is, hogy megtudjuk, mi vár a pár éve újra állami kézben lévő televíziószolgáltatóra 2020 után.

A fotókkal történő navigáció kínálta lehetőségek sokaságát nyitja meg a felhasználók előtt a NaviCard alkalmazás, melynek alapötlete évtizedekre nyúlik vissza, a GPS születéséig. Szabó László ötletgazdával beszélgettünk többek között az applikáció funkcióiról és egyediségéről. 

Gyakran hallani összeesküvéselméleteket a „gonosz” gyógyszeriparról, azonban a laikusoknak sok esetben fogalmuk sincs arról, hogyan születik meg egy új, originális gyógyszer, mennyi időt és pénzt emészt fel annak kikísérletezése, majd előállítása. Ebbe ad egy kis betekintést dr. Németh György, a Richter Gedeon Rt. orvostudományi igazgatója, aki az elmúlt évek egyik magyar sikertörténetének számító Cariprazine gyógyszer példáján keresztül ismertette a gyógyszerfejlesztés igen költséges és gyakran veszteséges valóságát.

Mi a helyzet az itthon bevételt generáló, de magyarországi adókötelezettséggel nem rendelkező (leggyakrabban multinacionális, online) cégek esetében? Az utóbbi pár hónap egyik kiemelt híre volt, hogy ezt a problémát a reklámtörvény módosításával próbálják megoldani. A változtatásnak köszönhetően a Google és a Facebook – mint a digitális reklámpiac két óriása – felkerült a NAV több mint 100 millió forintot meghaladó adótartozók feketelistájára.